Néhány napja láttak napvilágot a tervezett új, I. világháborús emlékmű pályázatai, pontosabban az ehhez kapcsolódó közönségszavazás a projekt honlapján. Mi tagadás, a látványterveket végigböngészve akad néhány felejthető pályamunka, amelyről nem tudni, hogy ezt tényleg komolyan gondolták-e a pályázók, de az 50 pályamunka között több olyat is találtunk, amely méltóképpen állíthat emléket a fővárosban a száz éve dúlt Nagy Háborúnak.
A javaslatok nagyon változatos képet mutatnak a kivitelezést és a helyszíneket tekintve is; több pályázó választotta például a Vérmezőt, de készült pályázat a Hősök terére, a Ludovika előtti térre, a Városliget, a Népliget, a Gellért-hegy és a Keleti pályaudvar környékére is.
Az erdélyi védtemplomokkal, illetve vártemplomokkal rokonságot mutat a városligeti
Királydombra tervezett emlékhely. A szabálytalanul elhelyezett plasztikai elemek a templomkerti keresztekre emlékeztetnek. A dombtetőn található, nagy méretű, finombetonból készülő, áttört plasztikai elem előtt életnagyságú, egymásba kapaszkodó katonák szobrai sorakoznak.
A lövészárok-hadviselést, az állóháborút és az árkok között pusztasággá váló természetet állítja középpontba a Józsefvárosi pályaudvar területére tervezett emlékhely, amely elsősorban a tájépítészet eszközeivel állít méltó emléket az árkokban sokszor éveket eltöltő katonáknak. Az árkok absztrakt értelmezéseként felfogható, kissé megmozgatott felszínű, bejárható emlékmű a város zöldövezeti rendszerét bővíti a jövőben.
Az első világháború alatt Magyarország területén nem folytak harcok, az elesett és eltűnt százezrek a határokon kívül vesztették életüket vagy estek fogságba. A Millenáris Park kapujaként is értelmezhető, 4 fallal és 156 ajtóval épülő emlékhely a hiány megfogalmazása, ami egy egész generációnak, a munkahelyekről és a kávéházakból egy csapásra eltűnt családapáknak, katonáknak állít emléket.
A Tabán lejtőire tervezett alkotás monumentalitásával, architektonikus és tájépítészeti minőségével kíván emléket állítani a háború során elszenvedett irtózatos emberveszteségnek. Az 50 fokos elrendezésű, ék alakú emlékmű falai a terep lejtését követve emelkednek. Az ék csúcsa mintegy 12 méter magasra emelkedik. Az éjszakai kép különösen látványos a hátulról megvilágított nevek százezreivel és az ezt visszatükröző vízfelülettel.
A központi elhelyezkedésű, de eddig kihasználatlan terület az egyetemi tömbök közelében helyezkedik el, ahová a tervezők egy 50 méteres, koncentrikus "kerengőt" képzeltek el. A kör alaprajzú tér nyugati végpontjában egy vertikális építészeti hangsúly, egy 35-55 méter magas harangtorony áll.
A Népliget szélére, a volt Ludovika Akadémiával összeköttetéseként értelmezhető tengelybe kerülne ez az alkotás, melynek főbb elemei egy fogadó-információs tér, a meglévő épületmaradványok felhasználásával létrejövő romkert, vagyis egy „public art” zóna, illetve a számos asszociatív elemet hordozó Tisztelet és Emlékezés tere.
Élethű lövészárkokkal szeretné a Nagy Háború emlékét megidézni a Ludovika térre tervezett alkotás, ami az épített és a természeti környezet egységével hívja fel magára a figyelmet. Az építmény három részből áll: a lövészárok, a harangtorony és a 661 000 elesett hősnek emléket állító koszorúzás fala.
Egy kihasználatlanul álló hűvösvölgyi épület, a Magyarok Szentföld Templomának adnak új értelmet a 25-ös számú pályázat.
A kiváló építész, Molnár Farkas által tervezett eredeti épületbe nagyvonalú ellipszis alakú, ég felé nyitott terébe lépve a hófehér és aranyszínű felületek dominálnak. Pontosan a hősi halottak számával megegyező, 661 ezer darab 2,5x2,5 cm méretű arany lüsztermázas, eozinos porcelánlapocskával két íves felület keletkezik így, ami mind a 450 négyzetmétert beborítja. Ez az óriási falfelület és a lapocskák felfoghatatlan mennyisége ad valódi képet arról a veszteségről, amit a világháború okozott a nemzetnek.
Talán a legkülönösebb helyszínt választották ki a 28-as pályázat alkotói: a Keleti pályaudvar csarnokába tervezett emlékműhöz kapcsolódóan az egész építmény megújulna. Az emlékmű anyaga mészkő lenne, amely szintén mészkőtalapzaton és fekete gránitburkolaton állna.
Vércseppek, katonák, lábnyomok, repedések és szögesdrótok is megjelennek a Népligetbe tervezett monumentális és mégis bensőséges emlékmű szimbólumrendszerében.
A 43. sorszámú pályázat a Budai Várba, a volt Honvéd Főparancsnokság épület-szobrához kapcsolva, az átalakítás alatt lévő Karmelita kolostor elé javasolja elhelyezni az emlékhelyet, egy történelmi tengely egyik helyszíneként.
Az épület a Monarchia hadseregének, a sok nemzetiségű, de egységes nemzettudatú Magyarország katonai parancsnokságának épült. Az épület két szintje fölé ellipszis alakú üvegfalú kívül-belül körbejárható csarnok épül.
