Az üzleti találkozót a Magyar Turisztikai Ügynökség és a Ctrip Customized Travel szervezte, ami Ázsia legnagyobb és a világ második legnagyobb online utazási ügynökségéhez, a Ctrip-hez tartozik, és szolgáltatói hálózata több mint 1000 várost és 107 országot fed le. Az MTÜ és a Ctrip 2017 novemberben kötött stratégiai megállapodást, és a találkozó célja volt, hogy további magyar szolgáltatókkal bővüljön a Ctrip portfóliója. A customized travel, vagyis a személyre szabott utazás ugyanis egyre jobban terjed a kínai utazók körében, szakítva a csoportos utak egyeduralmával, és a rendezvényen a szakmai információk mellett számos érdekességeket megtudhattunk arról is, miért is jönnek nagy számban a kínai utazók Budapestre.
Amit az átlag budapesti megtapasztal, az egy Európa-szerte jellemző jelenség, hivatalos adatok is alátámasztják: 2006 és 2016 között az Eurostat statisztikái szerint 356 százalékkal (!) nőtt a kínaiak által eltöltött vendégéjszakák száma a kontinensen. Kínában 2001 óta 20 millióról 140 millióra nőtt a kiutazók száma, és az előrejelzések szerint 2030-ra több mint 400 millióra fog növekedni.
Ez annak tükrében tűnik döbbenetesnek, hogy a 1,388 milliárd főt számláló kínai lakosságnak mindössze 10 százaléka rendelkezik útlevéllel, ami 130 milliónyi potenciális utazót jelent. Magyar fejjel szinte felfoghatatlan számok ezek, ráadásul 2017-es adatok szerint a kínai turisták 76,5 százaléka ázsiai célpontokat keresett fel, és csak 9,3 százalékuk utazott Európába (8,7 százalékuk pedig Észak-Amerikába).
Bár Magyarország nem szerepel a TOP10 legnépszerűbb úti cél között (amit amúgy Nagy-Britannia és Olaszország vezet), a növekedés mégis jelentős: az MTÜ szerint 2017-ben több mint 35 százalékkal, 371 ezerre nőtt a kínai vendégéjszakák száma Magyarországon.
Kína hazavár
A növekedésnek politikai és gazdasági okai vannak. A konferencián hosszasan elbeszélgettünk Prof. Dr. Wolfgang Georg Arlttal, a hamburgi China Outbound Tourism Research Institute igazgatójával, aki szerint a 80-as, 90-es években szárnyalni kezdő japán és dél-koreai kiutazó turizmus a gazdasági fejlődésük megtorpanása miatt mérséklődött: a japánok kénytelenek spórolni, ráadásul jelentős anyagi terhet ró rájuk az elöregedő lakosság és idős szüleik gondozása.
A Kínai Népköztársaság pedig több tekintetben is lekörözi őket, igaz, a 90-es években egészen más közegben zajlottak a mindennapok. A férj és feleség például nem utazhatott együtt, mert kellett valaki, aki otthon marad, és akivel sakkban lehet tartani az illetőt, hogy hazatérjen. A közhangulat azonban jelentősen enyhült, és ma már visszautaznak, mert miért is ne tennék? Dr. Wolfgang Georg Arlt szerint Kínában az a példátlan gazdasági helyzet állt elő, hogy jelenleg mindenkinek van mit enni, és van fedél a feje fölött, hozzájut az alapvető egészségügyi és oktatási lehetőségekhez, ami önmagában óriási teljesítmény – és ha valakinek még egyetemi diplomája és némi tehetsége is van, sokkal több pénzt kereshet, nagyobb tiszteletet és életminőség jár neki, mint Európában.
