A járványhelyzet következtében máshogy kezdtünk el gondolkozni Budapestről, új használatok jelentek meg, új értelmet kaptak a közterek, a parkok, felértékelődött a zöld, és már máshogy nézünk az autókra is. Az eddig ismert gyakorlatok már nem működnek megfelelően, ezért a főváros a budapestiekkel közösen egy új fejlesztési stratégiát – Otthon Budapesten – dolgozott ki, amelynek három alappillére az esélyteremtő, a zöld és a nyitott Budapest.
A budapestiek bevonásának segítségével készült az Otthon Budapesten: a főváros 2027-ig szóló integrált településfejlesztési stratégiája. Ebben a jövőképben olyan témák szerepelnek, amikre már a járvány előtt is megoldást kellett találnunk, így a klímaváltozás, a zöldterületek hiánya vagy a megfizethető lakhatás lehetősége.
Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere az „Otthon Budapesten – Legyen Budapest mindannyiunk közös otthona!” című online rendezvényen mutatta be a következő 7 év fővárosi fejlesztési stratégiáját. 1960 óta folyamatosan csökken a fővárosban, ezen belül is leginkább a belvárosban élők száma, miközben az agglomerációban 60%-kal nőtt. Mindez nem véletlen, hiszen a magas albérleti árak, a szmog, a zöldterület hiánya és az élhetetlenség kiűzte a budapestieket Budapestről. Hogyan válhat újra otthonná a főváros?
A főváros középtávú jövőképe három pilléren, az esélyteremtő, a zöld és a nyitott Budapesten nyugszik, de a főváros számos akut problémájára megoldást ad. Ilyen az agglomerációba irányuló kiköltözés, a nem csak a legszegényebbeket érintő lakhatási problémák, a gyakran rendkívül rossz levegőminőség vagy az áldatlan közlekedési állapotok: az, hogy egy átlagos budapesti autós egy teljes hetet tölt el egy évben azzal, hogy dugóban vesztegel, vagy az, hogy hetente történik halálos kimenetelű közlekedési baleset a főváros útjain.
A lakhatási problémák enyhítésére a főváros saját lakásügynökséget alapít. Szeretnék elérni, hogy 2027-re 50 ezer új lakás épüljön elsősorban a most nem használt, barnamezős területeken, hogy megfelelő és megfizethető otthona legyen mindenkinek, aki itt szeretne élni, hiszen ma egy budapestinek átlagosan 25 évig kell dolgoznia, hogy saját lakáshoz jusson.
A rozsdaövezetek rehabilitációja mellett a rakpartok gyalogos- és kerékpárosbaráttá tétele, a zöldfelületek bővítése egyaránt szerepel. Ami a zöldet érinti: 12 margitszigetnyi terület van Budapesten, amit a jövőben zöldíteni lehet. Jelenleg nagyon alacsony az egy főre jutó zöldterületi ellátottság, holott az elmúlt egy évben egyre többet vágytunk ki a szabadba, ahol fák, növények és jó levegő van. Cél, hogy az évtized végére fejenként plusz 1 négyzetméter zöldfelülettel legyen gazdagabb minden budapesti.
Az elmúlt évben egyre több közösségi tervezéssel kialakított park és köztér újult meg vagy alakult át, ilyen a Tabán vagy a Római-part példája is. Karácsony Gergely szerint a 2027-ig szóló stratégia akkor tud igazán érvényesülni, ha nem csupán a tervezésben, de a megvalósításban is hallatják a szavukat a városlakók. A főpolgármester szerint 90%-ban a budapestiek bevonásával fogják megvalósítani a dokumentum alapján megszülető projekteket.
