Liget City néven látott napvilágot az a projekt, amely a Damjanich–Bethlen Gábor–Rottenbiller utcai tömb rendezésével foglalkozik. A név becsapós, a beruházás nem kötődik a Városligettel kapcsolatos építkezésekhez – legalábbis mi úgy tudjuk. A telken eddig a Ligetváros Irodaház, a Spar és egy parkoló állt, a jövőben azonban érdekes fejlesztés kezdődhet meg ezen a területen.
Az egykor még egy világhíres magkereskedésnek is otthont adó terület fejlesztéséről először a 24.hu írt, ahol az is kiderült, hogy erre egy meghívásos, nemzetközi ötletpályázatot írt ki az önkormányzat és a beruházó. A magyar építészirodák mellett külföldi cégek is indultak, a zsűri három külföldi cég koncepciója mellett tette le a voksát. Azt fontos leszögezni, hogy ez még „csak” egy ötletpályázat volt, tehát a jövőbeni tervezés előfutáraként, egyfajta kiindulási alapként értelmezhetők ezek a tervek, egyáltalán nem biztos, hogy ezek közül fog valamelyik megvalósulni, és a jelenlegi járványhelyzet is nagyban befolyásolhatja a projekt alakulását.
Mindig érdekes látni, hogy az elhagyott vagy jelenleg koncepció és mindenféle rendezőelv nélkül működő területek hogyan és milyen irányba változnak, ha éppenséggel az emberek jóllétét és vágyait, valamint a környezetre gyakorolt hatást is figyelembe vevő projektet kezdenek el fejleszteni az adott területen. Erre számtalan külföldi és hazai példát láttunk már, melyek az emberekre és a környezetre is pozitívan hatottak, ilyen a Szentpétervárott egy vasúti pálya helyén, hatalmas zöldfelülettel kiegészülő városnegyed vagy a berlini Siemensstadt 2.0, ahol szintén egy bezárt ipari park területét revitalizálják.
Pozitív példákért nem kell ennyire messzire mennünk, hiszen Budapesten a Millenáris és az Eiffel Műhelyház, de vidéken az ózdi gyártelepi rehab is olyan példák, melyek építésével nemcsak a környezet nyert nagyot, hanem a kultúra és a társadalom is. Ezen példák alapján tehát minden adott, hogy a Liget City keretein belül megvalósuló fejlesztés során is úgy nyúljanak a területhez, hogy az a műemléki épületeket méltón hasznosító és ne szétzúzó legyen. Még akkor is, ha a várost és az országot járva az elmúlt időszakban jó pár olyan példát láttunk, hogy a műemléki védettség alá tartozó épületek valahogy minden ilyen fejlesztés során eltűnnek.
A fejlesztésről egyelőre keveset tudni, a beruházó oldalán csak rövid ismertető áll a vegyes funkciójú Liget City megvalósításáról, az viszont kiderül, hogy az Állatorvostudományi Egyetem, a Városliget és a Keleti pályaudvar közötti területre szeretnének masterplant készíteni. Szücs Balázs, a VII. kerület egyik önkormányzati képviselője megkeresésünkre elmondta, hogy a fejlesztéssel kapcsolatos tervek tavaszra várhatók, ekkor újabb lakossági fórumot tartanak majd róla, míg az építés – talán – 2022-ben kezdődhet, és több ütemben zajlik majd.
Az említett ligetvárosi tömb területén egykor villamosremíz és trolibuszgarázs, a Központi Tejcsarnok és egy, a világ különböző pontjaira exportáló magkereskedés állt – utóbbi épülete egyébként műemléki védelem alatt áll, így ez biztosan megmarad a jövőben is. De mit keresett egy magkereskedés a város közepén, és egyáltalán, hogy lett világhíres?
Mauthner Ödön nevét érdemes megjegyezni, ugyanis ő volt az a kertész és kereskedő, aki megteremtette a magyar magexportot, illetve külföldi kapcsolataival a hazai termesztőket olyan virág- és növénymagokkal látta el, melyek termesztését és tisztítását itthon még nem tökéletesítették a gazdák. Tevékenysége hamar népszerűvé vált, egyre több üzletet nyitott, raktárakat és irodákat létesített, a vállalati központot pedig a most revitalizálandó Rottenbiller utca 33. szám alatt nyitotta meg.
A Mauthner Magtermelő és Magkereskedelmi Rt. nem csak Budapest és az ország különböző pontjain rendelkezett üzletekkel és lerakatokkal: többek között Bécs, München és Varsó is gazdagodott velük. De a csepeli gyártelepen is volt üzemük, magtisztító teleppel, olajütővel és rizshántoló malommal. Munkáját nemcsak a Monarchiában ismerték el és díjazták számtalan kitüntetéssel, lovagi címmel, császári és királyi udvari szállító címmel, de a szomszédos országok is felfigyeltek rá.
Érdekes lesz tehát figyelemmel kísérni ezt a területet, hogy a már elbontott épületek helyén vajon a város szövetébe illeszkedő és valóban értéket teremtő projekt jön majd létre, vagy egy olyan fejlesztés tanúi lehetünk, amely sokkal inkább az egyéni és a befektetői érdekeket képviseli majd. Reméljük, hogy ebben az esetben valóban értékmentés és -teremtés jön majd létre, és egy olyan negyeddel gazdagodik Budapest, amely aktívan hozzájárul a környezet és a társadalom pozitív irányú fejlődéséhez.
