A '90-es évek végén és a 2000-es évek első felében fénykorukat élték Budapesten a zenés-táncos szórakozóhelyek. Noha nem maradtak fenn hosszú évekig, de amíg működtek vagy nem mentek ki a divatból, addig bizonyos szubkultúrák gyűjtőhelyének számítottak. Sorozatunkban felelevenedik néhány megszűnt, lerombolt vagy átkeresztelt kultikus hely emléke; az ötödik részben a High Life, a Fortuna, a Home Club és a Merlin történetére tekintünk vissza.
High Life1991-re datálódik a pár hónap alatt egy gyárépületből Budapest meghatározó szórakozóhelyévé fejlődött High Life diszkóklub alapításának ideje. A rádióban hirdették a péntek és szombat esti fergeteges bulikat, komoly sikerrel: a hatalmas érdeklődés miatt szinte minden nyári hétvégén méteres sorok álltak a Kalaputcában, valamint forgalmi dugók alakultak ki a környéken. Kezdetben zúzósabb muzsikával támadtak a zenefelelősök, aztán fokozatosan enyhültek az ütemek, egészen a tinidiszkók bevezetéséig. Egyes beszámolók szerint több tekintetben igazi úttörőnek számított a hely: a High Life-ban fújtak először sípokat eszeveszettül a megőrülés tetőpontján, illetve az egyik szilveszteri óévbúcsúztató alkalmával itt hangzott el a Himnusz technósított változata – először és utoljára, mert ebben a formájában nyomban be is tiltották.
A lefelé vezető lépcsőt oldalról gigantikus méretű tükör kísérte, hogy a tánctérre lépés előtt még utoljára megvizsgálja oufitjét (általában napszemüveg, rikító póló, farmer, Air Max csuka) az ismerkedésre készülő amorózó. Odabent a Budapest legkomolyabb bakelitállományávál bíró DJ-k a táncparkett feletti pulton cserélgették a lemezeket, egy kisebb teremben pedig előbb igényes house-t, majd funky-t toltak.
Az évtized vége felé hanyatlásnak indult a III. kerület legfelkapottabb helye: a közönség összetétele megváltozott, nemegyszer balhék, verekedések kísérték az estéket, egészen az ezredfordulón történt bezárásig.FortunaAz irapuatói csapás esztendejében, szinte napra pontosan 30 éve felhúzott és 1994-ig üzemelt hely igényesnek és trendinek számított – az odajárók szerint. Szerdán (!), pénteken és szombaton telt meg a Fortuna szerencsét próbáló hódítókkal, akik rendre az ún. „italodiszkóra” ropták. A „fortunások” a zenével egyetemben öltözködésben (501-es farmer, veszkócsizma), táncban és hajviseletben (hátrazselézett rőzse) is divatot teremtettek, pontosabban követni próbálták az amerikai filmekben látottakat (baseballdzsekik).
Bakai Mátyás neve sokat mond a korszak partiarcainak és azoknak is, akik rendelkeztek televízióval. A kilencvenes évek első felében az ismert DJ-nek
saját műsora futott a tévében Bakelit címmel, amelyben riportokkal, beszélgetésekkel és videóklipekkel tett sokat a popkultúráért. Ő számított a Fortuna egyik húzónevének. Már a ’86-os nyitást megelőzően saját törzsközönséggel bírt, és egyike volt a funky itthoni térítőinek – később egyszerűen csak „fortunás zenének” hívták egymást közt az emberek az itt hallható dallamokat, melyek hangzásvilága egy egész partinemzedék ízlésvilágát határozta meg.
