látnivalók és kultúra

budapest

szerkesztés

Boldog 50. születésnapot, „piros metró”! – a Közlekedési Múzeum virtuális kiállítással ünnepel

Szerzők

  • Bartha Dorka

2020. 04. 30. 11:21

Fél évszázada suhan a föld alatt a 2-es metró – a virtuális kiállításon most az építési bonyodalmaktól kezdve az első Sztálin-barokk látványterveken át a megnyitóig tartó rögös, két évtizedes építéstörténetéről olvashatunk, melyet eddig nem látott fotók és tervrajzok kísérnek.

A 2-es metró építését számos mendemonda és városi legenda övezi, ami nem csoda, hiszen egy lehetséges atomháború árnyékában épült, részben a legkeményebb diktatúra éveiben, átadása pedig – az első kapavágás után több mint 20 évvel – igazi népünnepély lett. A Közlekedési Múzeum jelenlegi tárlata a hónapban már a második ilyen, a világ bármely pontjáról elérhető virtuális kiállítás, amely közérthető, látványos és rendkívül részletesformában mutat be egy-egy közlekedés- és technikatörténetileg is kiemelkedő eseményt.

Fotó: Magyar Műszaki És Közlekedési Múzeum

A kiállítás anyagát nézegetve megtudhatjuk, hogy a legelső, már mélyépítéses vasútra vonatkozó tervek szerint a 20. század elején merre vezettek volna a vonalak – érdekes összevetni ezeket a ma megvalósult változattal, amely sokat elárul az eltelt 100 év városfejlődésének irányáról és hangsúlyairól is.

Balázs Mór 1897-ben elkészítette Budapest első metróhálózatának terveit- már akkor egy kelet-nyugati és egy észak-déli vonalat javasolt, amelyeket a Kisföldalatti vonalával és egymással is összekapcsolt volna

Fotó: MMKM

A mai 2-es vonal tervezése a második világháború után indult meg, 1947-ben – a metró az ország második legnagyobb beruházása volt Sztálinváros (ma Dunaújváros) után, és a nemzeti jövedelem jelentős hányadát emésztette fel. A tervezés és a munkálatok során a szovjet segítség sem maradhatott el, de a kor gazdasági viszonyai között egyre sűrűsödtek a problémák, és 1953-ban, Rákosi bukása után Nagy Imre konszolidációja alatt szinte le is állt az építkezés.


A metró és a gödöllői HÉV Hungária körúti, közös végállomásának terve.

Fotó: Fortepan/UVATERV

Rákóczi út 58., a felvétel az ÁMTI (Állami Mélyépítéstudományi Tervező Intézet) irodaházában készült. A metró és a gödöllői HÉV Hungária körúti, közös végállomásának terve.

Fotó: Fortepan/UVTERV

Az első állomásterveket még a moszkvai Sztálin-barokk/szocreál grandiózus megállók ihlették – Budapesten is a metró mindegyik állomását külön építészeti és képzőművészeti remekműnek szánták, a cél az volt, hogy minden állomás művészeti kiképzése más és más eszmei mondanivalóval rendelkezzen. És emellett persze óvóhelyként is funkcionálniuk kellett.

Kossuth Lajos tér

Fotó: Fortepan/UVATERV

A munkálatok 1954 és 1962 között hivatalosan szüneteltek, csupán állagmegóvást folytattak. A 60-as években aztán a megerősödött gazdasággal már végig tudta vinni a projektet az ország. Ekkor újratervezték az állomásokat is – a funkcionalitás és a letisztult formák előtérbe helyezésével. A kiállítás egyik különlegessége, hogy közzéteszi az ekkor készült különleges rajzokat, látványterveket, a feladaton dolgozó öt építész kiállításon eddig nem publikált képei ma a Közlekedési Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményében találhatóak.


Máriáss László terve a Blaha Lujza téri mélyállomásra

Fotó: MMKM KGY

Székely László terve az Astoria mélyállomásra

Fotó: MMKM KGY

A tárlat a technikai kihívások és korszakalkotó, újító megoldások mellett beszél a balesetekről és nehézségekről is, amelyekkel az építőknek meg kellett küzdenie, mint a város alatt húzódó alattomos homokrétegek vagy a megsüllyedt épületek. A metró első szakaszát, a Fehér út (Örs vezér tere) és Deák tér közötti 1970. április 2-án avatták fel ünnepélyes keretek között az akkori Népstadion állomásnál, a főváros lakossága pedig napokon keresztül tömegesen metrózott és mozgólépcsőzött fel-alá (hasonlóan, mint a 4-es metró megnyitása után), és beletelt egy kis időbe, amíg a lelkesedés elült, és a mindennapok részévé vált az új, gyors közlekedési mód.

Fotó: Fortepan/UVATERV

Fotó: Fortepan/UVATERV

A kiállítás az alábbi linken tekinthető meg.

Hasonló tartalmak

Admin mode