A saját definíciója szerint elektronikus hárfapopot játszó Passed a megalakulása után nem sokkal egészen az idei A Dal döntőjéig jutott, azóta pedig olyanok előtt léptek fel, mint Halott Pénz, Bonobo, Matisyahu vagy épp a Fran Palermo. Az üstökösszerű karrier csúcsaként pedig tegnap megjelentették első, 1919 című EP-jüket, amin az eddigi stílusok mellé bejöttek a klubzenés hatások és a rap is. Ezekről, valamint tagcserékről, élő megszólalásról és még sok másról kérdeztük a zenekart.

WLB: Meséljetek a kezdetekről, hogy állt össze a zenekar? Tényleg előbb volt meg a Mesmerize című dalotok, mint maga az együttes?
Passed:

Igen, tényleg így volt! Barátok voltunk, bár nem régóta. A Mesmerize egy kezdetleges verziója Levi vizsgamunkája volt tavaly nyáron az ImPro School nevű elektronikus zenét tanító iskolában. Ezt Dórival közösen készítették el. Ősszel már együtt újraírtuk, és beneveztük A Dal versenyébe. Így alakult meg a Passed.

WLB: Mit gondoltok, miért lett akkora sikere a dalnak?
Passed: Talán azért, mert nem akartunk senkinek sem megfelelni, csak maguknak.

Nem arra koncentráltunk, hogy ez tetszeni fog-e az embereknek, hanem olyat akartunk alkotni, amit mi szeretünk.

Újszerű volt a szám, ötvözzük benne a klasszikus hárfazenét Dóri gyönyörű énekével és a mai modern elektronikus zenei hangzással. Ez a közönségnek bejött, ahogy a ’90-es éveket idéző, esti Budapest utcáin leforgatott mókás videoklip is.
WLB: Hogyan jött az ötlet, hogy nevezettek vele A Dalba?
Passed: Levi (Szabó Levente, a zenekar billentyűse) apukájának ötlete volt, utólag is köszönjük neki! Beneveztünk, bár nem gondoltuk, hogy beválogatnak. Aztán jött a meglepetés, aminek nagyon örültünk.

WLB: Utólag visszagondolva mit kaptatok ettől a szerepléstől? Nehezebb úgy, hogy már rögtön a kezdetekkor rivaldafénybe kerültetek?
Passed: Rengeteget kaptunk! Néhány hét alatt betekintést nyerhettünk a tévés fellépések világába, Többet tanultunk, mint más kezdők évek alatt. Kiváló szakembereket ismertünk meg, számos jó barátra, zenész kollégára tettünk szert. Az egész MTVA, és a stáb roppant segítőkész volt, támogattak, bátorítottak, ami sokat jelentett nekünk, az iskolapadból kikerült zöldfülűeknek.

Igazi kihívás volt, hogy rögtön a kezdetekkor rivaldafénybe kerültünk. De így percek alatt váltunk ismertté és szerencsére sok dicséretet kaptunk a közönségtől és a szakmától is. Ennek persze ezek után is meg szeretnénk felelni.

WLB: Miért alakult át az eredeti négyes A Dal után?
Passed:
Dávid egyetemi elfoglaltságai már A Dal ideje alatt okoztak. Nem is vártuk el tőle, hogy aktívan részt vegyen a zenekar életében. Zeneileg sem ugyanaz volt az elképzelés, őt az underground vonzza. A Dal után ki is lépett.
WLB: Volt már pár koncertetek azóta, hogyan látjátok most az élő megszólalásotokat?
Passed: Igen, több koncertünk is volt Magyarországon és külföldön is. Ez alatt rengeteget tanultunk. Számos hazai neves banda előtt felléphettünk már, pl. Halott Pénz, the Biebers, Fran Palermo. Hatalmas élmény volt a brit és amerikai világsztárok, Bonobo és Matisyahu előtt játszani.

Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a döntőig jutva, három előadás során mennyit fejlődött a produkciónk élőben.

WLB: Kik voltak hatással a zenétekre?

Passed: Mind a négyen annyira másfajta zenét hallgatunk. Ahhoz képest, hogy nagyon fiatalok vagyunk, elég sokféle és változatos a zenei ízlésünk. A klasszikus zenétől kezdve sok mindent szívesen meghallgatunk, például olyanokat is mint Czesław Niemen lengyel, vagy Szabó Gábor magyar-amerikai dzsesszzenész.

WLB: Ti készítitek a Hárfák és Hárfások blogot és a zenekar egyik tagja, Fanni hárfázik is. Honnan jött ez a két dolog? Mennyire nehéz egybegyúrni a modern és klasszikus zenei hatásokat?
Passed:
Dóri és Fanni is hárfázik, illetve Dóri most már inkább csak énekel. A lányoknak régóta célja a hárfa népszerűsítése, ezért is hozták létre a szüleikkel együtt ezt a blogot, ami már csaknem 180 cikket tartalmaz. A hárfa népszerűsítése a Passednek is az egyik fő célja.

