budapest

szerkesztés

A kertváros csak egy BKV-jegyre van: az 53-as busszal utaztunk a Széchenyi-hegyre

Szerzők

  • We Love Budapest

2015. 04. 14. 2:00

A békés és zöldellő Buda és a pesti betondzsungel ugyanannak az éremnek a két oldala, de a magas lakóházak és a csillogó-villogó új pláza által határolt Újbuda-központ forgalmas kereszteződésében álldogálva inkább érezzük magunkat az utóbbi városrészben. Mégis mindössze egy buszjegy kell ahhoz, hogy kiszabaduljunk a természetbe, egyenesen a csodás panorámájú Széchenyi-hegyre, a piknikezők, kirándulók és sárkányeregetők paradicsomába. A dús füvű tisztásokkal és ligetekkel tarkított, friss levegőjű hegyvidék megtestesít mindent, amit annyira szeretünk a budai oldalon.

A 4-es villamos dél-budai végállomásánál elterülő Újbuda-központ eddig sem volt kihalt környék, és a csomópont az utóbbi időben további fejlesztésekkel színesedett: a Fehérvári úti vásárcsarnok és az előtte futó tekintélyes kereszteződés alatt nemrég megépült a 4-es metró egyik állomása, és itt húzták fel néhány éve az ég felé törő emeletes házakkal szemközt az Allee-t is, amihez szintén hatalmas földalatti labirintus, egy többszintes parkoló-monstrum tartozik. A járókelők áradata nap mint nap szinte élet-halál harcot vívva próbálja átverekedni magát a dudáló autók között, ami sokkal inkább emlékeztet egy hömpölygő pesti utcaképre, mint a nyugodtabb tempója miatt kedvelt Budára.

A kertváros csak egy BKV-jegyre van: az 53-as busszal utaztunk a Széchenyi-hegyre

Fotó: László Balkányi - We Love Budapest

Innen indul az 53-as busz, hogy az Újbuda-központ megállóból a főváros legforgalmasabb útjain egészen a Balaton felé vezető autópálya kivezető szakaszáig szállítsa az utasokat, hogy onnan egy jobb kanyarral a parkos külváros hegyei felé vegye az irányt. Takaros családi házak mellett haladunk, majd a hegy oldalában található Farkasréti temető következik, végül pedig a Mindszenty József bíboros tér, a végállomás. Alig, hogy leszállunk, máris a fantasztikus városi kilátás fogad, és ahhoz sem kell sok idő, hogy megszokjuk, milyen a világ tetején állni.

A kertváros csak egy BKV-jegyre van: az 53-as busszal utaztunk a Széchenyi-hegyre

Fotó: Balkányi László - We Love Budapest

A téren a névadó, a fasiszta, majd a kommunista rezsim által is üldözött Mindszenty bíboros 2013-ban leleplezett szobra áll, a közeli kis parkból pedig belátni Budapest déli részét, sőt az azon túli területeket is, de ez még mindig csak ízelítő – az igazi csúcskategóriás panorámáért még kicsit másznunk kell a Széchenyi-hegy csúcsa felé.

A kertváros csak egy BKV-jegyre van: az 53-as busszal utaztunk a Széchenyi-hegyre

Fotó: Balkányi László - We Love Budapest

A Mindszenty téri körforgalomtól pár métert sétálunk a Rácz Aladár úton, mielőtt balra fordulunk a Rácz Aladár köznél, és a zsákutca végén, az árnyas domboldalon megpillantjuk a tűzrakóhelyet, ami a hegy tetejére vezető az erdei ösvény kezdetét jelzi. Pár percig haladunk a hatalmas területű, védetté nyilvánított erdős vidéket átszelő csapáson, és máris úgy érezzük, hogy teljesen körülölel a természet. Persze nem árt ébernek maradni, hiszen a meredek parton felfelé kaptatva a legváratlanabb pillanatokban húz el mellettünk egy-egy mountain bike-os az ellenkező irányba.

