A morvaországi Fulnek városkában született Hopp Ferenc az 1850-es években költözött Pestre, majd optikustanoncból vállalatvezetővé küzdötte fel magát. Átvette a neves Calderoni és Társa céget, ahol többek közt fényképezőgépeket és iskolai szemléltetőeszközöket gyártottak.
Vagyonos emberré válva összesen ötször indult Föld körüli utazásra 1882 és 1914 között, úti célja általában Kelet-Ázsia, azon belül is Kína és Japán volt, így műgyűjteményének nagyobb része is e két országból származik. Jó érzékkel vásárolt, műtárgyai egy részét közgyűjteményeknek adományozta, halála után pedig villája, annak kertje és az értékes gyűjtemény a kelet-ázsiai művészeti múzeum alapját képezte.
A villaépület mögött, a Délibáb utca felől találjuk az orientalizáló stílusú kertet. A II. világháborúban megsérült és sokáig lepusztulva álló területet a közelmúltban hozták helyre. A híres jávai botanikus kert, a Buitenzorg mintájára létrehozott helyen megcsodálhatjuk a nevezetes kőteknőst, az Indiából származó, restaurált Dzsaina-szentélyt, Brahma szobrát, valamint a múzeum jelképéül is szolgáló Hold-kaput, melynek kerámiafrízei és feliratos kőlapjai Dél-Kínából származnak. A villaépület maga 2019-re újulhat meg a felújítási tervek szerint.
A múzeumban most egy különösen érdekes kiállítást tekinthetünk meg, amely Gendzsi herceg történetét meséli el 54 fejezetben. A műből megismerhetjük a Heian-kor udvari szokásvilágát, kultúráját, etikettjét, így ez a középkori Japán egyik legfontosabb forrása a kutatók számára.
Az első japán regényfolyam – és ezzel a japán irodalmi nyelv – megalkotója Muraszaki udvarhölgy volt. A 11. század elején élt Muraszaki kivételesen intelligens volt, értette az akkori Távol-Kelet „latinját”, vagyis a kínai nyelvet, folytatásos műve pedig az irodalomtörténet, sőt, az egész ország kultúrájának megkerülhetetlen alapdarabja lett.
A Gendzsi herceg nyomában – Japán képen és írásban című tárlat mintegy 200 festményt, fametszetet, lakktárgyat, kerámiát és fotográfiát mutat be.
A tárlat a Gendzsi herceghez kötődő műtárgyakat ismerteti, így az értékes alkotásokon keresztül végső soron a japán művészet ezer év alatt végbement változását figyelhetjük meg, ami azért is különösen érdekes, mert egy földrajzilag és kulturálisan is híresen elzárkózó országról beszélünk. Mégis, a 19. századi színes-látványos metszetei magukon hordozzák az európai művészettel való kapcsolat jeleit. A kiállítást kortárs magyar művészeti alkotások, Krasznahorkai László és Gaál Zoltán irodalmi-fotográfiai hommage-a zárja.
