Az egész város egyik legszebb iskolaépülete Erzsébetvárosban található, egészen pontosan a Dob utca 85. alatt. Eddig is sokan álltak meg előtte egy percre, külföldiek és magyarok egyaránt, a mostani, kiterjedt felújítás után azonban még szebb lett a kívül-belül szecessziós elemekkel díszített iskola.
Az 1905 és 1906 között kivitelezett épület eredetileg is iskola számára épült Hegedűs Ármin elképzelései szerint. Az építésznek többek között olyan épületeket köszönhet a város, mint a Dob utcai iskolával egy időben épült Szervita téri Török Bankház épülete (Böhm Henrikkel közösen), a Gellért Hotel és Gyógyfürdő (ezt Sebestyén Artúrral és Sterk Izidorral közösen).
Hegedűs Ármin egyébként egy egész sor iskolaépületet tervezett, így tapasztalatánál fogva korszerű, a pedagógia elveket figyelembe vevő épületet emelt itt is. Nemcsak a gyakorlat érdekelte, elméleti munkássága is jelentős.
Az épületet Budapest polgármestere, későbbi főpolgármestere, Bárczy István avatta fel, akit talán ez a jól sikerült épület is inspirálhatott későbbi nagyszabású iskolaépítési programjában. A homlokzaton egyébként megfigyelhető a főváros mozaikokból kirakott címere is.
A szűk utcában – melyet egykor, 1874 előtt még Három Dob utcának hívtak – az építész ügyesen játszott az adottságokkal: a kapuknak is helyet adó rizalitokat előre ugratta, míg a homlokzat többi részét visszahúzta, így egy kis teret képzett az épület előtt és ezzel a megoldással több fényhez is juttatta a termeket.
A külső homlokzatot Vajda Zsigmond festőművész által tervezett, Róth Miksa által kivitelezett mozaikok díszítik a jellegzetes lechneri téglaszalagok között. Ezeken a jellegzetesen fiúsnak és lányosnak tartott tevékenységeket és tárgyakat – földgömb, vonalzó, katonás játékok, illetve virágkötés, hímzés, éneklés – figyelhető meg. Szintén erre – és a már említett szintbeli elkülönítésre – utal a két bejárati kapu.
A mostani felújítás során nemcsak a homlokzat újulhatott meg, hanem a tetőszerkezet, a tantermek egy része és a tornaterem is.
Nagy szerencse, hogy az épület nemcsak kívül maradt meg épségben, hanem belül is: megmaradtak a folyosók terrazzo padlóburkolatai, az oszlopfőket díszítő galambok és mókusok, a szecessziós teremajtók és szélfogó ajtók, a faldíszek, a lépcsőház Zsolnay-csempéi, a díszterem stukkói, a karzatra vezető lépcső fakorlátai.
Ezeket – ahol szükséges volt – már csak restaurálni kellett. Ezekkel lett teljes a kép, egy igazán szép iskolaépületet kaptak vissza a diákok és kapott vissza a főváros.
