Talán mindannyiunkban felvillan valamilyen kép a Bauhaus kifejezés hallatán; egy piros kockaház, egy rózsadombi villa, egy olvasólámpa. Ebben az évben, a 100. születésnap apropóján rengeteg eseménnyel ünneplik a Bauhaust, és különféle módon reflektálnak rá, Budapesten a Ludwig Múzeumban megnyitották a Bauhaus 100. Program a mának – Kortárs nézőpontok névre keresztelt kiállítást. Ez elsősorban nem a Bauhaus történetét kívánja bemutatni, hanem azokat a ma is jelenlévő jellegzetes művészeti pozíciókat, amelyekben felismerhető a Bauhaus szemléletének hatása. Egy kísérletről van szó, ahol újraolvassák ezt az egyedülálló modernista utópiát, és kortárs nézőpontból idézik fel a stílusirányzatot, félszáz képzőművész kapcsolódó munkájának segítségével.
A termekben a Bauhaus tevékenységei tematikus fókuszcsoportokba vannak rendezve, amiből mi kifejezetten szerettük a színelméletet és a kockaházat. Ezeken kívül van szó vízióról/utópiáról, tárgyformálásról, fényművészetről és színházról is, sőt, a „játékszobában” nemcsak a legemblematikusabb Bauhaus játékokkal találkozhatunk, hanem ki is próbálhatjuk őket. Közben pedig azt se feledjük, hogy a Bauhaus tárgyai, újításai és eszméi tulajdonképpen máig velünk élnek, feltűnnek épített környezetünkben és lakáskultúránkban.
Mi a Bauhaus?
1919-ben kezdődött meg az oktatás és képzés a weimari Bauhausban Walter Gropius vezetésével, a mozgalom pedig a modern művészet történetének legmeghatározóbb forrása és mérföldköve lett. Egy új korszak társadalmi igényeinek kívánt megfelelni, amely a felgyorsult életvitel mellett a mindenki számára elérhető egészséges életmód, a szélesebb rétegeknek szánt minőségi életforma igényét és lehetőségét teremtette meg. Teljesen átalakította az ember életvilágát, kitörölhetetlenül beleírva magát a városok arculatába, a modern tömegtermelés tárgyaiba.
A művészi és mérnöki utópiák megvalósult lenyomatai lettek a letisztult formák, a racionális alaprajzok és szerkezetek, a minimalista dekoratív alakzatok, a színekkel stimulált terek, amelyek az új ember új életformáját teremtették meg, és sugározták a modern életet. A Bauhaus összművészeti törekvései mentén lebomlottak a szigorúan vett képzőművészetet és kézművességet – sőt az ipari sorozatgyártást – elválasztó határvonalak. A kézműves gyakorlatok végső elvi célja az épület és annak berendezése, általánosságban véve pedig az ember épített környezetének esztétikus, mégis funkcionális és gazdaságos kialakítása volt.
- A kiállításról bővebb információt ITT találtok.