Reigl Judit-emlékkiállítás – Kalman Maklary Fine Arts
Augusztus 7-én, 97 évesen hunyt el egy Párizshoz közeli idősek otthonában a legdrágább kortárs magyar festőként emlegetett Reigl Judit, akinek nemzetközi aukciókon elkelt festményei folyamatosan döntötték az árrekordokat az elmúlt években. Az 1923-ban Kapuváron született festő 1950 óta Franciaországban élt, ahová a kommunizmus elől menekült, és mint azt a Ludwig Múzeumban tartott búcsúztatáson Csallóné Reigl Beatrix felidézte, a Párizshoz közeli Marcoussis-ban egy csűrt újított fel műteremmé, ahol békében dolgozhatott.
Pályája az 50-es évektől ívelt felfelé, bár csak 80 éves kora után szerzett kirobbanó ismertséget. A második világháború utáni absztrakt művészet kiemelkedő képviselőjévé volt, művei jelenleg a világ legfontosabb amerikai és európai múzeumok gyűjteményeiben megtalálhatóak: a New York-i MoMában, a Metropolitanben, a Guggenheim Múzeumban, a párizsi Centre Georges Pompidou-ban vagy a londoni Tate Modernben. Magyarországon 2005-ben rendezte meg első életmű-kiállítását a Kalman Maklary Fine Arts, mely idehaza képviselte a művészt. Itt nyílt meg a szeptember 30-ig látogatható emlékkiállítás is, ahol a világhírű magyar művész munkáival megismerkedhetünk.
Aukciós kiállítások a Virág Judit és Kieselbach galériákban
Az aukciós kiállítások művészettörténeti gyorstalpalónak is beillenek: egy csomó festményt lehet megtekinteni fontos magyar művészektől, akik meghatározzák a műtárgypiacot. Ezért is szeretjük a Virág Judit és a Kieselbach galériákat, melyek az ősszel szinte egyidőben rendeztek tárlatot és tartanak árverést.
A Virág Judit Galériában szombatig tekinthető meg a kiállítás, ahol fontos magyar festők műveit szemrevételezhetjük: mivel ez az őszi aukció kiemelt fontossággal bír, hisz célja felélessze a szunnyadó piac felélesztése, a felhozatala is különösen erős: szerepel benne többek között Paál László, Munkácsy Mihály, Batthyány Gyula, Kádár Béla, Faragó Géza, Egry József és Szinyei Merse Pál egy-egy alkotása, a kortársak közül pedig Keserü Ilona, Csernus Tibor, Gyarmathy Tihamér és Bak Imre munkái. Nagyok az elvárások Kádár Béla Eladják a szürkét című, a berlini Sturm Galériának festett remekműve és Vaszary János legendás park sorozatának kiemelkedő darabjával szemben is. A galéria áttért az online jelenlétre, és úttörő módon náluk nemcsak személyesen, telefonon és vételi megbízás útján, hanem laptopról vagy mobilról is lehet vásárolni a szeptember 20-ai rendezvényen.
A Kieselbach Galéria is dúskál a nagy nevekben, többek között Ferenczy Károly, Gulácsy Lajos, Aba-Novák Vilmos, Berény Róbert, Czóbel Béla, Derkovits Gyula, Egry József, El Kazovszkij, Márffy Ödön, Szinyei-Merse Pál, Rippl-Rónai József művei szerepelnek a szeptember 18-ai aukción, melyeket szeptember 17-ig megnézhetünk a Jászai Mari téri kiállítótérben.
Végre tanulhatunk valamit – Kisterem / Kincsem Palota
A Kisterem a nevéhez hűen egy parányi galéria a Képíró utcában, de méretével fordítottan arányos jelentőséggel bír a kortárs képzőművészetben. Túl sok alkotó munkáját nem tudják megmutatni egyszerre, de most kis időre kilépnek a megszokott keretek közül: egy nagyszabású, kortárs művészeti pop-up kiállítást rendeznek a galéria által képviselt fiatal- és középgenerációs művészek munkáiból a legendás Kincsem Palotában, mely csak a tárlat idejéig lesz látogatható. Az épületet a híres versenyló gazdája, Blaskovich Ernő építtette az 1870-es években, és egykor fényűzően berendezett neoreneszánsz termeiben még fellelhetünk megmaradt részleteket a selyemtapétából, a díszes kerámiakályhából, ólomüvegablakokból, faragott ajtókból.
A lényeg persze az alkotókon van, a galéria által képviselt tizenhat művész alkotásain: köztük Szinyova Gergő festményein, Kokesch Ádám, Sugár János és Vécsei Júlia installatív művein, Szegedy-Maszák Zoltán videómunkáján, valamint a különleges technikákkal készült alkotásokon Fischer Judittól és Kaszás Tamás helyspecifikus művein. A helyszín lehetőséget nyújt olyan, régóta tervezett művek bemutatására, amelyek kiállítására eddig nem volt alkalom – ilyen például a Randomroutines hatméteres, betonvasból készült muráliája is, melynek felirata – „Végre tanulhatunk valamit” – adta a kiállítás címét is.
38. Magyar Sajtófotó kiállítás – Capa Center
Még januárban hirdették ki a 38. Magyar Sajtófotó díjazottjait, áprilisban pedig a két nagydíjas nevét, de a győztes munkákból rendezett, tavaszra meghirdetett kiállítás megnyitóját a vírushelyzet miatt szeptember 8-ig tolni kellett. Mint az eddigi sajtófotó kiállításokon, a mostanin is egy sűrített verzióját kapjuk a magyar valóságnak, amit kár volna kihagyni, főleg, hogy egy olyan időszakról szól, amely még a koronavírus-járvány előtt határozta meg a nyilvánosságot. A MÚOSZ nagydíját egyébként Hajdú D. András kapta A fal, amit mi kerítésnek hívunk sorozatáért (Társadalomábrázolás, dokumentarista fotográfia 1. díj), míg az André Kertész-nagydíjat Kovács Bea Éber kóma című sorozatáért (Mindennapi élet, 1. díj).
Élt egyszer egy… - Grimm-illusztrációk a Deák17-ben
A gyerek-és ifjúsági galériában újból egy olyan tárlat nyílt, ami a felnőtteknek is érdekes lehet – hiszen mindenki ismeri a Grimm-testvérek meséit. Ráadásul a lejegyzésükkor egészen máshogy hangoztak, mint ma: sokkal sötétebbek voltak, utólag igazították a gyerekekhez a stílusukat. „A felnőttek szórakoztatására és okítására születtek, és akkoriban nemigen tettek különbséget gyerek és felnőtt között” – mesélte Viive Noor a kiállítás online megnyitóján. A Tallinban rekedt kurátor elmondta, hogy egy már szinte feledésbe merült Giambattista Basile nevű nápolyi költő már a 16-17. században lejegyezte a Hamupipőke-Aranyhaj meséket, és még a Grimm testvérek is elismerték, hogy ő inspirálta műveiket. A 20 kortárs észt képzőművész Grimm-mesékhez készült, több mint 59 csodaszép képét ezért Olaszországba is elvitték, ahol sokan meglepődve értesültek erről a tényről.
A vándorkiállítás megjárta Lengyel-, Orosz- és Észtországot, útja pedig Budapesten ért véget. Mindegyik művész azt a mesét választotta, melyik a legközelebb áll hozzá, így megesik, hogy az 59 alkotás között egy mese többször is visszaköszön (Piroska és a farkas, Hófehérke), és van olyan ismert mese, amihez nem készült illusztráció.
