A projektet Budapest Főváros Levéltára kezdeményezte, és összesen 934 budapesti közterület neve kerül fel a térképre: a trianoni békediktátum által elcsatolt települések, erődítmények, történeti-néprajzi tájak, népcsoportok után elnevezett utcák és terek.
Az 1920-ban elcsatolt településekről és területekről elnevezett közterületek az összeomló Osztrák–Magyar Monarchia nagyságára (Mosztár utca, Lemberg utca), a dicső múltra (a középkori végvárak nevét őrző Galambóc és Szabács utca) vagy az I. világháborúra (Doberdó út) utalnak. A trianoni utcanevek kiosztása két hullámban zajlott, az első 1920-ban kezdődött, és a 30-as években pörgött fel, majd ért véget. A második hullám a rendszerváltás utáni évek, amikor újra a közbeszéd részévé vált a „nagy magyar sorstragédia”.
A 20-30-as években szerte a városban kialakultak ún. trianoni utcanévbokrok, azaz olyan kisebb területek, ahol minden utcát egy téma alapján neveztek el. Ilyen utcabokor található például Zugló akkoriban kiépült negyedeiben, illetve Újbuda néhány részén, továbbá a 100 évvel ezelőtti városhatár menti részeken, mint a mai Ganztelep–Szemeretelepen a XVIII. kerületben vagy a XX. kerületi Gubacsipusztán, na meg Csepelen is. Két Trianontól érintetlen pontja van csak Budapestnek: a Belváros és a Várnegyed.
A térkép itt tekinthető meg.
