Mit csinál a hídmester? Hogyan lehet valakiből hídmester? Ezek azok a kérdések, amiket Fazekas János, a Lánchíd hivatalos felügyelője már rengetegszer hallott életében. A “titok” feltárására a Buadapest Pont is vállalkozott, akik egy beszélgetés keretén belül szerettek volna mindent kideríteni a város egyik legegyedibb foglalkozásáról, mely nem végzettséghez kötött. A hídmesterség János számára örökség, édesapja is 40 évig volt szolgálatban, ő maga pedig 10 éve, így a család összesen 50 éve játszik már fontos szerepet a 167 éves építmény életében.

Fotó: Juhász Norbert - We Love Budapest
"Mindig a hídon kell lenni"
A hídmestereknek, aki a hidak napi felügyeletét végzik, komoly munkaköri leírásuk van: a munkaidő kezdetekor mind a két oldalon végig kell sétálni a gyalogjárdákon, az aluljárókon és lépcsőlejárókon, illetve ellenőrizni kell a különböző szerkezeti elemeket, a hét napjaira egyenlően beosztva. A legfontosabb feladatok közé tartozik a napi szintű jelentés, amely azért szükséges, hogy később visszakereshetővé váljon, hogy mikor mi történt a hídon. A hídmesterre akkor van szükség, amikor például a hídnak olyan részeire kell bejutni egy baleset, illetve egy katasztrófa esetén, ahova egyébként más nem tudna és nem is szabad.

“Az ember, akié a világ legszebb hídja” – Fazekas János, a Lánchíd hídmestere
Fotó: Juhász Norbert - We Love Budapest
Egy időben fontos feladatnak számított még a hajók jelzőlámpáinak cseréje is meghibásodás esetén, ezt azonban ma már a főváros végzi, bár az ellenőrzés még mindig a hídmester feladata. Ez egyébként minden szerkezeti elemre vonatkozik, amely az építmény nagyon alapos ismeretét teszi szükségessé, bár mérnöki végzettség nem kell hozzá.

“Az ember, akié a világ legszebb hídja” – Fazekas János, a Lánchíd hídmestere
Másik fontos feladatkör folyamatosan “rendelkezésre állni”, amely olyan balesetek esetében fontos, amelyek kárt okoznak a híd szerkezetében (például nekiütközik egy hajó). Ilyenkor a feladat a mérnökök munkájának segítése: szükség esetén a hídban keletkezett sérülést szakértők segítségével vizsgálják meg, ha pedig a kár komolyabb, akkor a hidat le is kell zárni. Ilyen még szerencsére nem fordult elő.

“Az ember, akié a világ legszebb hídja” – Fazekas János, a Lánchíd hídmestere
Jelenleg 4 hídmester dolgozik ügyeleti rendszerben, ami azt jelenti, hogy rendkívüli helyzet esetén a “hetes” a többi hídhoz is kirendelhető, emiatt pedig a feladatkör betöltéséhez elengedhetetlen az összes hídalaposismerete is. Ez egyébként azért is fontos, mert a helyettesítést is egymás segítségével oldják meg, ha szeretnének például szabadságra menni.

“Az ember, akié a világ legszebb hídja” – Fazekas János, a Lánchíd hídmestere
Fotó: Balkányi László - We Love Budapest
A munka, amely családi örökségJános felmenőinek története a Dunán kezdődött, amely így számára nem csak egy folyó, ami lehetővé teszi, hogy szép hidak legyenek Budapesten, hanem a család történetének fontos része is. Az egész János dédapjánál kezdődött, aki dunai hajósként családjával a saját uszályán lakott, és nem egy kerülethez, hanem egy folyami kilométerhez kötötte születését, ami egyébként az anyakönyvi kivonatán is szerepelt.

“Az ember, akié a világ legszebb hídja” – Fazekas János, a Lánchíd hídmestere
Ahogy az régen divatos volt, a nagyapa is követte a családi hagyományokat, majd a Margit hídon volt 37 évig hídmester, amit azzal érdemelt ki, hogy a háború után segített a hídújjáépítésében, illetve különböző pontonhidak létrehozásában is nagy szerepe volt. Amikor ő nyugdíjba ment, akkor a fia – János nagybátyja – örökölte meg a munkát, és azóta is ezzel foglalkozik, de mivel minden hídmesterhez két híd tartozik, ezért az ő másik hídja az Árpád híd.50 éve a híd szolgálatábanJános édesapja 1964-ben került a Lánchídra, és 2004-ig töltötte be a pozíciót. Akkoriban az volt a szokás, hogy a hídmester közel lakott a hídhoz. Az Alagút megépültével a hídmesteri lakást és az irodát is itt alakították ki, amelynek ablakai a mai napig bárki számára láthatóak az építmény két oldalán.