A kertváros csak egy BKV-jegyre van: az 53-as busszal utaztunk a Széchenyi-hegyre

Fotó: Balkányi László - We Love Budapest

Néhány perces erőltetett menet után felérünk a csúcson található, tágas mezőre, ahol ismerős látvány fogad: a 192 méteres adótorony, ami a belvárosból szinte mindenhonnan látható. Közelről még magasabbnak tűnik, úgyhogy elég rendesen meg kell erőltetnünk a nyakizmainkat, ha a legtetejét is látni akarjuk. Innen már nincs feljebb: a Széchenyi-hegy legmagasabb pontjáról délkelet felé az Alföld is látszik, és a Duna útja is jól követhető, ahogy ipari területeken keresztül, végtelenbe vesző tájak felé kanyarog.

A kertváros csak egy BKV-jegyre van: az 53-as busszal utaztunk a Széchenyi-hegyre

Fotó: Balkányi László - We Love Budapest

Mivel ez a főváros környékén kevés ennél magasabb hely van, és itt buknak alá a Budapest felé haladó frontrendszerek, a hegy klímája eléggé hektikus. Amikor nemrég itt jártunk, saját bőrünkön tapasztaltuk, milyen szeszélyes néha: az erős szelet kihasználva néhányan sárkányt eregettek, a nap hol ragyogóan sütött, hol hirtelen vastag felhőtakaró mögé bújt, és pár pillanatig még a hó is eleredt. A tágas mezőn rengeteg a festői zug, ahová leterítheted a pokrócod egy jó kis szabadtéri piknikhez, de érdemes egy plusz dzsekit is bepakolni arra az esetre, ha egy hideg front épp erre járna.

A kertváros csak egy BKV-jegyre van: az 53-as busszal utaztunk a Széchenyi-hegyre

Fotó: Balkányi László - We Love Budapest

Több érdekes látnivaló is van a környéken, például a sokak által kedvelt Gyermekvasút, de még mielőtt rátérnénk a helyi nevezetességek listázására, mutatunk egy alternatív útvonalat, ami szintén a Mindszenty tértől indul. A Rácz Aladár köznél kezdődő ösvény helyett haladhatunk tovább a Rácz Aladár úton, majd balra fordulva elindulhatunk felfelé a meredek Ágnes úton, ami építkezések mellett vezet egészen a Széchenyi-emlék útig.

A kertváros csak egy BKV-jegyre van: az 53-as busszal utaztunk a Széchenyi-hegyre

Fotó: Balkányi László - We Love Budapest

Az 1800-as évek végi századfordulón a környék egyre népszerűbbé vált a leggazdagabb budapesti családok körében, akik számos impozáns villát építtettek a hegyoldalakon, ezek közül több ma is áll. A lejtőn felfelé kaptatva mi is elhaladunk előttük, miközben azon ábrándozunk, milyen szép lehet az élet egy ilyen palotában, amelynek szinte minden ablakából fotóalbumba illő kilátás nyílik.

A kertváros csak egy BKV-jegyre van: az 53-as busszal utaztunk a Széchenyi-hegyre

Fotó: Balkányi László - We Love Budapest

Továbbmegyünk a Széchenyi-emlék úton, és újabb csúcshoz érünk, amin ott díszeleg a Széchenyi-emlékmű – a grandiózus, kőből épült kilátót az egykor a Operaházat is megálmodó Ybl Miklós tervezte. Az örökzöldekkel körülvett, fenséges emlékmű előtt áll a legnagyobb magyar, a Lánchíd megépítését finanszírozó Széchenyi gróf mellszobra. A mesébe illő kilátóból körülnézve egyedülálló perspektívából láthatjuk a Duna felé hullámzó Budai-hegyeket, és olyan, közelről gigantikus, de innen makett méretűnek tűnő építményeket is ki lehet szúrni a magasból, mint a Parlament, a Citadella vagy a Budavári Palota.

