Ki itt belépsz – Budapest 20+1 legszebb kapuja Bódis Krisztián képein II. rész

Andrássy út 10.
Az Andrássy út kiépítésekor bontották le a helyén álló kisebb épületeket, hogy felhúzzák a díszes, eklektikus Stern-palotát 1884-ben. A névadó-építtető Stern Ignác nagyvállakozó gyáros és birtokos volt, az épület egykori lakói között is sok gyártulajdonost, földbirtokost találunk – írja az Urbface. De itt működött a Singer és Wolfner kiadó székhelye is, akik olvasmányos kortárs magyar irodalmat adtak ki, a fő hangsúly a könnyed szórakozáson volt. 1952-től irodaépületként funkcionál, azóta több felújításon is átesett.

Honvéd utca 3. / Bedő-ház
Az építtető Bedő Béla, gazdag gyár- és bányatulajdonos után sokáig Bedő-házként is emlegették a Vidor Emil által 1907-ban tervezett épületet. A pisztáciazöld színű épület homlokzata leginkább a francia és belga art nouveau hatását mutatja,

Budapesti Műszaki Egyetem
A Budapesti Műszaki Egyetem az egyik legrégebbi fővárosi felsőoktatási intézmény. A Duna-parti hatalmas, eklektikus főépület Hauszmann Alajos tervei alapján készült, és a budai part egyik legmeghatározóbb építészeti eleme. A bejáratokat közrefogó négy női alak a technikai tudományokat szimbolizálja: a mérnöki, az építészeti, a gépészmérnöki és a vegyészmérnöki szakokat, amik az egyetem egykori négy kara is voltak.

Csengery utca 43.
Az Aradi-Csengery utca sarkán álló épületben működik a Nemzeti Nyomozó Iroda. Hogy az épületet ki tervezhette, és mikor épült: még a korszakkal foglalkozó szakoldalak sem tudják. Mindenesetre a díszes szecessziós, virágos-indás kapuja a környék egyik titkos szépsége.

Dob utca 11.
Mai formáját az 1870-es évek közepén nyerhette el, az emeletráépítések után. Díszes, feltűnő színű, kétszárnyú kapuja mellett nem tudunk csak úgy elsétálni.

Fasori református templom
Árkay Aladár, aki korai munkáiban még az eklektikus vagy éppen a lechneri díszes szecessziós vonalat követte, az 1911-1913 között épült, a Városligeti fasorban álló református templom tervezésekor már kezdett eltávolodni ezektől az irányzatoktól. A templom – bár szecessziós stílusban épült, és merít a magyar népművészeti formakincsből – modernebb, az északi, skandináv hatást mutató, szögletesebb és absztraktabb formákkal dolgozik.

Fortuna utca 6.
A Várnegyedben álló, középkori alapokra épült egyemeletes klasszicista épület igazi érdekessége a járókelők számára a kapuszárnyak fölött elnyújtózva heverő Cupidó (Ámor) fafaragás. A mindig célba találó íjjáról és szerelmet keltő nyilairól könnyen felismerhető az ókori isten alakja.

Hajós utca 25. / Napóleon udvar
A lefátyolozott homlokzatú Napóleon udvart Fodor Gyula tervezte 1906-ben. A kívülről kissé csapzott, visszafogottan szecessziós épület belülről igazán szépen fel lett újítva, de ha a kapuján túlra nem is jutunk, a bejárat is megér egy-két pillantást. A már inkább az art deco vagy geometrikus bécsi szecesszós irányzat felé hajló, domború lemezekkel díszített kovácsoltvas műalkotás a Gerő és Győry cég  munkája, egy apró táblácskán meg is találjuk a nevüket alul. Külön érdekesség a baloldalt megmaradt régi csengőtábla.

Dohány utca 44. / Hungária Fürdő
A ma szállóként funkcionáló, egykori fürdő épületét Ágoston Emil tervezte. A bécsi szecesszió jegyeit magán viselő épület díszes, rézborítású, üvegezett domborműves bejárata mellett a kapuzat feletti Zsolnay kerámiás felirat, és a kék mozaikok előtti tengeri jelenetet ábrázoló dombormű is igazán egyedülálló.

Katona József utca 21.

Kossuth tér 4.
Az 1912-ben felépült, és 2013-ban magas szintűen, a műemléki követelményeknek is megfelelően felújított épület ma az Igazságügyi Minisztériumnak ad otthont. Díszes kapuja mindenképpen megér egy rövid kitérőt, ha erre járnánk. 

Mátyás-templom
A 19. században Schulek Frigyes tervei és a műemléki-régészeti feltárások alapján szinte teljesen újjáépített neogót templom a város egyik legszebb látványossága. 2006-2013 között külső rekonstrukciós munkálatokat végeztek rajta, melynek köszönhetően visszanyerte hajdani pompáját. Itt most vessünk egy pillantást bélletes kapuzatára.

Nádor utca 36.
A nagyon díszes kapuzat a fölötte őrködő, talán ókori mitológiai Hephaistos alakkal – a kalapács, üllő, nagy szakáll az ókori kovácsisten attribútumai – érdekes kis megálló lehet belvárosi sétálgatásaink alatt.

Szondi utca 90.

Síp utca 16-18.

Thököly út 46.
A Dózsa György úton túl álló csodás szecessziós épületet 1906-ban húzták fel. A Thököly úti Szenes-ház több részletében is Lechner Ödön erős hatását mutatja. Apró, ám annál kedvesebb eleme az egyik pincelejárat apró szívecskés ajtaja.

Tátra utca 20/B
Az izgalmas, art decós beütésekkel feltűnő újlipótvárosi épület geometrikus kapuzata is megér egy-két pillantást.

Paulay Ede utca 35. / egykori Parisiana mulatóLajta Béla tervezte, 1908-ban felépült, most az  Újszínháznak helyet adó épülete a maga korában Budapest egyik legmodernebb külsejű épülete lehetett. Az éjjeli mulatónak épült komplexum zárt, nagyrészt dísztelen márványhomlokzatával és feltűnő pártázatával számos izgalmas részletet rejt. Ilyen az egyik mellékajtó is, a csillagszemű, marcona bajszos fejjel.

Úri utca 17.
A középkori elemeket is megőrző, az 1720-as évek körül barokk stílusban átépített várbeli lakóház igazi időutazásra hív minket.

Üllői út 14. / Aranysas udvar
A szintén Fodor Gyula tervezte Üllői út és Baross utca között húzódó Aranysas-udvar kapujának az igazi érdekessége –az itt is felbukkanó art decos sasfejek és kidolgozottsága mellett – hogy van egy ikerpárja is a városban, a Dózsa György úton. Ez a remekmű is a Győry és Gerő kovácsműhelyből került ki.

+1 Zöld Teknős Teaház
Zárásul egy feltűnő furcsaság a Zöld Teknős Barlangjának a bejárata a Jókai utcából.