“Az ember, akié a világ legszebb hídja” – Fazekas János, a Lánchíd hídmestere
Fotó: Balkányi László - We Love Budapest
János 1 éves volt, amikor a család odaköltözött, és első emlékei is a Lánchíddal kapcsolatosak, mivel azt látta minden áldott nap az üvegen keresztül. A lakás egy fürdőszobából, két szobából, illetve egy padlásszobából állt, ez utóbbinak pedig egy kertje is van a várhegy oldalában, így a család nem az Alagút felől, hanem a várhegy felől járt haza. János 2004-ben vette át a hidat, a hídmesteri lakás viszont jelenleg nem üzemel.

“Az ember, akié a világ legszebb hídja” – Fazekas János, a Lánchíd hídmestere
Fotó: Balkányi László - We Love Budapest
Saját bevallása szerint nem gondolta, hogy valaha hídmester lesz, inkább a rajzolás érdekelte (főleg a Lánchidat rajzolta le), majd a gitározás keltette fel az érdeklődését, ami egyébként a mai napig megmaradt, mint hobbi. Elmondta, hogy 6 éves kora körül kezdte érdekelni a híd, és 16 évesen mehetett fel először édesapjával, ami meghatározó élmény volt számára. Gyermekeivel ugyanígy tett, akiknek szerinte jelenleg 50% esélyük van rá, hogy megöröklik a pozíciót, amihez természetesen nem ragaszkodik.Titkok, érdekességek
- Nincs titkos lépcső, amin fel lehetne sétálni a híd tetejéig, azért vannak a láncokon korlátok kialakítva, mert az az egyetlen út felfelé. Ott viszont már valóban van egy eldugott ajtó egy öntvény mögött, amin keresztül be lehet menni a pillérbe, amelynek belső termében a láncok vannak összekapcsolva.
- A Lánchíd esetében csak a pillérek körül van szerelőjárda, amelynek oka, hogy a Lánchíd a legalacsonyabb budapesti híd, és egy ilyen akadályozná a hajóforgalmat. Magas vízállás esetén egyébként éppen a “magassága” miatt ennél a hídnál ellenőrzik a folyó hajózhatóságát.
- A Lánchídnak nincs vége ott, ahol a budai oldal oroszlánjai állnak, hanem a szerkezet hosszan a földbe nyúlik egészen a körfogalomig. Ez az oka annak, hogy a villamos a híd alatt kanyarodik, mert ki kell kerülnie az úgynevezett horgonykamrát.
- 1914-ben építették át tejesen, a reformkori Lánchíd egy fahíd volt, és nagyjából 2000 tonnát nyomott. A szurokkal átitatott deszkákból épült hídon a korlát is ugyanez volt, csak fából kifaragva. Ma a Lánchíd 5100 tonna súlyú. Az átépítéskor a nagy újítás egy hossztartó merevítő volt, melyet a járda és az úttest közé tettek be, ez megakadályozza a híd oldalsó mozgását, amit egykor szinte mindenki érezhetett, aki rálépett.

“Az ember, akié a világ legszebb hídja” – Fazekas János, a Lánchíd hídmestere
Fotó: Balkányi László - We Love Budapest
- Ha fel kell menni a hídra, akkor komoly előkészületek vannak: a mászást be kell jelenteni a hivatalos szerveknél (tűzoltóság, rendőrség, stb.), hiszen ha ezt nem teszi meg az ember, akkor hamar lezárják a hidat. János elmesélte, hogy voltak ebből már félreértések, például amikor nem jutott el az információ egy-egy járőrhöz, és azonnal le akarták szedni az “őrültet”, hídellenőrzés közben.
- A pillérek teteje 17 méter az útpályáig, a Dunáig viszont egy körülbelül 8 emeletes épület magasságának felel meg, ezért tériszonyosoknak nem ajánlott ez a munkakör.
- Nem minden országban vannak hídmesterek, külföldön általában mérnöki ellenőrzés van, kivételt képez ez alól a londoni Tower, amelynek egy idősebb úr látja el a felügyeletét. A hidak a kiemelt létesítmény kategóriába esnek Magyarországon, ezért a házmesterek példájából kiindulva az építésükkor szükségét érezték egy ilyen munkakörnek.
- Körülbelül 10 hídmester van ma Magyarországon, ők a nagyobb folyami hidakon, például a Tisza hídjain dolgoznak. Érdekesség: a Köröshegyi völgyhídnak női hídmestere van.