A kínaiaknak tehát van oka hazatérni, annak ellenére, hogy az ország még mindig pártállam. Az utazás pedig még mindig csak a fentebb már említett 10 százalék kiváltsága, azonban ez még mindig 130 millió főt jelent. A professzor szerint az utazás anyagi kérdés, nem politikai, (hiszen útlevélhez 90 százalékuk hozzájuthat), és a tehetőseknél a státuszszimbólum új formáit jelenti. Többé nem a Rolex óra vagy a menő kocsi jelenti a presztízst, hanem az utazási élmények, és ha a barátok eldicsekednek a nyaralásukkal, muszáj rákontrázni a sajáttal. És már nem elég az Eiffel-torony, Nyugat-Európa helyett muszáj speciálisabb élménnyel előrukkolni, például Budapesttel, ahol mindennap más gyógyfürdőben lehet ejtőzni.
Lényeges vonás még a kínai turistáknál, hogy minden élményt azonnal tesznek ki a közösségi oldalakra. Mivel Mark Zuckerberg birodalma megtorpan a Kínai Népköztársaság határainál, saját Facebook-oldaluk örvend óriási népszerűségnek. Főleg innen, mások közvetlen tapasztalataiból merítik információkat az utazásokról, mivel a hivatalos médiumoknak nem hihetnek – ismertette a helyzetet Wolfgang Georg Arlt. Mindez megmagyarázza a a mobiltelefonjába mélyedő kínai turista jelenségét.
Mit kíván a kínai nemzet? Fürdőt, Duna-partot, kávéházat
A legkedveltebb 10 úticél közé nem kerültünk be, de Kína a TOP10 küldőország között szerepel a főváros esetében: 2017-ben 178 ezer kínai vendég érkezett hozzánk. Weibin Hao, a 146 tagot számláló Magyarországi Kínai Idegenvezetők Szövetségének vezetője maga is Budapesten él, és szerinte honfitársai egyre inkább testre szabott utazásokat választanak a nagycsoportos utak helyett. Vagyis összeáll pár barát, vagy két család, maximum 6-8 fő, és a szolgáltató egyedi igényeik alapján állítja össze a kipipálandó tételeket.
Amik között Weibin Hao szerint a legnépszerűbbek a gyógyfürdők, a New York kávéház és a Duna-parti látvány főleg este; egy egyórás dunai hajózáson már megszeretik a várost. Weibin Hao kiegészíti a listát a tokaji borral is. Érdekesség, hogy a bulinegyed nem szerepel a kínaiak bakancslistáján, legalábbis ő ezt tapasztalják. Általában két éjszakát töltenek itt, de aki kicsit hosszabban marad, az jellemzően a Dunakanyart, Szentendrét, a Balatont és Hévízt keresi fel. Weibin Hao szerint míg az európai vendég kikapcsolódásként utazik, addig a kínaiaknak az egész inkább egy túra – azért jön ide, hogy minél több mindent lásson, kevés ideje van, ezért céltudatosabb. „Éppen ezért olyan sok különbség ás ázsiai utazókhoz képest nincs” – teszi hozzá.
Ő is úgy látja, hogy a gazdasági fejlődésnek köszönhetően több pénz marad az emberek kezében; már könnyebb a vízum szerzése, egyre kevesebb olyan helyzet van, hogy nem utaznak vissza. „Valamint Európában is volt kommunista rendszer, kíváncsiak, milyen változás ment végbe a posztszocialista országokban, de ez inkább az idősekre vonatkozik” – mondta.
Egy körben jellemzően három országot, Csehországot, Ausztriát és Magyarországot ejtik útba, de hozzá szokták csapni Lengyelországot, Szlovéniát, Horvátországot, Németországot is. Egyre többen már Magyarországot választják kezdő- és végpontnak is, ide érkeznek, és innen mennek haza.
2018 az EU-Kína Turisztikai Év lett, aminek promóciós célja az, hogy a kínai turisták számára Európát a legvonzóbb nemzetközi célállomássá tegye. Vízumkönnyítések és a légi összeköttetések erősítése is szerepel a tervek között. Kínában friss fejlemény, hogy külön turisztikai-kulturális minisztérium alakul, tehát a kínai kormány is támogatja a turizmust. A felénk tanúsított érdeklődésről egyébként sokat elmond a Világgazdaság napokban publikált cikke, miszerint az unión kívülről a kínaiak vásárolják a legtöbb ingatlant Magyarországon.
