Keresés EN
Ez a cikk több mint 1 éve frissült, elképzelhető, hogy a benne szereplő információk elavultak.

Kultúra

Nem a traumáink, hanem a döntéseink határoznak meg minket – megnéztük a Genezist

Bogdán Árpád nagyítót ragadott, és mikroszkopikusan vizsgált egyéni sorsokon keresztül foglalkozott egy nehezen feldolgozható társadalmi trauma, a romagyilkosságok hatásaival. A berlini filmfesztivál Panorama programjában már bemutatták, itthon holnaptól látható a mozikban.

A 2008-2009-es romagyilkosságok a magyar művészvilágot is megmozgatták, a téma színházban, filmen is visszaköszönt több ízben. Bogdán Árpád a hat halálos áldozattal járó brutális eseményekről készített egy kétórás drámát, és inkább költői, művészfilmes fogalmazásmóddal, mintsem dokumentarista igénnyel próbálja megragadni, hogyan is hatott a rasszista bűncselekmény-sorozat az egyénre. A rendező egyébként 2006-ben forgatott Boldog új élet című első filmjével hívta fel magára a figyelmet, amely egy intézetben nevelt cigány fiúról szól, és önéletrajzi ihletésűnek is mondható.

A Genezisben három történetet látunk egymás után kibontakozni, a három főhősnek látszólag semmi köze nincs egymáshoz. A hatéves Ricsi (Csordás Milán) egy távoli faluban él egy roma család legifjabb tagjaként, édesapja falopásért börtönben ül. A halláskárosult Virág (Illési Anna Enikő) egy iparvárosban középiskolás, sportíjászkodik, és szabadidejében egy kutyamenhelyen önkéntes, ahol szerelembe esik a gondozóval. Hanna (Cseh Annamária) budapesti ügyvéd, gyermeke elvesztését próbálja feldolgozni férjétől különélve. A brutális gyilkosságsorozat azonban mindegyikük életét megváltoztatja: Ricsi elveszti a családját, Virág teherbe esik a barátjáról, akiről kiderül, hogy az egyik elkövető, és pont Hannát rendelik ki melléje védőügyvédként.

A három szál végül találkozik, és bár mi nem teljesen vagyunk maradéktalanul elégedettek a kissé erőltetett hepienddel, valamennyire semlegesíti a terhelt hangulatot, amiben a nézőnek adagolják az információkat. Rengeteg közelit használnak ugyanis a szereplők szemszögének megismerésére, ami igénybe veszi a nézőt. Annyira be akar rántani az életükbe a film, hogy mikor Virág kiveszi a hallókészülékét, az atmoszférahangokat is lekeverik. (Gyanítjuk, hogy már csak művészfilmes stílusa és a témája miatt sem lesz közönségsiker a Genezis, pedig Dobos Tamás operatőri munkájáért csillagos ötös jár.)

Bogdán Árpád

azért választotta ezt a filmcímet, mert a Teremtés Könyvében jelen van a jó és a rossz is. A bibliai utalás vissza-visszatér a filmben, de az erkölcsi ítéletalkotás kimarad, és ez érdekes módon fokozza a feszültséget: azt is nehéz megsaccolni, vajon Hanna vajon végigviszi-e az elkövető védelmét, amit a szakmai előmenetel miatt vállalt el. Számunkra ez volt az egyik nagy meglepetése a sztorinak, de azt is volt időnk találgatni, mihez kezd Virág a nem kívánt terhességével. Ebből a szemszögből nézve a film nem a romagyilkosságokról szól, hanem inkább az emberi döntésekről.

A figyelmünk nem nagyon lankadhat el, a forgatókönyvet is jegyző Bogdán ráérősen meséli szereplői történetét. Egy szigorúbb szupervízor valószínűleg jelentősen megkurtította volna a sztorit, mert Virág és Hanna esetében nem minden szálra volt feltétlenül szükség, viszont így rengeteg szimbólumot végigvihettek a filmben: a leterített áldozat (a lelőtt veszett róka és a kutyák) metaforája, az ölés gesztusa, a fürdés mint megtisztulás / újjászületés motívuma átszövi a filmet, olyan okosan, ahogy azt ritkán látjuk moziban. Ettől lesz lírai a film, beszippant, meghat és odadöngöl, de aztán fel is emel, megmutatva, hogy van remény az újjászületésre. Mindezt nem tökéletesen csinálja, de a célját beteljesíti.

Hasonló tartalmak

Kultúra

Oscar-nap a Művészben

Március 11-én 96. alkalommal díjazza az előző év legjobb filmjeit és filmeseit az amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia. Nincs is jobb hangolódó program a gálára, mint a március 10-ei Oscar-nap a Művészben, amikor 13 órától estig jelölt filmeket nézhetünk meg.

Kultúra

Janikovszky-est a vaksötétben – avagy a lemez két oldala

A Bodor Tibor Kulturális Egyesület közreműködésével március 13-án a Lurdy Moziban egy egyedülálló képzeletszínházi előadásban lesz részünk, A lemez két oldala címmel: Janikovszky Éva írásainak segítségével teljes sötétségben, csak a hangokra és szavakra koncentrálva fedezhetjük fel mindennapjaink rejtett oldalait.

Kultúra

Mai Manó fotográfiái

A PaperLab Galériában kiállított 50 fotóból álló, ingyenesen megnézhető válogatásban olyan alkotásokat láthatunk, amelyeket Mai Manó fotográfus a budapesti műtermeiben készített a századforduló környékén.

Neked ajánlott

A