Home ClubAligha volt olyan budapesti vagy főváros környéki technóarc lakos, aki abban az időben ne csekkolt volna be a III. kerületi Harsánylejtőre. A Home a szcéna egyik legendás helyeként volt ismert, mert egyfajta státuszt jelentett megjelenni az itteni rendezvényeken. "Egy haverommal folyton húztuk egymást, és rángattuk el a másikat kedvenc helyeinkre. Ő a progresszív house-vonalon nyomult, én a technót bírtam - így keveredtem el néhányszor oda. Egyik varázsát az jelentette, hogy igazi közösségi ereje volt, pár buli után ismerős arcoknak köszönhettél, rengeteg barátság született itt. A progresszív house valamennyi nagy neve fellépett, az összes klasszikus DJ tartott bulit a Home-ban” – eleveníti fel emlékeit a 2000-es évek elején magát Óbudán otthon érző András.
A zene mellett egészen más irányú portfólióval is bírt a Home: innen származott hazánk első erotikus partisorozata, a nevéből sokat sejtető 69 Party.
"Elképesztő klubélet zajlott a Home-ban, vagyis volt benne valami nagyon nyugati. Ilyennek képzeltél egy helyet Berlinben, Londonban, vagy Ibizán: szép, de nem hivalkodó belső, brutális hangtechnika. Két terem volt: a lounge-ban már akkor is a downtempo szólt, míg a nagyteremben a sztárfellépők, például az akkoriban menő DJ-k, úgy mint ATB, vagy Tiesto – a holland lemezlovast még kevesen ismerték akkortájt. Sőt, a bulira szóló jegyeket ingyen, futárral vitték házhoz. Partybuszuk is volt, amivel a város különböző pontjairól mehettünk a külső Bécsi útra. A buszon már ment az alapozás, ki így, ki úgy. Egyszer elkeveredtünk egy 69 nevű bulira, aminek ugyan elég frivol flyere volt, meg lehetett ezt-azt hallani, de úgy voltunk vele, a zene jó lesz, a klubot szeretjük, menjünk csak! A lounge részen ücsörögtünk, majd egyszer csak kiürült a terem...Nem, nem tűzriadó volt, hanem elkezdődött a műsor. Erre azért nem számítottunk: egy baldachinos ágy figyelt a színpadon, ahol váltott állományú fiatalok szórakoztak. Ruha nélkül, mélyen átélve a zenét. Tényleg mélyen. Sokkoló volt a live pornó" – Vivien a mai napig emlegeti a színpadi Home-erotikát.
2006. május 19-én egy mindent elsöprő záróbulival fejezte be küldetését az ország legjelentősebb progresszív klubja lakóparképítés miatt.MerlinSzintén 1991-ben alakult egy korábbi trafóház art deco épületében. A Merlinben működött Magyarország első angol nyelvű színháza, de az előadások mellett klubjellegű programokkal és annak idején ritkaságnak számító vezeték nélküli internetkapcsolattal várták a művészeket és a vendégeket. Kortárs zenei és kulturális események mellett jazztől az old schoolhouse-ig mindenféle stílusú bulik házigazdája volt a nappal kávézóként, este szórakozóhelyként funkcionáló Merlin. Színházi hangulatot árasztó különleges atmoszférája miatt emelkedett ki pályatársai közül, no meg a kultikusnak számító hatalmas lépcsőjével, melyről az évek alatt csodával határos módon senkit nem látott leesni a fentebb megszólaló András.
"Csak szuperlatívuszokban tudok a Merlinről mesélni. A kisteremben rejtőzött a bárpult tágas előtérrel, onnan egy kisebb folyosó vezetett a hatalmas belmagasságú színházterembe, ahol a bulik mentek. A falakon vizuálvetítések járultak hozzá az élményhez, ha már a hangosítás annyira nem, mert azt nem igazán tudtam dicsérni. Ennek ellenére fergeteges zakatolások zajlottak odabent. Akkoriban egy időben a minimáltechnó volt divatban, így hát a műfaj valamennyi jelentős DJ-je fellépett a Gerlóczy utcában, de jártam ott például breakbeat-buliban is, no meg a Hypnosis-bulikat se felejtem el. A szívem szakadt, amikor bezárták, szerintem óriás érvágást jelent a budapesti éjszakai életnek a Merlin hiánya."
A HVG híréből idézve: 2011 utolsó napján „misztikus területrendezési munkálatok” miatt bezárásra ítéltetett.
