Az ázsiai, amerikai, mexikói, olasz és magyaros street food helyek úgy szaporodtak el a városban, mint az Andrássy úton a gerilla-önkifejezés mementói. Már olyanokba is bele lehet futni, mint a montenegrói, a grúz, vagy a baszk konyha. Soul Foodék a cajun gasztronómia bemutatását tűzték ki célul, meg persze azt is, hogy tényleg delíriumközeli állapotba kerüljenek a vendégek a meglepő ízektől.
Nem is lehetne jobb helyen: hétköznapokon az irodák szorgos népe lopódzik le a műanyagdobozos, hozott ebédet hátrahagyva, hétvégén, esténként pedig buli előtt-közben-után tobzódnak fiatalok a vigyori szájas logó előtt. Betérve kicsit mexikói a stíl - vagy legalábbis a laikus gondolja így, hogy ami színes, hippis, az biztos Frida Kahlo nyomán készült. Az egész üzlethelyiséget meghatározza a freskó, melyet az egyilk tulajdonos, Greilich Attila jóbarátja, Sárközi Antal képzőművész készített. Első blikkre senki sem mondaná meg, hogy a kicsit karikaturizált rajz a cajun konyha történetét meséli el, amiről, valljuk be, nem tudunk annyit, mint mondjuk, a franciáról.
Pedig, a “soul food” alapvetően az amerikai Louisiana állambeli francia bevándorlók rusztikus, fűszeres, egyszerűen házias és könnyen elkészíthető fogásainak összefoglaló neve. Valahogy úgy képzelnénk eredeti környezetben a mi Soul Foodunkat, hogy a falról szivarral mosolygó afro pasas és latinos partnerei készítik a jambalayát és a tex-mex bordákat, egy félig nyitott kioszkban, ahol a vendégek kedélyesen söröznek, szól a reggae zene és nincs semmi feszülés, panaszkodás. A Kazinczyban Attila a vendégszerető “afro pasas” megtestesítője. A jazz világából katapultált és bejárta a tengerentúlt, dolgozott számos helyen a mediterráneumban. Mégis a cajun, kreol ételeket hozta el hozzánk. Szerencsére!
Az édeskés-fűszeres illatoktól hangosabban korgott a gyomrunk, mint a bordák sistergése a vaslapon, a vehemencia, ahogy Attila mesélt nekünk a hozzávalók sokféleségéről, a soul food lényegéről, csak tetézte az éhséget. Édesburgonyás sütőtökleves, rákkal és kolbásszal volt az előételünk (750 forint), majd egy kreol csirke curry következett. (1190 forint) Szokatlan, a mi paprikáscsirkére beállított ízlelőbimbóinknak mégis annyira kedves. A szószból kikacsintott a kókusz, közben csípett is egy picit, de különbözött a keleti konyha hasonló kombinációitól. Halványítózeller: a cajun “szentháromság” egyik tagja (továbbiak: hagyma, kaliforniai paprika) is figyelt a curryből. (itt megjegyeznénk, hogy maga a fogás neve curry, nem az indiai konyhát keverik ide) Szendvicseket és burgereket nem próbáltunk ki, pedig, a chilis, mangós szósszal nyakonöntött kreol burger (1390 forint) azért elég bitangul hangzik!
Már ezek után elégedetten távoztunk volna, de következett a lényeg: egy minden földi jóval megpakolt tál, amit kedvedre válogathatsz össze. Az ár a hústól függ (csirkeszárny már 1190 forint, steak 1990 forint), választhatsz mellé különböző rizs és krumpli-variációkat, zöldeket, továbbá házi szószokat. Még a ketchup is saját recept alapján készül. Mi a grill bordára pörögtünk rá. A főnök azt mondta, ez előtt mindenki letérdel…ennek tükrében mi a szerkesztőségbe fókajárásban érkeztünk meg. Feledhetetlen! Olyannyira, hogy szombaton éjfélkor még simán beautóztunk a külvárosból, a piros lámpákat is BBQ spare ribseknek hallucinálva.
Lehet, hogy tényleg volt, valami toxikus a Soul Food kajájában? Igen…szenvedély!
1075 Budapest, Kazinczy utca 32.
Facebook
Weboldal