Szeghalmy Bálint 1938-ban elfogadott tervei alapján egy, az erdélyi fatemplomok építészeti hagyományát követő, egytornyos templomot kapott volna a közösség. Az erdélyi népi építészet kutatása, szerkezeti elemeinek és motívumainak beemelése az építészetbe a huszadik század elején indul meg. Olyan kiemelkedő építészek tanulmányozták és honosították meg a fővárosban is a stílust mint Lajta Béla vagy Kós Károly. Lajta, aki erdélyi útján gyűjtötte a népművészetnek azokat a motívumait, melyeket aztán jóval később az épületeinek ornamentikájában alkalmazott, Kós Károly pedig egész iskolát és hagyományt teremtett stílusával.
A szintén erdélyi gyökerekkel rendelkező Szeghalmy, bár neve nem annyira forog közszájon mint fentebbi kollégáié, de szintén nagyon termékeny építész volt. Ötvekilenc, jobbára protestáns, magyaros stílusú templomot és egyházi épületet tervezett, Soprontól Miskolcon át Nagyváradig.
Az 1939-es “Első kapavágási ünnepséget” követte az alagsor felszentelése, de a második világháború kitörése ellehetetlenített minden további építkezést. Budapest bombázása és ostroma során a templom pincéje sokak számára szolgált menedékül. A háború végén, bár a folytatáshoz szükséges építőanyag rendelkezésre állt, az egyház felajánlotta azt a városháza és a lebombázott házak helyreállítására. Mai formáját a a hatvanas évek végén nyerte el, de az igény mindig is megvolt a befejezésére. 1994-ben már megalakult az építkezés folytatásához szükséges alapok megteremtésére a “Klapka Téri Református Egyházért” Alapítvány, de a munkák tényleges megindulásáig mostanáig várni kellett. A több mint ezer négyzetméterre kiterjedő kivitelezésre kiírt közbeszerzésen a Zsigó és Társa Kft. adta a nyertes ajánlatot, így a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki Református Egyházkerülete 239,6 millió forintos beruházás keretében végre befejezteti a templomot.
Az építkezés megindulását megelőzik a bontási munkálatok, Kezdésnek a 350 négyzetméteres tetőszerkezetet kell elbontani, és a terveken nem szereplő oldalsó kijáratokat. Ezek után megerősítik a vasbeton födémeket, a főbejárat mellett új vizesblokkot alakítanak ki, illetve korszerűsítéseket végeznek a fűtési, energetikai és tűzbiztonsági előírásoknak megfelelően. A tetőszerkezetet tradicionális ácsmunkával készítik el, melynek külső és belső látható részein az erdélyi népi építészetre és Szeghalmy Bálint terveire tekintettel fűrészelt deszka díszítés kerül.
