Budapesti legek – nagyok vagy aprók, öregek vagy modernek, szépek vagy vitatottak, de valamiben elsők

A legrégebbitől a legmagasabbig: az épületek legjei

A legrégebbi épület címéért elég sokan versenybe szállhatnak, de kérdés is, hogy mi alapján döntünk. Az alapozás számít, mint például a Belvárosi Főplébánia-templomnál? Ahol az államalapítás korából találtak leleteket? Vagy ott van mellette rögtön a Március 15. téren a római kori erőd. Nos nem, mi egész épületekre gondoltunk, ráadásul olyanokra, amelyek megjelenésükben meg is idézik azt a kort, amelyben épültek.

Így esett a választásunk a várbeli Vörös Sün házra a Hess András téren, mely 1260 körül épült. Az évszázadok során persze ez is alakult, de a középkori eredetet mutatja a kaputól jobbra, a lábazatnál található félköríves záródású pinceajtó, és a ház alaprajza is vajmi keveset változott. Ráadásul az épület még egy „leget” a magáénak tudhat, ugyanis dokumentálhatóan ez volt Buda első emeletes háza.

A város legkeskenyebb háza nagyon látványos helyen áll, naponta ezreknek siklik el felette a tekintete: a Várkert rakparton, az Erzsébet híd közelében álló lakóház mindössze 6 méter 20 centi „széles”, sőt ha a Döbrentei utca felől mérjük le, csak 5,5 méternyi. A háromemeletes, neogótikus stílusban épült furcsaságot 1898-ban emelték, a megrendelők a Mandl testvérpár, Manó és Ármin, szatócsok voltak.

A város legnagyobb épülete nem a Vár, de még csak nem is a Parlament, hanem az óbudai Flórián térnél álló, „Faluházként” is emlegetett, 1970-ban épült 338 méteres panel szalagház. Ebben összesen 885 lakás található, amelyekben legalább 3000 ember él: innen is a neve, ez egy nagyobb falu lakosságát is kiteszi.

A város legmagasabb építménye – tekintve, hogy nem vagyunk a felhőkarcolók városa – egy ipari jellegű építmény, az Észak-Budai Fűtőerőmű tornya a maga 203 méterével. Amúgy az összes 100 méter fölötti torony ipari célt szolgál. A Parlament és a Bazilika a maguk 96 méterével a legmagasabb középületek, majd a Semmelweis Egyetem Nagyvárad téri Elméleti Tömbje (NET) következik, amely a maga 86 méterével a legnagyobb budapesti toronyház.

A város legtovább elhúzódó építkezése díjat méltán nyeri meg a Szent István-bazilika. Ennek az alapozó földmunkáit már 1846-ben elkezdték, és akkor még klasszicista stílusban Hild József is elkészítette a terveit. Azonban a hamarosan kitörő forradalom és szabadságharc miatt az alapkőletétel 1851-re csúszott, majd Hild halála hátráltatta a munkálatokat. Amikor átvette Ybl a tervezési feladatokat, észrevette, hogy a tartószerkezet több helyen meg van repedve, és félelme be is igazolódott: 1868-ban beomlott a kupola. A bontás után folytathatták csak az építkezést, közben Ybl is elhunyt, így a munkákat Kauser József alatt fejezték be, az épületet 1905-ben szentelték fel, a zárkövet egy évvel később, Ferenc József jelenlétében helyezték el. A hatvan évig tartó építkezés miatt a pesti polgárok gyakran ugratták azzal egymást, hogy persze, majd megadják a tartozásukat, ha elkészül az épület...

A legszebb-legcsúnyább polémiába bele sem merünk menni, mert ez már bőven egyéni ízlés kérdése. De tény, hogy voltak olyan épületek, melyek hatalmas vitákat váltottak ki – vagy amikor elkészültek, vagy későbbi rendszerekben, korokban. Nem is gondolnánk, de a Lechner Ödön tervezte Iparművészeti Múzeumot a századfordulón sokan elképesztően csicsásnak gondolták, és a cigánybáró palotájaként csúfolták, még maga Ferenc József is húzta a száját a stílusát látván. De rengeteg vita övezte a Kossuth téri egykori MTESZ-székházat is, főleg a közelmúltban, a bontása kapcsán, vagy a Duna Arénát, főként a látványtervek és a megvalósult épület ellentmondásai kapcsán. 

