Keresés EN
Ez a cikk több mint 1 éve frissült, elképzelhető, hogy a benne szereplő információk elavultak.

Ez is érdekelheti

Gasztró Budapest

Ellopták Bernátot, a Rengeteg RomKafé főmackóját

Ismeretlenek elrabolták a több száz plüssmackójáról és kiváló forró csokijairól híres Rengeteg RomKafé főmedvéjét.

Budapest

Nőnapi adománygyűjtés Józsefvárosban – Higiéniai eszközökkel segíthetjük a rászorulókat

Adománygyűjtést szervez a Józsefvárosi Önkormányzat nőnap alkalmából, március 5-ig több helyszínen adhatunk le higiéniai cikkeket.

Budapest

Hőhullám a IV. kerületben – Miért mindig Újpesten dől meg a melegrekord?

Az elmúlt hetekben sorra dőltek meg a melegrekordok, sok közülük Újpesten. Ez a kerület lenne a város legmelegebb helye?

budapest

Itt van Amerika, avagy a plázázás aranykora – retró nyugati nyitások Budapesten

Az amerikai filmekből már sokkal korábban ismerhettük a végtelennek tűnő, csillogó kirakatsorokat, a neonfényben az életükért küzdő egzotikus dézsás növényeket a giccses szökőkutak körül, és persze a szatyrokkal megrakott, folyton hömpölygő, boldog fogyasztói tömeget. Budapesten a rendszerváltás után több évvel indult csak meg az első, amerikai stílusú pláza építése.

A vasfüggönyön innen – bármennyire is lazult a 80-as évek végére a szigor a szovjet blokkban, főleg a legvidámabb barakknak tartott Magyarországon – az amerikai álom még mindig elérhetetlen messzeségben lebegett. Persze apró repedések keletkeztek, az 1987-ben megnyitott Váci utcai Adidas bolt előtt nyitás után hatalmas sorok kígyóztak, az 1988-ban szintén a Váci utca közelében megnyitott első McDonald's-ban a nyitás napján pedig 10 000 vendéget szolgáltak ki.

Mégis a plázázás hőskorának hazai beköszöntésére még jócskán várni kellett, a rendszerváltás után pár évvel adták át az első, igazi amerikai stílusú mallt, avagy bevásárlókomplexumot, vagyis rögtön kettőt, szinte egyszerre. De mielőtt megnéznénk, hogy is fogadta a város a Duna Plaza és a Pólus Palota megnyitását, nézzük meg, mihez képest is volt hatalmas szenzáció a pláza, amelynél jobban kevés dolog testesíti meg a hazai késő 90-es, korai 2000-es évek életérzését. 

A bevásárlópasszázsok és fedett bazárok már a századfordulós Budapesten is voltak, az egyik leghíresebb a Párisi udvar helyén álló Haris-bazár és a Brudern-ház volt, de legendás volt a Goldeberger család Párisi Nagy Áruháza is, vagy az 1926-ban megnyitott Corvin Áruház. A szocialista korszaknak is megvolt már a maga válasza és változata a nyugati bevásárlóközpontokra, de persze a Verseny, a Csillag, az Úttörő és társai, majd később a Skála és a Centrum áruházak, de még a Flórián és a SUGÁR sem vehette fel a versenyt a vasfüggönyön túli társaikkal, kicsit mind olyan voltak, mint a magyar narancs A tanúban. „Kicsit sárgább, kicsit savanyú, de a mienk.”

Egy kis plázatörténelem

Az első bevásárlóközpontot, amely a pláza (a spanyolból jött, (fő)tér jelentésű szó) nevet is viselte, és amely a városközponttól messzebb nyílt meg, 1922-ben Kansas Cityben létesítették, Country Club Plaza néven. A maiak funkcionális elődjének azonban a 30-as években nyitott dallasi Highland Park Shopping Village-t és a 60-as évekbeli, immár klasszikus Minneapolis Southdale Center mallt tartják. Ezt az amerikai plázaéletérzést idézik meg a Stranger Things legutolsó évadában is, úgyhogy ha máshol nem, a mai generáció ott biztos találkozott vele.

A Duna Plaza építése 1994-ben indult meg, izraeli-magyar befektetők, a Control Center Ltd. és a Transelektro Rt. beruházásaként. A Váci úti telken korábban a Ganz Transelektro Kazán- és Darugyártó iparterülete állt, de a környék közlekedési kapcsolatai elég jók voltak, köszönhetően a 3-as metró 1990-ben megnyitott, utolsó szakaszának és Gyöngyösi utcai megállójának. Az építkezés rohamtempóban zajlott, két év alatt elkészült a harminchétezer négyzetméteres komplexum. Még az sem akasztotta meg az építkezéseket, hogy hatalmas munkaügyi ellenőrzés is volt az építkezésen, 120 rendőr és 30 munkaügyis szállt ki, és majdnem félszáz illegálisan dolgozó vendégmunkást kaptak el. Sőt az átadó előtt egy munkás is lezuhant egy liftaknába, akit vákuumággyal kellet kihúzni, majd kórházba szállítani.

