Ma már moziba járni és celluloidról filmet nézni is nosztalgikus program, nemhogy régi filmplakátokat gyűjteni. A trendnek külföldön nagy hagyománya van, és Magyarországon is egyre felkapottabb: bár a megszállott gyűjtők csapata egyelőre csak maroknyi, egyre több egyéni (jellemzően filmrajongó) vásárló akad egy plakátaukción. A BÁV harmadjára rendez árverést október 13-én a kuriózumoknak számító darabokból, amelyek azok szívét is megdobogtatják, akik nem feltétlenül a filmtörténet professzorai.
A BÁV egy héten át ki is állította az aukcióra szánt műveket, és elég volt eltöltenünk félórát a régi plakátok között, hogy berántsanak a 60-as, 70-es, 80-as évek miliőjébe. A közel 150 darabból álló válogatás azt a világot idéz meg, mikor még egyetlen képpel kellett felkelteni az érdeklődést egy film iránt, és elérni vele, hogy a nézők a zsebükbe nyúljanak.
Ma már rég nem egy utcai plakát miatt ülünk be a moziba, viszont tanulságos volt végignézni, milyen kommunikációs kódok működtek egykor vizuálisan. Ebben ugyanis különböztek a módszerek idehaza és nyugaton.
Jó példák erre a Bud Spencer-plakátok, amelyek a közelmúlt eseményei miatt kiemelt helyet kaptak az aukcióban.
Míg
A különben dühbe jövünk angol,
Az isten megbocsájt olasz plakátja sokkal rafináltabban dolgozik meg a figyelemért, addig a magyar verziók minimalistábban közelítették meg a témát. Bőven elég volt kiírni Bud Spencer nevét és rátenni a képét. Az sem volt akadály, ha kevésbé lehetett értelmezni a látottakat; arra például nehéz rájönni, a Seriff az égből plakátján mit csinál a színész az ugródeszkaszerű égi emelvényen.Kovács Gellért filmszakíró és Badits Marcel gyűjtő speciális tárlatvezetést is tartottak érdeklődőknek, amelyen számos érdekesség kiderült a megvásárolható művekről. A „szélesvásznú” megnevezést lehetőség szerint feltüntették, és hasonlóképp fontos információ volt az Oscar-díjak száma: Milos Forman Amadeusa esetében 8 darab szobrocskát is a plakátra nyomtak hangsúlyozásképp. Régen a kétórás filmeket kétrészesként vetítették, és ezt a filmplakátokon is mindig kommunikálták.
A magyar grafikusoknak nagy szabadsága volt a külföldi filmek hazai plakátjainak megtervezésekor, ez jól látszott például a gyerekszekcióban található Disney-plakátokon. A Hófehérke és a hét törpe és az Újra Donaldék! plakátjain a grafikus saját maga rajzolta meg a Disney-hősöket, előbbi esetében több, utóbbi esetében kevesebb sikerrel. Ma már komoly per lenne belőle, ha egy hivatalos moziplakáton a tervező saját maga kezdené el megalkotni Mickey egeret és Plútót, de akkoriban ezzel senki nem foglalkozott.A felhozatal különösen erős a nagy mesterekben, Woody Allen, Bergman, Almodóvar, Buñuel, Fellini, Chaplin klasszikusaiban, de a műfaji filmek is képviselik magukat az akciósztárok, Bruce Lee, Arnold Schwarzenegger, Sylvester Stallone jellegzetes ábrázolásmódjával, akik főszereplőként uralták a plakátot is. A háborús filmek és a sci-fik rajongói is megtalálják számításaikat, és az aukció egyik nagy dobásának szánják a James Bond-sorozat ikonikus darabjának, a Dr. No plakátját, amelyen az ifjú Sean Connery 007-es ügynökként szegezi ránk a pisztolyt.
Jó pár érdekes magyar vonatkozású darab megtalálható a kínálatban, igazi különlegességnek számít Jancsó Miklós Szegénylegények című filmjének drámai hatású olasz plakátja, de ilyen Fábri Zoltán A Pál utcai fiúkja is, amelyet Mary D.A. Mayo készített az amerikai forgalmazáshoz.Mennyi az annyi, és miért?A 3. BÁV aukción egyébként 20 és 40 ezer forint közötti összegért lehetnek miénk a ritkaságok.Egy plakát értékét több tényező is meghatározhatja: maga a film jelentősége, a grafikai munka, valamint a plakát állapota. Egy igazi gyűjtőnek nagyon is számít a grafikus személye, a BÁV pedig a grafikaművészet olyan legendás alakjainak munkáit kínálja, mint René Ferracci, Felvidéki András, Kemény György, Árendás József vagy éppen Helényi Tibor.
Ennek ellenére sikeres „pályát” futhatnak be azok a grafikailag kevésbé igényes plakátok, amelyek kultuszfilmhez kötődnek és relikviaként sokat érhetnek, ilyen például a Fantasztikus labirintus. Ez fordítva is igaz lehet: az Androidok lázadása nem volt egy kasszasiker, de plakátja Felvidéki András révén a magyar plakátművészet egyik legjobbjává vált.A grafikai munka mellett és a filmtörténeti érték mellett legalább ennyire fontos az érzelmi kötődés a filmhez: gyakori, hogy a filmrajongók egyetlen film vagy színész plakátjait vásárolják. Az is előfordul, hogy lakberendezési vagy befektetési célból vásárolnak, hiszen Magyarországon még mindig nagyon nyomottak a plakátok árai a külföldi piachoz képest. Míg a legmagasabb áron elkelt plakát külföldön Fritz Lang klasszikusa, a Metropolis 1,2 millió dollárt érő plakátja, addig a hazai rekorder a Jedi visszatér, amelyet a második BÁV filmplakát-aukción 350 ezer forintért ütöttek le.
