Keresés EN
Ez a cikk több mint 1 éve frissült, elképzelhető, hogy a benne szereplő információk elavultak.

Kultúra

Amikor egy közösség nem tud szemet hunyni a nemi erőszak fölött – megnéztük a Laurencia balettelőadást

A Lope de Vega A hős falu (Fuente Ovejuna) drámája ihlette balett – ahol a falu lakói fellázadnak az erőszakos zsarnok ellen – egy hihetetlenül látványos, sodró előadás lett az Erkelben. Nemcsak bravúros szólókkal és duettekkel, de olyan hipnotizáló „tömegjelenetekkel”, amelyeknél a hideg futkosott a hátunkon. Megnéztük a frissen színpadra állított Laurenciát.

Egy előadás, amiben a közösség kiáll az áldozatért, sőt, nem csak kiáll, de meg is bosszulja a sérelmet – a földesúrt és katonáit, akik a falu lányai közül többeket is megerőszakoltak – a feldühödött lakosság csúfosan felkoncolja. Az üzenet ugyan brutális, de üdítő elégtétel a függöny előtti katarzis, ahogy lángba borul a várkastély és a nép ünnepel.

A #metoo mozgalom után, amikor a társadalomban is központi témává vált a zaklatás és nemi erőszakot övező hallgatás és tabuk ledöntése, mást szemmel nézünk egy ilyen balettre is, kicsit mást jelent a történet, mint a majd nyolc évtizeddel ezelőtti bemutató idején. Lope de Vega A hős falu (Fuente Ovejuna) 17. század elején írt drámájából 1939-ben született balettelőadás a Szovjetunióban, az akkor leningrádi Kirov Színház számára – Vakhtang Chabukiani eredeti koreográfiáját Michael Messerer frissítette fel 2010-ben.

Míg az eredeti kontextusban feltehetően a földesúri „burzsoá” hatalom ellen fellázadó parasztság története tette a kortársak szemében fontos darabbá, addig most olyan pillanatokon akad meg a figyelmünk, mint hogy senki nem akadékoskodik a lányokkal, hogy minek mentek az erdőbe egyedül mosni, hogy biztos azért imponált neki a két erős katona, akik elhurcolták. Nem. A kezdeti zavarodottság után fellángol a perzselő düh – „s a kasza egyenes”, a közösség egy emberként háborodik fel. 

Izgalmas a barokk színdarab történelmi háttere, mert hogy ilyen is van neki.

A dráma eredeti történet szerint, amely megtörtént eseményeket dolgoz fel, miközben zajlik Aragóniai Ferdinánd törekvése Spanyolország egyesítésére és a központi hatalom megszilárdítására, egy andalúziai falu kollektíven fellázad a helyi zsarnok nemesura, Fernán Gómez de Guzmán ellen, és a jogtalanságokra válaszul kivégzik. (A balett története itt ér véget.) Ám a dráma szerint, amikor a király amikor erről tudomást szerez, hogy kivizsgálja az ügyet (kín)vallatásnak veti alá a falu lakosságát, hogy megtalálja a tettest, ám minden egyes lakos azt vallja, hogy gyilkosságot Fuente Ovejuna tette. Végül a király elismerve az aktus jogosságát, és felismerve a falu hozzá való hűségét, megbocsát a lakosságnak.

A balettben a fő szál a falu szépe, Laurencia története, akinek bár sokan udvarolnak, ő mindenkit kikosaraz, többek között a hatalmaskodó földesurat is, aki szintén szemet vetett rá. Amikor az az erdőben rátámad, és meg akarja erőszakolni, de a falubeli Frondoso megmenti, a lány beleszeret megmentőjébe. Ám az esküvőjükön újra megjelenik a feldühödött és sértett uraság, és elhurcolja mind a kettejüket. A lakosság kapát-kaszát ragadva indul a kiszabadításukra, de a végső löketet az adja meg, amikor megszaggatott esküvői ruhájában megjelenik Laurencia, és bosszúra tüzeli a népet.

Az előadás valóban teátrális és mozgalmas, idillikus és tragikus jelenetek váltják egymást, szólók, duettek és akár 50 fős táncos tömegjelenetek hullámzanak a szemünk előtt, miközben a klasszikus balett elemei keverednek spanyol táncok mozdulataival. Külön élvezet figyelni a részletgazdag jelmezeket is, amelyek autentikus hangulatot kölcsönöznek a jeleneteknek, legyen szó a flamenco vagy a kasztanyetta táncról. A bemutató esten, március 6-án láttuk a darabot – nem tudunk elmenni szó nélkül az aznapi szereposztásban a címszereplőt játszó Melnik Tatiana, és a Frondosot táncoló Leblanc Gergely kiemelkedő teljesítménye mellett, laikus megfogalmazással élve, mintha csak úsztak volna a levegőben, legyen szó duettról vagy szóló részekről. Ítéletnapig tudtuk volna nézni, hoyg milyen könnyedséggel táncolják el a legbonyolultabb, már-már akrobatikus ügyességet követelő jeleneteket is. 

Michael Messerer / Alexander Krein : Laurencia
Erkel Színház – Nagyszínpad
Előadás időpontjai: március 11.

Cimkék

Hasonló tartalmak

Kultúra

Oscar-nap a Művészben

Március 11-én 96. alkalommal díjazza az előző év legjobb filmjeit és filmeseit az amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia. Nincs is jobb hangolódó program a gálára, mint a március 10-ei Oscar-nap a Művészben, amikor 13 órától estig jelölt filmeket nézhetünk meg.

Kultúra

Janikovszky-est a vaksötétben – avagy a lemez két oldala

A Bodor Tibor Kulturális Egyesület közreműködésével március 13-án a Lurdy Moziban egy egyedülálló képzeletszínházi előadásban lesz részünk, A lemez két oldala címmel: Janikovszky Éva írásainak segítségével teljes sötétségben, csak a hangokra és szavakra koncentrálva fedezhetjük fel mindennapjaink rejtett oldalait.

Kultúra

Mai Manó fotográfiái

A PaperLab Galériában kiállított 50 fotóból álló, ingyenesen megnézhető válogatásban olyan alkotásokat láthatunk, amelyeket Mai Manó fotográfus a budapesti műtermeiben készített a századforduló környékén.

Kultúra

NYOMIK – még mindig premier előtt

Surányi Judit Nyomik című filmje 2025 körül fog mozikba kerülni, de szerencsére nem kell addig várnunk, ha meg akarjuk nézni: március 9-én egy laza bulival egybekötve lesz a vetítése a Premier Kultcaféban.

Neked ajánlott

A