Milyen lenne a Budapesti Műszaki Egyetem Szent Gellért téri épülete vagy az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara kupolával? És a Kossuth tér mögött megbújó MFB-székház? Utóbbi kupola-helyreállításáról már 2016-ban megjelent egy kormányhatározat, azonban idén október 30-án újabb kormányrendelet jelent meg, ami most már minden olyan budapesti és vidéki épület kupola- és tetődíszeinek a visszaállításáról szól, melyek a háború során elpusztultak, megsérültek, vagy éppen a szocializmus alatt tűntek el az épületekről. Most úgy tűnik, három fontos budapesti épület kapja vissza elpusztított kupoláját és egyéb díszeit, mindez egy későbbi program első részét képezi, mely során országosan felmérik, hogy mely építészeti és városképi szempontból is fontos épületek díszítőelemeinek visszaépítése indokolt.
Az elmúlt időszakban egyre több historikus épület helyreállítása és visszaépítése történik, de mi a helyzet a kupolákkal? Budapest régi fényképeit nézegetve sokszor látunk csúcsokkal, kupolákkal és tornyokkal díszített épületeket – ezek a mai látképből sokszor hiányoznak. Részben azért, mert a második világháború során olyan súlyosan sérültek, hogy nem volt értelme, vagy nagyon költséges lett volna a helyreállításuk, másrészt a szocializmusban a paloták és a bérházak ékes tetődíszeit a kapitalista elithez kötötték, így az akkori vezetőség még az épen maradt kupolákat is igyekezett eltüntetni a városból. Ezek visszaállításáról évek óta folyik diskurzus mind a szakma, mind a városimádók körében, hiszen Budapestet nemcsak izgalmasabbá tették és tehetnék, de komoly építészeti érték is rejlik bennük.
Ahogy a PestBuda is megírta, pénteken jelent meg a 477/2020. (X. 30.) számú kormányrendelet, amely szerint a kormány helyreállíttatja három jelentős budapesti épület tetőidomait, illetve elfogadták azt is, hogy minden olyan budapesti és vidéki épület megsemmisült tetőidomait és -díszeit helyreállítják, melyek építészeti vagy városképi szempontból értéket képviselnek.
De melyik épületeknél gyönyörködhetünk majd ismét a gyönyörű csúcsokban és tetődíszekben? A historikus épületelemek helyreállításának modellprogramjaként a Nemzeti Vértanúk emlékműve mögötti épület, vagyis a Vécsey utca 4. szám alatti ház (a kupola-helyreállításról már 2016-ban is szó volt), az Egyetem téren álló ELTE Állam- és Jogtudományi Karának A épülete, valamint a BME Szent Gellért térre néző épülete kaphatja vissza elsőként a hiányzó kupoláját.
A helyreállítás során ezeknél az épületeknél a háborús sérülések előtti, illetve a későbbi rombolást megelőző formát és geometriát, a díszes tetőfelépítményeket kell visszaállítani, a rekonstrukció során az építménymagasság, az épület legmagasabb pontja, a szintterületi mutató és a beépítési magasság megengedett legnagyobb mértéke a sérülést és a rombolást megelőző állapottal egyezik meg. Tehát ha a jelenlegi szabályozásokban a környezetre esetleg más előírások vonatkoznak, azokat nem kell figyelembe venni, az épület eredeti méreteit a korabeli dokumentumok alapján állapítják meg.
A második világháború előtt Budapest városképét erőteljesen meghatározták a kupolák, ám a helyreállítás során ezeket a díszítményeket elbontották, még akkor is, ha menthetők lettek volna, meglétük tiltott volt. Az elmúlt években azonban nagy hangsúly került ezek építészeti értékére, ennek köszönhető, hogy egyre több historikus díszítőelemet állítottak helyre az elmúlt időszakban. Persze nem lehetséges minden egyes megcsonkított épületet eredeti formájában visszaállítani, de ezen a három budapesti épületen túl még számtalan olyan ház áll, amely megérdemelné, hogy visszakapja az elpusztult díszítőelemét. Minket az is boldoggá tenne, ha a város egyik legkülönlegesebb szecessziós épülete, a Szervita téri Török Bankház visszakapná az egykor a tetejét díszítő földgömböt.
