A vonatkozó városi legendát talán sokan ismerik: a felüljárót a két végéről kezdték el építeni az 1970-es években, ám amikor középen találkozott volna a két fél, akkor realizálták, hogy bizony a kivitelezés során valami elcsúszott és jó pár centi szintkülönbség keletkezett a két szárny között. A bakit kiküszöbölték, és majd négy évtizedig volt használatban. Most elbontják.
A Nyugati téri felüljáró elbontásának ötlete már régen felmerült, de most hivatalos fórumon is döntés született róla: a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa határozta el a bontást, ezt a Kossuth Rádióban Tarlós István jelentette be május 15-én. A fő indok a városképi megfontolás volt, vagyis hogy a felüljáró egyszerűen csúnya, és a közlekedésszervezésben nincs pótolhatatlan szerepe.
A Főváros az 1970-es évek elején döntött az ekkor még Marx tér rendezéséről, ennek keretében felújították a Nyugati pályaudvart, elkezdték kialakítani az aluljárókat az épülő metróhoz, és ekkor húzták fel a Kővári György tervezte Skála Metró épületét is. A felüljárót 1981. november 10-én adtak át, jó fél éves csúszással. Ennek oka – és ebben a városi legendák nem tévednek – a két irányból történő építkezés miatt kialakult szintkülönbség volt. A szerkezet a maga korában újnak számító szabad szereléses technológiával készült, a hiba ebből és a majd 424 méteres hosszából is adódhatott. A pontatlanságot Reviczky János mérnök tapasztalatai alapján korrigálták, így végül befejeződhetett az építkezés.
A felüljáró a korszak várostervezésének terméke, amikor is az autós közlekedés élvezett előnyt minden mással szemben, úgy vélték, a Bajcsy-Zsilinszky és a Váci út forgalmának leggyorsabb és zavartalanabb összekötését így lehet megoldani a Nagykörút lassítása nélkül. Szerencsére ma már van rá példa, hogy szüntetik meg ezeket a városképileg nem túl szép és elavult megoldásokat, mint ahogy a Ferenciek terén is felszámolták az alagutat.
