Júliustól számítva nyár végéig volt lehetőség beküldeni a 100 szavas, budapesti emlékeket, képeket, érzéseket, impressziókat bemutató történeteket, gondolatoka. Anonim pályázás volt, ami mosolyogtató eredménnyel végződött: mivel a háromtagú zsűri (Winkler Nóra, Hajós András és Szőllősy Balázs) nem is sejtette a beküldők kilétét, ezért több olyan pályázó is volt, aki több művével került be az élvonalba.
A Bálnában tartott gálán több száz felesleges, elcsépelt szó, közhely elpuffogtatása helyett a 100 szóban Budapest céljáról, az egyre élhetőbb Budapestről és az alkotás, a kreativitás fontosságáról beszélt Bán Teodóra (Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ Nonprofit Kft. Vezetője) Hajós András és Szőllősy Balázs (a Fiatal Írók Szövetségének tagja) is. És amellett, hogy a 12+1 győztes pályaművet kiállították a külön, hozzájuk készített illusztrációkkal, hármat közülük meg is zenésítettek. Biztos, hogy nagyon jó érzés lehetett az alkotóknak, hogy nem csak nyomtatott verzióban látták viszont gondolataikat, hanem több művész (grafikus, zenész) is tovább dolgozott a művükkel.
A 12+1 írás között találni javíthatatlanul optimista, felettébb humoros, kicsit keserű, elgondolkodtató, sok továbbgondolásra serkentő, egyszerűen nagyszerű műveket is. Sőt olyanokat is, melyeket jó többször elolvasni, nyomatékosítani. Ahogy az várható volt, nem feltétlenül a kortárs irodalom alakjai akartak ezen a platformon is bemutatkozni: sok pályázónak ez az első ilyen jellegű szárnypróbálgatása.
A nyertes műveket jelenleg még a Bálnában tekinthetitek meg, de az eredeti tervhez hűen, a szervezők szeretnék Budapest különböző pontjain is kiállítani őket, illetve nagyobb példányszámban, mindenkinek elérhetővé tenni a kis füzetet, mely a 100 legjobb 100 szóban Budapest pályaművet tartalmazza. Mi most a nyertesek közül, a számunkra legkedvesebb ötöt mutatnánk be.Szujó Alexandra: Pocok "Pocoknak neveztem el, mert a feje meglepően emlékeztet egy pocokéra. Talán a fogai miatt, nem tudtam pontosan megmondani, mindenesetre abban biztos vagyok, hogy két házzal arrébb lakik, valószínűleg azzal a másik férfival, akivel mindig együtt mennek a boltba. Őt csak úgy hívom, hogy a Pocok barátja. Pocoknak göndör, barna haja van, és a szemei zöldek, emlékszem, egyszer a sorban mögöttem állt, és én véletlenül belenéztem. A legszomorúbb ebben, hogy még sosem látott úgy, hogy ne lenne WC papír a kezemben. Persze ennek is van előnye, talán ő úgy hív engem, hogy a WC papír lány. Egyszer majd megkérdezem tőle."Pásztor Gábor: Béreslegény "Az utasokat általában soha nem érdekli, melyik országban járunk, nyugdíjasok akiket befizettek egy nyaralásra Passautól a Fekete Tengerig, mennek a hajóval, végigeszik az egész utat, étkezések között meg a kabinjukban agonizálnak. Amikor becsorgunk Budapestre, az viszont más, akkor azért felnéznek ők is a tányérjukból, ilyen csodát még senki sem látott. A világ leggyönyörűbb városa, különösen a Dunáról nézve, a Gellért hegynél még a villát is leteszik egy pillanatra, úgy bámulnak. Közben szólnak az osztrák népdalok, az élet szépségéről, a boldogságról, én meg állok mellettük a kávéskannával és arra gondolok, hogy nálunk bezzeg csak a sarjú tüske böködi a tenyered."
Torma Fanni: Nincs "Gyermekkoromban balatoni nyaralásra hajnalban indultunk Egerből. Hosszú volt az út. Az ébredő Budapesten haladtunk át odafelé, az éjszakába hangosodón hazafelé. Hajnalban a Kossuthon 7-es buszmegállóban álló embereket figyeltem. Sex Pistols-os pólós srác, mellette matyó hímzéses kendős néni. Mindennél jobban vágytam ide, mert itt mindenki olyan lehet, amilyen. 12 éve olvasok már a Károlyi kertben, veszek kávét a Rádayn munkába menet, romkocsmákban álmodom barátokkal, szégyellem magam, amiért kerülöm az aluljárókat. Húzok egy függönyt a Szabadság-szobrot megpillantva, mely mögül ömlik be a fény. Van matyó hímzéses kötény a konyhában, Sex Pistols póló a szekrényben. Már majdnem olyan vagyok, amilyen lenni szerettem volna."Vári Tibor András: Margitsziget "Budán, a Várkert Kioszkban ismerkedtünk meg, decemberben. Esténként élő zene volt, Ő énekelt, nekem nagyon tetszett. Sokat beszélgettünk, többször hazakísértem, csókolóztunk a kapuban. Szerelmes voltam. Mindketten imádtuk a margitszigeti Palatinus strandot és sok más közös témánk is volt. Januárban hat hónapra külföldre utaztam dolgozni. Megbeszéltük, hogy augusztus 5-én 11 órakor találkozunk a Palán, a nagymedence és a termál medence között, az óránál. Sajnos fél évig nem leveleztünk, de nagyon bíztam magamban és benne is. A megbeszélt napon már nyitáskor a strandon voltam. Több, mint egy órát késett, már azt hittem, el sem jön. Idén szeptemberben leszünk 47 éves házasok."
Véssey Miklós: Költözés Budára "Nagyon szerettem Julit. A szomszéd házban lakott, mindig adott cukorkát, és ő is utálta a Dávidot. Amikor a szüleivel együtt Budára költözött, mondtam anyunak, hogy mi is költözzünk oda. Anyu mondta, hogy nincs pénzünk, és Budán drágák a házak. Még aznap fogtam egy galambot. Lefekvés után megvártam, hogy anyuék ajtaja alól eltűnjön a fénycsík. A kéményen át felmásztam a tetőre, odaragasztottam a galamb lábát a cseréphez, és mondtam neki, hogy merre repüljön. Simán átvitte a házunkat a Duna felett, úgyhogy reggel már Budán ébredtünk. Anyu leszidott, de láttam, hogy közben mosolyog. Délután már Juliéknál játszottam."