A plázák és maga a plázázás a mai napig élesen megosztják az embereket – rengeteg ellenzője volt már a műfajnak a legelejétől, de legalább annyi rajongója is, akik a pláza-életérzést keresték és keresik. Kamaszrocker körökben leplázacicázni valakit a legnagyobb sértés és a lenézés jele volt, de a dolog valószínűleg visszafelé is hasonlóan működött. Amúgy meg a spanyol eredetű szó itthon a 90-es években az első ilyen típusú épület befektetőjének cégneve, az izraeli–holland Plaza Centers nyomán honosodott meg, a korábbi áruház, üzletház vagy akár az angolszász területeken használatos mall, shopping center helyett (ezeket csak mostanában kezdik használni, éppen a mára kissé pejoratív csengésűvé vált pláza lecserélésére). Izgalmas olvasni, ahogy az új jelenségre a különböző szakmák, szociológusok, építészek is reagálnak, és a plázázás téma fel-felbukkan a szakirodalomban.

A Soproni Szabó Attila tervezte Duna Plaza épülete még a kreatívabb posztmodern monstrumok közül való, a homlokzati kiképzésben némi fantázia fedezhető fel a formák és az anyaghasználat terén, igyekezett nem csak egy hatalmas dobozt tervezni a forgalmas Váci út mellé. Az angyalföldi üvegpalota 1996-os átadásakor több lap is hasonlóan írt róla, vagyis hogy „kenyér és cirkusz” egyaránt megtalálható benne.

„A háromszintes, kupolás, utcaszerűen kiképzett épületbelső télen-nyáron üzemelő korcsolyapályát rejt, kilenc vetítőtermes mozit, tízpályás bowling teke-centrumot. Biliárd, játékterem, zárt pénzes kaszinó kínálja magát a vakmerőknek, a hatalmas gyermekmegőrzőben különös játékokat lehet kipróbálni némi ellenszolgáltatás fejében. Magyarország legkorszerűbb postahivatala, bank, patika, suszter, tisztító és egyéb szolgáltatások állnak készen." (Fejér Megyei Hírlap, 1996. október 8.)

„A háromszintes, kupolás, utcaszerűen kiképzett épületbelső télen-nyáron üzemelő korcsolyapályát rejt, kilenc vetítőtermes mozit, tízpályás bowling teke-centrumot. Biliárd, játékterem, zárt pénzes kaszinó kínálja magát a vakmerőknek, a hatalmas gyermekmegőrzőben különös játékokat lehet kipróbálni némi ellenszolgáltatás fejében. Magyarország legkorszerűbb postahivatala, bank, patika, suszter, tisztító és egyéb szolgáltatások állnak készen." (Fejér Megyei Hírlap, 1996. október 8.)

Az október 14-re csúszott megnyitó nagy csinnadrattával zajlott – bár még voltak félkész részei is az épületnek, nem várhattak tovább, hiszen nagy volt a verseny, a rivális Pólus Palota is szinte kész volt már. A megnyitón volt gyermekkórus, bécsi keringőket játszó nagyzenekar, az akkori miniszterelnök, Horn Gyula is megjelent az ünnepségen, valamint százhatvan izraeli üzletember, a további befektetések megbeszélése céljából.

Itt láthatjuk a Duna Plaza átadásáról készült videót.

Alig pár hónappal később, november 8-án nyitott meg végleges nevén a Pólus Center, a volt szovjet laktanya helyén, amelynek egyik befektetője Demján Sándor volt. Ez méreteiben máris túlszárnyalta a Duna Plazát, és magát mint Közép-Kelet-Európa legnagyobb bevásároló-, szolgáltató- és szórakoztatóközpontjaként hirdette. Itt is volt benti korcsolyapálya, teke- és bowlingpályák, mozi és játékterem is, de a fő attrakció a Western City névre hallgató, műanyagba öntött vadnyugati éttermi rész volt.

„Tiszta nyugat! És nemcsak a kereskedők kulturáltságát illetően, hanem az áruválasztékot is. Hűtőkből, mosógépekből, színes televíziókból, videokamerákból, sportruházatból szinte teljes a világmárkák kínálata." (Zalai Hírlap, 1996. december 16.)

„Tiszta nyugat! És nemcsak a kereskedők kulturáltságát illetően, hanem az áruválasztékot is. Hűtőkből, mosógépekből, színes televíziókból, videokamerákból, sportruházatból szinte teljes a világmárkák kínálata." (Zalai Hírlap, 1996. december 16.)

Az első fecskék után rohamtempóban épültek az újabb és újabb plázák, 1997-ben az Euro Park, majd a Lurdy Ház, aztán a nagyok, mint a Mammut, 1998-ban, rá egy évre a WestEnd, a 2000-es években a MOM, az Árkád, az Arena, az Allee és 2010-ben a Corvin Pláza, egy év múlva pedig a KÖKI. Bár rengeteg egyéb terv is volt, de 2012-ben meghozták a „plázastoptörvényt”, ennek értelmében 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű kereskedelmi létesítményt nem építhettek, de nem is bővíthetik a már meglevőket, csupán modernizálhatták. Most úgy tűnik, hosszú idő után a kelenföldi, Etele téri pláza lesz az első, amely megvalósulhat.

Cimkék

Hasonló tartalmak

Budapest

Budapest és a bűvös 7-es szám

Rejtélyes oknál fogva a 7-es számot misztikus titokzatosság lengi körül. Ezért megnéztük, mi az, ami kötődik vagy kötődött ehhez a számhoz Budapesten.

Budapest

Teljesen átépíthetik a Clark Ádám teret

Bár úgy tűnt, a Lánchíd rekonstrukciójával sok változáson esett át maga a tér is, teljes felújításáról most írtak alá szándéknyilatkozatot

Neked ajánlott

A