A klasszikus és a modern zene vegyítése nem okoz nehézséget, mivel mindkettőt szeretjük, előbbit hosszú évekig tanultuk és mind a kettőt hallgatjuk. Ezen felül ma már nem is olyan élesek a határvonalak
WLB: A Passed előtt is volt mindegyikőtöknek zenekara. Mi lett/lesz velük?
Passed:
Elsősorban mindenki a Passedre koncentrál. De fejlődni szeretnénk, ezért másokkal is szívesen zenélünk együtt. Fanni a közelmúltban fellépett a svéd-magyar énekesnővel, Antonia Vai-jal a Müpában, ahol egy 70 000 dolláros, színarany hárfán játszhatott, és nemrég a Karmapolis-szal is együtt koncertezett. Áron gyerekeknek szokott koncerteket adni, Levi DJ-zik, Dóri pedig több felkérést is kapott, ősszel például a Kaktus együttessel fog megjelenni egy közös dala. A lányok ezenkívül játszanak a Szent István konzi szimfonikus zenekarában, és énekelnek a kórusában.

WLB: Meséljetek az első, 1919 című EP-tekről illetve a hozzá tartozó új klipről!
Passed:
A 1919 EP-nk négy számot tartalmaz. A Glow című szám a 2000-es klubzenéinek világát igyekszik felidézni, tehát ez is nosztalgikus, akárcsak a jól ismert és az EP-re is felkerült Mesmerize. Van benne egy kis művészkedés is, mert a Candy Crush nevű számítógépes játék hangulatát próbáltuk lefesteni benne zenei eszközökkel. A Candy Crusht Dóri szereti játszani esti relaxhoz.

Az Arlene című dalunk az iskolai lövöldözésekkel kapcsolatos gondolatainkat és érzéseinket fogalmazza meg. A címe annak a fegyvernek a neve, ami a "kedvence" volt az egyik Columbine-i ámokfutónak. Szerencsére Magyarországon ez nem úgy aktuális téma, mint az USA-ban, de azért a mi iskolás éveinket is nagyban meghatározták a sokkoló hírek. Rajongunk egyébként Lars von Tiers dán rendező Kedves Wendy! című filmjéért, amely azt mutatja meg, hogy néhány jó szándékú, de sérülékeny fiatalból a szeretet és figyelem hiánya miatt hogyan lesz tömeg- és öngyilkos napjainkban. Rengeteget lehet tanulni belőle, a The Zombies zenéje meg a filmben egész egyszerűen fantasztikus! A számban szerepel egy amerikai rapper barátunk, NLJ is, akivel korábban már dolgoztunk együtt egy dalon, ami a bulizás utáni halálos autóbalesetekről szól. A dal a Mesmerize-zal együtt jelent meg ősszel, de itthon érthetően semmi visszhangja sem volt. Viszont Amerikában klippet is készítettek hozzá ottani fiatalok, NLJ pedig idén már az MTV Europe-ban is szerepelt, igaz, egy másik számmal. Szóval az Arlene-nel szeretnénk folytatni egy megkezdett sort, ami komolyabb kérdéseket tesz fel, még akkor is, ha ez esetleg kevesebbeket érdekel.

Végül a kedvencünk az EP-ről az On the Grind című szám. Sokan javasolták, és megfogadtuk a tanácsot, hogy írjunk egy könnyedebb nyári slágert, amit autóban vagy bulizás közben szívesen hallgatnak az emberek. Akárcsak a Mesmerize, ez is az életörömről és a szerelemről szól, és teleraktuk ritmussal, dallammal, hárfával, handmade - tehát nem az internetről leszedett - elektronikus effektel. Igényes szórakoztató zene lett szerintünk, ami jó kedvre derít. A képi megfogalmazásban viszont elszállt az agyunk. Hiszünk abban, hogy a Magyar Tahóságban is van bizonyos érték és szerethetőség. Úgy, ahogy a Helység kalapácsától a Tizedes és a többieken át az Aranka, szeretlek! című klipig sok-sok alkotás már megmutatta ezt. Néhány ember felháborodott a látványon. Nekik azt üzenjük, hogy az csak egy láb és egy papucs, ne legyenek dühösek, nem mi robbantjuk ki a III. világháborút. Annyi minden van, ami elválasztja az embereket, és bizony olyan korban élünk, amikor már az is gyűlöletre ad okot, ha valaki nem azt a márkát viseli, amit mi szeretünk. Erre akartuk felhívni a figyelmet, ezért húztunk papucsot. Egyébként van egy érdekesség is ezzel kapcsolatban. Jártuk Budapestet, hogy helyszínt és témát találtunk, és a Nyugati aluljáróban a kínai cipőboltnál szinte egyszerre kiáltottunk fel, hogy ez az! Na most innentől kezdve állandó vita tárgya lett az együttesben, és ez még évtizedekig el fog tartani, hogy kinek is az ötlete volt klipet forgatni egy cipőboltban! De komolyra fordítva a szót. Ha ez a klip a 80-as években jelenik meg, a Passed ma világsztár. Ugyanis akkoriban nagyon menő volt, ha egy előadó a floridai autópálya felett egy méterrel lebegve száguldozott a képernyőn, dacára a technikai hiányosságoknak. Miért kell ezen a látványon valakinek begurulnia? Nem sznobság ez? A klipünkben rengeteg mimika és esetlen mozdulat, tehát érzelem van. Hogy lehet, hogy valaki nem ezeket látja, hanem kizárólag csak a papucsot?

WLB: Tervek, álmok, rémálmok?
Passed:
Csak terveink vannak, többek között a továbbtanulás, hogyképezzük magunkat, és minél több dalt írjunk meg, amivel, magunknak és másoknak örömet okozhatunk. A közeljövőben pedig szeretnénk az On The Grind videoklipjét minél több televíziós csatornához eljuttatni, továbbá forgatni egy videoklipet Borsi Flórával az Arlene-hez.