Körbejártuk a múlt héten felújított margitszigeti Casino épületét, ami volt már kávéház, működött benne rendőrkapitányság, mozi és galéria is. Az Ybl Miklós tervezte épület eleinte a Nagyvendéglő, majd Casino, végül Holdudvar néven vált ismertté és minden korszak hozzátoldott egy kicsit. Most az eredeti tervek figyelembe vételével állították helyre a vizes világbajnokságra.
A szigetet nevezték költők fészkének, tündérszigetnek, szeretők tanyájának, ma pedig – kevésbé költőien – forgalomképtelen törzsvagyonnak, ami annyit tesz, hogy nem lehet eladni vagy privatizálni. A királyi és nádori birtok 1908-ban került a Habsburg családtól a főváros kezelésébe, hogy örökre nyilvános kertként tartsák fent.
A Margitsziget kiépülése a 19. század végén indul meg, amikor itt is gyógyforrásokat találtak. Népszerűségét növelte, hogy bár a városban volt, mégis egy sokkal nyugalmasabb – a gyógyulásra, pihenésre alkalmasabb – környezetet nyújtott. A Margit híd szigetre kanyarodó ágának 1900-as megnyitásáig csak hajókkal volt megközelíthető, de az úri és polgári réteget ez sem tartotta vissza a rendszeres szigeti korzózástól. Illetve ma már kevesen tudják, de a mai “egységes” Margitsziget is mesterségesen lett kialakítva, a 19. század végéig több kisebb-nagyobb homokzátonyból és szigetecskéből állt, és 1919-ig belépti díjat kellett fizetnie annak, aki itt szeretett volna korzózni vagy gyógyulni.
József főherceg felkérésére Ybl Miklós egyszerre kezdett neki egy fürdő (a mára már elpusztult Margit fürdő), a Nagyszálló és a Casino, akkoriban Alsószigeti Nagyétterem vagy Nagyvendéglő tervezéséhez, melyeket két év elteltével, 1869-ben már birtokba is vehetett a nagyközönség. A sziget déli csücskén található Nagyvendéglőt lóvasút kötötte össze a mai Árpád híd felőli oldalon épült többi vendéglátó egységgel. Kedden, csütörtökön és hétvégenként pedig katonazenekar szórakoztatta a mulatni vágyókat.
Ahogy az a képeken is látható, a lépcsős főbejárati portikusz két oldalánál körbefutó fedett teraszt 1907-ben alakították ki, majd a harmincas években egy nagyobb modernizációs átalakításon is átesett az épület.
A második világháborúban súlyos károkat szenvedett Casino a régi fényét soha nem nyerte vissza. Bár helyreállították, békebeli meghitt hangulatát, és az Ybl-féle finom részletekkel díszített homlokzatát szép lassan elfedték a hozzáépítések és toldozgatások. A szocializmus alatt Casino Bistróként üzemelt, ekkorra szinte már felismerhetetlenné vált az eredeti teraszos-kertes épület. Az ablakos négyszögletű tornya, és indamintás vakolati díszítése is eltűnt, és az oszlopos-árkádos egykori főbejárat is beépült.
A rendszerváltás után egyre elhanyagoltabb, és sokáig csak alkalomszerűen működő épület első teljes körű rekonstrukciója 2006-ban merült fel, ekkor a Dinamo Építészcsoport Kft. készítette el a terveket. A torony visszaépítésével és az Ybl-féle oszlopsoros homlokzat kiszabadításával egyszerre adták volna vissza az épület eredeti hangulatát, de a műemléki szemlélet értelmében tiszteletben tartották volna az épület ekkor majd 140 éves evolúcióját is.
Végül csak részleges felújítások történek, de például 2011-es átépítések során olyan elismert hazai és nemzetközi művészek tervezték újra a belső terek és a báltermet, mint Babos Zsili Bertalan, vagy a japán származású Yusuke Fukui. 2015-ig működött a Holdudvar az egykori Casino épületében, ami amellett, hogy a budapesti éjszakai élet egyik meghatározó nyári helyszíne volt, számos kulturális esemény otthonául szolgált (Margó fesztivál, Ybl bicentenárium, Francia Intézet nyári kertmozijai, kortárs kiállítások). Ám 2016-ban már nem nyitottak ki, és sokáig nem is lehetett tudni semmit az épület további sorsáról.
A teljes renoválásról szóló tervek a vizes vb kapcsán merültek fel először. A Casino épületébe szerették volna elhelyezni a szervezők egyik központját, de a felújítás körüli csúszások miatt csak a világbajnokság 11. napján készült el az épület és környezete annyira, hogy átadható lett.
A rohamtempóban végzett felújításoknál igyekeztek az eredeti, 19. század végi állapotok visszaállítására, ám azért látható, hogy éppen az Ybl-re jellemző finom részletek lemaradtak, és nem érvényesült a 2006-ban még kiemelt jelentőségű műemléki szempont sem, vagyis az épület teljes múltjának, evolúciójának a tiszteletben tartása. Persze, építészetileg nagy kihívásokkal járó feladat egy ennyire sokszor, és sok különböző építészeti korban átalakított épület ízléses rekonstrukciója, és szakmán belül is megoszlik a vélemény, de az álhistorizáló helyreállítást sem feltétlenül tartják üdvös megoldásnak.
A vizes vb lezárulta után az épület további funkciójáról annyit lehet tudni, hogy magánrendezvényekre, konferenciákra, esküvőkre bérelhető lesz.