Apró köztől ötször átnevezett sugárútig – közterek legjei

Az olasz sikátorok, ahol helyenként épp csak nem éri a két vállunk a szomszédos falakat, nem túl jellemzőek Budapestre, de azért elvétve itt is találunk aprócska közöket, zegzugos utcácskákat. Az általunk talált legkeskenyebb a Hegedűs köz a Tabán szélén, a Mesemúzeum mellett. Megtalálását még az is nehezíti, hogy ráadásul a korábbi, mélyebben fekvő utcaszintről indul.

A leghosszabb út címét vitán felül az Üllői út (ex-Szolnokra vivő út) nyeri, amely nagyjából 15 kilométer hosszan nyúlik el a városban, mintegy öt kerületen keresztül. A legmagasabb házszáma 873, ez is egy kiemelkedő budapesti leg. Kvázi ellentéte a csúfondárosan csak a világ legrövidebb sugárútjaként emlegetettnek – a tervezett Madách sugárút csonkja –, ami nem több, mint a mai hipszter-főhadiszállás Madách tér. A sugárutat nyitó díszes boltív még elkészült, ám a második világháború miatt a tervek örökre a fiókban maradtak, Erzsébetváros megmenekült attól, hogy egy jelentős részét elbontsák; cserébe viszont vesztettünk egy modern sugárutat. A tervezett útvonal nyomait még a Dob utcában fedezhetjük fel egy híres ház erejéig.

Ha az elnevezéseket nézzük, akkor a dobogó első helyén a legrövidebb nevűek közül az Ó utca áll, a legtöbbször átnevezett útvonal viszont nem túl meglepő módon a mai Andrássy út. Építésekor még Sugár út néven futott, utána kapta a délceg miniszterelnökről a nevét, még annak életében. A politikai rendszerek változásával őt Sztálinra cserélték le, a forradalom alatt Magyar Ifjúság útja, 1957 után pedig Népköztársaság útja volt a neve. Csak a rendszerváltás után, 1990-ben kapta vissza mai (régi) nevét.

A Gül baba utca egyszerre három „leg”-ért is versenyezhet: nemcsak a város legmeredekebb utcája, de valószínűleg az egyik legkülönlegesebb hangulatúja is, kész időutazás a macskaköves kaptatón sétálni az aprócska házak között. Ráadásul az innen nyíló Gül baba türbéje az iszlám legészakibb zarándokhelye.

Azt biztos sokan tudják, hogy mi Budapest legmagasabb pontja: az 529 méteres János-hegy, amit régen Pozsonyi-hegynek is neveztek, azt állítva, hogy tiszta időben odáig el lehetett látni innen. A város legtöbb helyről látható pontja egy domb csúcsa: a Gellért-hegyet és a tetején magasodó Szabadság-szobrot a városnak több mint 100 pontjáról lehet jól látni, közte olyan meglepő helyeken is előbukkan az épületek közül, mint a Henszlmann Imre utcában, a Károlyi-kert mellett sétálva vagy a Váci úton, a Lehel téri templom magasságában. Budapest legtöbbet fotózott pontja, vagy legalábbis amiről a legtöbb azonos kép készül, a Bazilika látványa a Zrínyi utcából – tényleg megéri a kattintás. A legszebb közlekedési útvonala pedig a 2-es villamosé, a Fővám tértől a Jászaiig, ahogy végiggördül a pesti oldalon.

A város legöregebb fája címért is bizonytalan verseny zajlik, Viczián Zsófia Budapesti fák – kéregbe zárt történelem kötetében több esélyes is van. De talán a legidősebb a pesthidegkúti Gazda utcai hársmatuzsálem, mely 250, de akár 500 éves is lehet. Hasonlóan szép kort élt meg a Tabán eperfája vagy a Margitsziget híres platánja is.