A kertváros csak egy BKV-jegyre van: az 53-as busszal utaztunk a Széchenyi-hegyre

Fotó: Balkányi László - We Love Budapest

A nézelődés után rátérünk a legnagyobb örömünkre már alig emelkedő Rege útra, és a nem messze magasodó adótorony felé vesszük az irányt. Ha kedvünk van, tehetünk egy kitérőt, hogy megnézzük a Széchenyi-hegy egyik legjellegzetesebb látványosságát, a Széll Kálmán térhez közeli Városmajor park mellől induló Fogaskerekű legfelső állomását a Rege út és Golfpálya út találkozásánál. Ez is jó alternatíva lehet, ha egy jeggyel akarunk feljutni a hegy tetejére.

A kertváros csak egy BKV-jegyre van: az 53-as busszal utaztunk a Széchenyi-hegyre

Fotó: Balkányi László - We Love Budapest

A Fogaskerekű végállomásánál található kereszteződés túloldalán áll a nagy múltú Kőbüfé: az elbűvölő kőépülethez hatalmas, fedett terasz tartozik, bent pedig hangulatos termekben, fagerendás mennyezet alatt kóstolhatunk ízletes magyar fogásokat meglehetősen baráti áron. A Fogaskerekűről készült régi fotók (abból az időből, amikor még gőzmozdony húzta a kocsikat) és a közeli Gyermekvasutat népszerűsítő, szovjet érából származó poszterek csak még bájosabbá teszik légkört.Kellemesen jóllakva hagyjuk el a Kőbüfét, majd jobbra fordulva elsétálunk egy tágas erdei játszótér mellett, és célba vesszük a Gyermekvasút végállomását, amely megépítése óta szinte semmit sem változott, így a mai napig élő és működő mementója a kommunista időknek. Az időutazáshoz nem is kell vonatra szállnunk, elég, ha vetünk egy pillantást az állomás épületének részletgazdag mozaikjaira, vagy a kiállított, régi vasúti gépekre. A kicsik itt belekóstolhatnak, milyen a budai hegygerincen közlekedő, igazi kisvasúton dolgozni, és megtapasztalhatják, mivel jár a tömegközlekedési pálya.Az adótorony felé menet, az Agancs úton fehér épületre leszünk figyelmesek, ami közelebbről megfigyelve több puszta lakóháznál: a falon kőtábla jelzi, hogy 1954 és 1958 között innen sugározták az első magyar tévéműsorokat, majd a tévéközvetítő állomás átkerült a ma is üzemelő adótoronyba.

A kertváros csak egy BKV-jegyre van: az 53-as busszal utaztunk a Széchenyi-hegyre

Fotó: Balkányi László - We Love Budapest

A modern tévétorony lábánál álló bejárati épületet érdekes dombormű díszíti: a nőalak, ami mintha az égre törő építményre tekintene, a kommunista korszak köztéri műalkotásainak tipikus példája – örömmel konstatáltuk, hogy a ügyesen pozicionált alkotás a mai napig eredeti állapotában látható.

A kertváros csak egy BKV-jegyre van: az 53-as busszal utaztunk a Széchenyi-hegyre

Fotó: Balkányi László - We Love Budapest

Innen már csak egy rövid sétát kell tennünk, hogy visszajussunk a lenyűgöző panorámájú rétre, ahová a túra elején felértünk – a tisztásról további turistaútvonalak indulnak, amiken kedvünkre bebarangolhatjuk a környező erdőket. Úgy határozunk, hogy ezeket majd legközelebb fedezzük fel, és inkább rátérünk az ösvényre, ami visszavisz a Mindszenty térre, majd felpattanunk az 53-as buszra, ami most a belváros irányába repít, de bármikor könnyedén visszatérhetünk vele erre a festői magaslatra.

Hasonló tartalmak

Admin mode