Maga a kisbolygó vagy más néven aszteroida tulajdonképpen egy halvány, jelentéktelen pötty a csillagok többi pöttye között a felvételeken, viszont van odakint egy, amely minden budapesti számára kiemelkedő jelentőséggel bír, bár szinte senki sem tud a létezéséről. A 137066-os sorszámot viselő égitest azért különleges, mert a Gellért-hegyről nevezték el.
Az objektumot 1998. november 23-án fedezte fel SárneczkyKrisztián és Kiss László, akkor viszont csak 2 hónapig sikerült követni. Ezután 2001/2002 fordulóján újra megtalálták, majd 2005-ben és 2006-ban további megfigyelések készültek róla a mátrai obszervatóriumból és a világ több más észlelőhelyéről. Mivel így összegyűlt a szükséges idejű (4 év) megfigyelés, 2006-ban megkaphatta a sorszámát.
A Napot 2,7 év alatt megkerülő égitest elnevezésének az adott apropót, hogy 2015-ben volt a Gellérthegyi Csillagvizsgáló alapításának 200. évfordulója. A Pollack Mihály által tervezett, a városképet évtizedeken át meghatározó, sajnos igencsak rövid életű (1815. október – 1849. május) csillagvizsgáló az 1848-49-es szabadságharc idején sérült meg, maradványait pedig 1867-ben bontották el végleg. Az épület történetét Illés Hajnalka, a MOME egyik hallgatója az évforduló alkalmából egy iskolai projekt keretében szintén életre keltette.
Az egyik felfedező, Sárneczky Krisztián elmondta, hogy egy kisbolygó felfedezése az első lefotózástól az elnevezéséig igen hosszadalmas és bonyolult folyamat: “Egy kisbolygó felfedezőjének azt nevezhetjük, aki elsőként észleli egy láthatóságon belül legalább két külön éjszaka az égitestet. Ha már két különböző évben megfigyelték a kisbolygót, és a több millió megfigyelést tartalmazó archívumokból nem került elő korábbi megfigyelés a mienknél, már biztosan mi leszünk megadva felfedezőnek, de ehhez legalább a további két évben figyelni kell az égitestet.”
A névadással kapcsolatban is érdekes információkat tudtunk meg tőle: “Ezt követően az IAU illetékes szervezete, a Minor Planet Center sorszámot ad a kisbolygónak, és az ekkor megadott felfedezőnek 10 évig kizárólagos joga nevet adni az égitestnek. A javaslatokat egy szakmai bizottságnak kell benyújtani, melynek választott, sok országból származó tagjai hagyják jóvá az elnevezést. A szabályok viszonylag megengedőek, politikusokról és katonákról csak száz évvel aktív időszakuk után lehet elnevezni kisbolygót, illetve a házi kedvencek ihlette elnevezéseket sem támogatják, de ezen túl szabad a választás. “
