Keresés EN
Ez a cikk több mint 1 éve frissült, elképzelhető, hogy a benne szereplő információk elavultak.

Kultúra

Budapesti lépcsőházak – Kresz Géza utca 17.

Az utóbbi hetekben nagyot ment a városfigyelő oldalakon egy festő házaspár Kresz Géza utcai lakáshirdetése. A képzőművészek nem szerettek volna költözési szándékuknak ekkora hírverést csapni, lépcsőházi kortárs falfreskóik ezt mégis elérték. Körbenéztünk a színes házban és belestünk a műtermükbe is.

Soós Nóra és Győri Márton húsz éve aktív festőművészek, az ő fejükben fél évtizede érett meg a gondolat: bár szép, patinás 1929-ben épült neoklasszicista társasházban élnek és alkotnak, az épületnek mégsincs igazán lelke, személyisége, ezért szerették volna kicsit saját művészi világukat kivetíteni a lépcsőházra, úgy, hogy eredeti struktúrája ne szenvedjen csorbát. Már csak a lakóközösséggel kellett elfogadtatniuk az ötletet: az egyezség értelmében a képzőművészek saját költségükön hozták létre konstruktív lépcsőház festményüket. A helyzet fonáka, hogy éppen akkor vált ismertté lakóhelyük, amikor tizenhárom év után elhagyják: műtermük, ahová sikerült bekukkantanunk, már elkelt, lakásukat még árulják. Egy biztos: az új lakóknak mindennap lesznek színes pillanatai.

Amint a Kresz utcai házba lépünk, az előtér falán és kapuján Marci kortárs grafitis vonalvezetésű falfestményei fogadnak minket. A képzőművész alkotásaiban vissza-visszatérő macska, madár és kalapos ember figurái tekintenek ránk. Maga a teljes konstruktív festmény a legfelső körfolyosóról lenézve tárul elénk: a lépcsőház színes korlátai, lábazatai és a lépcsőfordulók szürke saroknégyzetei alkotják a teljes képet. Bár nagyon szeretik Hundertwasser munkásságát, nem szerették volna, ha az osztrák művész híres színes házának mintájára minden falfelületet eluralnak a falfestmények.

A művész szavaival élve a színhasználatot a kadmiumpiros, a kadmiumsárga, a kobaltkék és fekete-fehér illetve szürke kombinációja jellemzi. A falfestés speciális színválasztását Piet Mondrian munkássága és a holland festőhöz köthető De Stijl stílus ihlette. Az inspirációt nyugat-európai városi útjaik során szerezték, különösen a genfi Bauhaus-házak konstruktív képeinek színes világa tett rájuk nagy hatást. Marci szerint Svájcban nemcsak az ajtóig tart a lakás, hanem a folyosóig, a korlátig vagy akár a ház előtti járdáig felelősséget érez a polgár, sőt szeretné megmutatni ki lakik ott. Így az egész városszövetre kihat ez a fajta vizuális és környezetkultúra.

Annak, aki járt már a Lauder Javne vagy a Derkovits Gyula Általános Iskolában, ismerősek lehetnek Győri Márton színei és formái, ugyanis az itt látható falfestményeket is ő készítette. Marci egyébként büszke titkos festékreceptjére, amellyel tartósan csillogók maradnak a falfestmények és nem fenyegeti őket a mattulás veszélye, még öt év után sem – mintha csak a hófehér vásznon lennének. Volt, aki az egyhetes munkálatok közben félt a túl gyerekes végeredménytől, de később kiderült, félelme alaptalan volt, a lakók és a Kresz Géza utca 17-ben megfordulók megszerették a lépcsőházat.

Nóra és Márton lépcsőház-projektjüket egyfajta példának szánják, amellyel azt üzenik: ne féljünk változtatni lakókörnyezetünkön és törekedjünk kreatív megváltoztatására, legyen az társasházunk ajtóinak átfestése, a villanykapcsolók kicserélése vagy akár a Pöttyös utca pöttyössé varázsolása – mindezt persze ízlésesen, a közösség egyetértésével. Ha bárki ecsetet ragadna a Kresz utcaiak akcióján felbuzdulva, ne felejtse Győri Marci szavait: a falfestészet low-budget műfaj, de nagyon sok munkával jár!

Hasonló tartalmak

Kultúra

it’s fine ─ a tehetetlen kiállítás

A 2022-ben alakult it’s fine művészcsoport egy anti-szuperhős mozgalomként határozza meg önmagát. Tagadják a világ pozitív alakulását, viszont a szorongás helyett a szembenézést választják. Társadalomkritikájukat mélyről jövő iróniával fogalmazzák meg, amelyből árad az őszinte keserűség, a világunkat behálózó depresszió, a kilátástalanság és az áldásos ignorálás képességének vágya.

Kultúra

Páratlan párok 3. szezon

Bősze Ádám zenetörténész, író, szerkesztő és László Ferenc történész, kritikus Páratlan párok c. előadássorozata harmadik évadának minden egyes estéjén hajdani kortársak kerülnek majd egymás mellé: egy nagy zeneszerző és egy koronás fő vagy jeles államférfiú. Csupa olyan kiemelkedő személyiség tehát, aki meghatározója és főszereplője volt a maga korának, a művészet világában, illetve a politika- és hadtörténet közegében. Kézenfekvő vagy épp meglepő párosítások, amelyek láttán rendre felmerülhet bennünk a kérdés: voltaképpen melyikük élt a másik korában? Február 27-én Joseph Haydn és Mária Terézia lesz a középpontban.

Kultúra

Filmszerész filmklub extra: Kálmán-nap

A Kálmán-napot március 7-én nézhetjük meg a Filmszerész filmklub keretén belül, és a vetítés után Hajdu Szabolcsot is köszönthetjük.

Kultúra

Határ Attila, Horváth Roland, Nagy Marcell: Torzult pillanat

A XXI. század esztétikáját és képekhez való viszonyát leginkább az érintőképernyő változtatta meg, amely fénylő simaságával a szépség új definícióját hozta. A szépség nem fenséges többé, pusztán szemet gyönyörködtetően problémátlan, sima és kizárólag pozitív érzéseket közvetít. A fenti gondolatok Byung-Chul Han A szép megmentése című művéből származnak és ellentétesen bár, de szorosan kapcsolódnak a Resident Art Torzult pillanat kiállításához.

Neked ajánlott

A