A budapesti fejlesztések közül talán az egyik legnagyobb volumenű beruházás a Liget Budapest Projekt, amely keretében több múzeumot és kulturális központot – a Közlekedési Múzeumot, a Magyar Zene Házát és az új Nemzeti Galériát – szeretnének felépíteni az eddig főként parkos Városligetben. Az eddigi látványtervek mellett most elsőként a Néprajzi Múzeum új épületének részletesebb, végleges terveit mutatták be, mivel ennek építését még az idén elkezdik. Az építészeti tervpályázaton számos világsztár építész és iroda is indult, többek között Zaha Hadid élete utolsó tervével. De a győztes végül a magyar Napur Architect lett, íves, nagyrészt a föld alatt elhelyezkedő, parkos tetejű épületével.
A tervek véglegesítse majd egy évig zajlott, a 2016-ban bemutatott látványtervek finomhangolása során az iroda együttműködött a múzeum vezetőségével is, és az ő észrevételeik és igényeik alapján alakították ki a belső tereket, mondta Kemecsi Lajos, a múzeum főigazgatója. A múzeum eddigi majd másfél évszázados története alatt összesen hétszer kellett, hogy költözzön, a szakemberek remélik, ez lesz az utolsó. A jelenlegi, hétvégén bezárt épület a Kossuth téren eredetileg a Kúria számára épült, és ez is költözik ide vissza. Bár impozáns és szép épület, de múzeumnak nem volt túl ideális, sem a tárolási, raktározási szempontból, és a modern kiállítótér követelményeienek sem tett eleget.
Az összesen 34 ezer négyzetméternyi területű, új múzeumi épületben, 7 ezer négyzetméternyi kiállítótér mellett kutató és restaurátori termek és irodák, konferenciaterem, teraszos kávézó, üvegfalú, panorámás könyvtár, ottalvós gyerekmúzeum is lesz az épületben. A hatalmas, egész épületben hosszában végigfutó lépcsősorról úgy is interakcióba lehet majd lépni a múzeum tárlataival, hogy valójában még be sem léptünk a kiállítási területre, valamint a több tízezres, eddig elzárt raktárakban álló tárgyak is egy üvegfalú raktárrészlegben kapnak majd helyet.
Az épület tetején elhelyezkedő lankás parkban több fa is áll majd, ezek kivülről láthatatlan, de az épületbe süllyesztett hat méteres földes teknőben állnak majd, így lesz elég helyük növekedni. Az épület szélén pedig vájatszerűen körbefutó folyosón is végig lehet majd sétálni. Újítás az előzetes látványtervekhez képest az épület borítása is: szakmai konzultációk során néprajzosok kiválogatták a múzeum 80-90 legmeghatározóbb tárgyát, és ezeknek a motívumkincséből állították össze a burkolati díszítés DNS-ét, mely fele-fele arányban tartalmaz magyar és külföldi motívumokat is. A cél ezzel az, hogy bárki idelátogató felismerhesse a saját örökségét is, és azt emlékül magával vihesse.
A múzeum egyfajta hazatérésként is tekint az új épületre, hiszen gyűjteményének első, és legsikeresebb bemutatása is éppen itt, a Városligetben volt 1896-ban, a Millenniumi kiállítás alatt, a 24 házból álló, berendezett történelmi falu keretében. A tervező építésziroda vezetője, Ferencz Marcel elmondta, építészetileg nehéz helyzetből kellett kiindulniuk. Hiszen egy történelmileg igencsak sokrétegű, a világörökségi területek szomszédságában álló térről van szó, szem előtt kellett tartani ezt, valamint azt is hogy milyen funkció kerül az épületbe, és hogy a szomszédos Liget zöldfelületét ne sértsék, sőt ha lehet növeljék. Egy olyan sikeres múzeumot szerettek volna ide megálmodni, hogy a tartalmon túl magáért az épületért is eljöjjenek ide a látogatók.
És amíg elkészül az új épület, (előreláthatóan a teljes koncepció, minden gyűjteménnyel 2021 nyarára lesz kész) addig a régi épületben szorgosan készítik fel a költözésre a több tízezernyi műkincset, a közönség pedig szakaszokban szépen lassan megismerkedhet az új épülettel, aminek kivételezése még idén, vagyis a köveztkező három hétben elindul...
