1873 novemberének közepén hivatalosan is megszületett Budapest: Pest, Buda, Óbuda és – amit sokan nem is tudnak – a Margitsziget egyesülésből. Az addig ikerfővárosként emlegetett Pest-Buda új elnevezése Széchenyi István fejéből pattant ki, ő volt az is, aki szorgalmazta a Duna által elválasztott részek állandó híddal való összekapcsolását is. Képösszeállításunkkal most játékra hívunk mindenkit, vajon ki tévedne el a múltba, és ki ismeri fel, merre járunk?

Az Andrássy út, az általunk ismert belváros, a rakpartok, szinte az összes híd, a Városliget, megannyi ismert és ismeretlen budapesti helyszín mind az egyesítést követően épült fel.

De 144 év bizony hosszú idő, ha generációkban számoljuk, nagyjából déd- vagy ükapáinkélhettetek volna a frissen megszületett Budapesten. A város azóta rengeteget változott, de néha arra is rádöbbenünk, hogy egyes szegletei, utcái máig őriznek még valamit a boldog békeidők hangulatából vagy a szocializmus szelleméből. Képzeletbeli utazásunkon most végigszáguldunk az elmúlt majd másfél évszázadon, és az ismeretlenül is ismerős utcákon megpróbálunk nem eltévedni. Ki hány helyszínt ismert fel? Megfejtések a cikk végén.

Bemelegítésként kezdjük egy egészen könnyű helyszínnel, a látkép azonnal ismerősen hat, ám ha jobban megnézzük a képet, bizony észrevesszük, hogy mennyi minden változott, és nem csak a hajókra vagy ruhákra gondolunk.

A második feladvány sem túl nehéz, a képek nem sokkal a környék felépülése után készültek el. A város legelegánsabb bérpalotái és villái szegélyezik, és szinte minden korszakban és rendszerben más nevet viselt. Ki ő?

A harmadik helyszín már kevésbé egyértelmű, a környék rengeteget változott azóta. Ám a képen szerepel egy épület, amely a mai napig így néz ki.

Ha már így belendültünk a városi terekbe, a következő is belváros ma egyik legforgalmasabb helyszíne, a historizáló bérházak helyén hatalmas üvegpaloták állnak, a Danubius-kút pedig régen eltűnt. De az igazán profik esetlég  felismerhetik, hogy hol áll a másolata ma.

Ha bizonytalanok vagyunk, mindig keressük a templomokat vagy a tornyaikat a képen. Cégérek, bérházak, kereszteződések jönnek-mennek, de a templomtornyok alig változtak.

Az ötödik feladványt a kedvenc képünkkel nyitjuk, ez a tér sem így néz már ki, mint amilyen a 40-es években volt. A legnagyobb segítség a vágóhídra hajtott marhák mögött, a kép bal alsó sarkában meghúzódó épület lehet.

A hatodik helyszínen a fagylaltosnak már nyoma sincs, de a villamosok is mintha "rossz" irányba közlekednének, legalábbis a maihoz képest. Vajon merre járunk? Amúgy a helyszín érdekessége, hogy valójában nem is létezik, nem tér és nem park, csak egy kereszteződés, mégis mindenki ugyanúgy hívja.

Hetedszerre kicsit még ugorjunk vissza a távolabbi múltba, a 19. századba. Azóta városrészek tűntek el, de mi már gyakorlott múltjárók vagyunk, vajon hol lehetünk? (Itt is sokat segítenek a jellegzetes templomtornyok)

Ebből már vajmi kevés maradt fent, ma már hatalmas bárpaloták és sugárutak állnak itt.

Talán a legismertebb már nem létező városrészről így ír Szerb Antal:
"...mindig csodálatos volt, mindig egyetlen, az ember mindig most kezdődő szerelmek derengését görgette végig lejtős utcáin, olyan szerelmekét, amelyek reggel szoktak az ember eszébe jutni, az ágyban, amikor még sötét van és akkor nincs fürdő és borotva, ami lemosná az ember lelkéről azt az édes és álmosító gyantát, ami a szerelem. Itt valamikor utcák voltak, Uram, itt volt az ifjúság." No de vajon hol?

Utolsó előtti helyszínünk a millennium környékén volt igazán népszerű, a város valaha épült legnagyobb szórakozónegyedébe pottyantunk, csak vigyázzunk rá, ne menjen ingunk-gatyánk a lumpolásra, mint oly sok régvolt úriembernek.

Múltbéli kóborlásunkat pedig egy olyan helyen zárjuk, ahol még ma is megérint minket a város évszázados története, hiszen ne feledjük, Pest és Buda múltja visszanyúlik egészen a római korig, vagy ha kicsit szigorúbbak vagyunk, a középkori város egy-egy máig is álló szegletében is sétálgathatunk.

  • 1. Lejáró az Eötvös térnél az alsó rakpartra. A túlparton a Várkert Bazár és fenn a Királyi Palota. A felvétel 1880 körül készült. A másik képen a Rakpart, háttérben a Királyi Palota.

  • 2. Andrássy, akkor még Sugár út, a Városliget felé nézve, előtérben a Nagymező utcai kereszteződés és szintén az Andrássy út, csak az Oktogonnál. A felvételek 1878 körül készültek.

  • 3. Igen, ez a Károly körút a Deák tér felé nézve, balra az evangélikus templom. A felvétel 1890. után készült.

  • 4. Kálvin tér, Danubius kút. Szemben a Baross utca és az Üllői út torkolata, illetve a második képen a Vámház körút iránya. A kút a második világháborúban szinte teljesen elpusztult, másolata az Erzsébet téren áll.

  • 5. Vágóhídra hajtott marhacsorda a Blaha Lujza téren, Budapest, 1947. A Nemzeti Színházat a hatvanas években elbontották, a hivatalos álláspont szerint a metróépítkezés miatt volt rá szükség.

  • 6.  Astoria kereszteződés, a Kossuth Lajos utcából (Astoria szállóból) fényképezve 1948-ban.

  • 7. A pajzán mondókákból ismert régi girbe-gurba Váci utca indul előttünk, a Vásárcsarnok irányába A második képen: szemben a volt Torony utca, ahol a Belvárosi templom állt, keresztben a Duna utca a Hal térrel. A régi belvárost 1900-ban szinte telesen elbontották, amikor az Erzsébet hidat építették.

  • 8. A Tabánban járunk, hol máshol. A falusias, vendéglőkkel és szórakozóhelyekkel teli romantikus városrészt 1933-34 között bontották le, részben közegészségügyi okokból, mert sok házban valóban középkori állapotok uralkodtak, részben pedig egy modern fürdőváros negyedet terveztek ide, ami a második világháború kitörése miatt soha nem valósult meg.

  • 9. Millenniumi kiállítás: Az Ős-Budavár mulatókoplexum megnyitója. A felvétel 1896-ban készült.

  • 10. A Szentháromság tér és a Mátyás-templom a Szentháromság utcából nézve. A felvétel 1874 körül készült, alig egy évvel az egyesítés után. A szobor még mindig így néz ki, de a Mátyás templom azóta "visszanyerte"  középkori formáját.