A főváros közlekedéstörténete párhuzamos Budapest létrejöttével, vagyis 1873 óta beszélhetünk róla, bár a városban már előtte is voltak különféle közlekedési eszközök, melyeket akkor még kisvállalkozók működtettek. Az ország és a nagyvárosok modernizációja során fokozatosan kiépültek a közlekedési hálózatok, melyek a gazdaság, a társadalom, a kultúra és az épített környezet fejlesztésébe is belejátszottak. A közlekedés lényegében nem más, mint az emberek és a városi táj elemeinek összekapcsolása, ami nemcsak arról szól, hogy eljutunk A-ból B-be, hanem a környezetünk és társadalmunk felfedezéséről is.
A forgalom, a gazdaság és az emberek igényének változása a várost is alakítja: a 19. században az ipar és kereskedelem fejlődése érdekében a főváros 1872-es szabályozási tervében széles utak létrehozása volt a fő feladat, de a 60-as, 70-es években a sűrűsödő autós forgalom számára a kockaköves utak helyett négysávos aszfaltburkolatú úttestet hoztak létre – ilyen például a Soroksári út is, ahol még a villamossíneket is áthelyezték az út szélére.
Ha személyszállításra gondolunk, evidens, hogy a villamos, a busz és a metró fog eszünkbe jutni, de a 19. századi Budapesten a Duna-part és a Városliget, valamint a Lánchíd és Zugliget között közlekedő omnibusz volt a meghatározó. A lóvasút megjelenése után felgyorsult az élet: jött a Budavári sikló – egykori nevén Hegypálya –, a fogaskerekű, majd 1887-88 között a dunaharaszti, a cinkotai és a szentendrei HÉV.
Utóbbi tervezésébe belejátszott a felismerés, hogy a gazdasági fellendülésben sokat segíthet, ha a Budapest környéki települések is bekapcsolódnak a főváros hálózatába, ezeket a már meglévő lóvasútállomások környékére tervezték.
Ma pedig a HÉV modernizálásáról, bővítéséről, valamint a H7 és H6 vonalak föld alatti meghosszabításáról szólnak a hírek.
A villamosok is a Millenium utáni években terjedtek el: 1887. november 28-án, a Nyugati pályaudvar és a Király utca közötti nagykörúti vonalon készült az első villamosvonal, ennek meghosszabbítása lett ma Európa legterheltebb villamosvonala, míg a fővárosiak számára az egyik legjobban szidott vonala. A kezdetben próbavasútként funkcionáló villamos sikerén felbuzdulva az Andrássy út alatt építendő földalatti vasút gondolata is hamar megszületett.
Balázs Mór 1897-ben készítette el Budapest első metróhálózatának terveit – már akkor egy kelet-nyugati és egy észak-déli vonalat javasolt, melyeket a Kisföldalatti vonalával és egymással is összekapcsolt volna. De a 2-es metróvonal tervezéséig a második világháborúig várni kellett: első szakaszának átadása 1970. áprilisában történt, ami buzgón metrózó tömeget és a mozgólépcsőket valamiféle ijesztő gépnek gondoló embereket hozott, persze már nap elteltével mindez lecsengett és a metró a közlekedés szerves részévé vált.
Azóta már vígan utazunk a 3-as és 4-es metró szerelvényein – legalábbis a 4-es metróéin. Utóbbi állomásai ráadásul kortárs építészetünk egyik legmenőbb alkotásai közé tartoznak, több hazai és nemzetközi díjat is elnyert a vonal.
A századfordulón már az autóbusz is megjelent a közlekedésben: Budapesten 1915. május 1-jén, hosszas előkészítés után indult az első buszjárat, ami együtt járt az omnibusz megszűnésével.
A város közlekedésének alapjai viszonylag hamar kiépültek, de azóta is folyamatos változásban van. A koronavírus-járvány során áthelyeződtek a hangsúlyok: a kerékpársávok fejlesztése (és azok hiánya), a gyalogosbarát utcák kialakításának igénye pár éve már ott van a városlakók és a várostervezők fejében, ám mégis a járvány kellett ahhoz, hogy érdemi változások induljanak meg.
Ugyanilyen fontos az elővárosi vasútvonal fejlesztésének felismerése is, hiszen a megfizethető és élhető lakhatás, a városinál kevésbé szennyezett levegő és a zsúfoltság, a dugók elkerülése reményében sokan költöznek ki az agglomerációba, ennek következtében pedig a városba ingázók száma is megnövekedett – az Ingatlan.com adatai szerint 2019-ben majdnem 40 ezer budapesti költözött ki és döntött az ingázás mellett.
A gigaberuházások és fejlesztések mellett a város közlekedésének formálásába ma a forgalomcsillapítási megoldások ugyanúgy belejátszanak, mint az új utak létesítése vagy azok gyalogos és kerékpáros-baráttá alakítása – elég csak arra gondolnunk, hogy októberig az autósforgalom elől elzártak az Andrássy szervizútjai.
