A Párisi Udvar néven ismert passzázs a főváros egyetlen bevásárlóudvara a 20. század elejéről, ami többé-kevésbé átvészelte az elmúlt évtizedek megpróbáltatásait. Ami nem "sikerült" a háborúnak, az majdnem összejött a szocialista építészeknek, hiszen a számos átépítés sok kárt tett az épületben, ami az ezredforduló óta elhagyatottan és szinte teljesen üresen várt jobb sorsára. Az utcafronton ugyan a mai napig működik a Jégbüfé, de a város szívében található épület megújulására sokan és régóta várunk.
A mintegy száz éve, Schmahl Henrik tervei szerint elkészült épület sokáig a Belvárosi Takarékpénztár székháza volt és mint ilyen, bank, üzletek és lakások is helyet kaptak a nagyméretű ingatlanban. A mór, velencei gótikus és szecessziós jegyeket hordozó székház építésekor a korszak legjobb iparosainak, így például a Haas és Somogyi, valamint Róth Miksa üvegeit, illetve a Zsolnay-cég termékeit használták fel. A Brudern-ház nevet egyébként egy korábban itt álló "üzletházról" kapta: a Pollack Mihály tervezte egykori épület és annak fedett "bevásárlóutcája" a pesti közhiedelem szerint párizsi mintára épült, innen kapta máig használt nevét. Mégis, hiába a dicső történelmi múlt és az 1976 óta fönnálló műemléki védettség, az épület felújítása már nem tűrhetett halasztást a rendezetté váló és lassan benépesülő Ferenciek terén.
A műemlék újjászületését mögött egy Budapesthez sok szállal kötődő, egykor itt tanult és máig rendszeresen visszajáró, Dubiban élő befektető áll, az igényes felújításra pedig a Klotild-palotát is megújító csoport neve jelenthet garanciát. Utóbbi cég mögött két jordániai származású üzletember áll, akik még akkor érkeztek Magyarországra, amikor hírből sem lehetett hallani az Erasmusról vagy más EU-s csereprogramokról. A két barát olyan jól érezte magát Budapesten, hogy - magyarul szinte tökéletesen megtanulva - véglegesen itt telepedtek le.
A hírek szerint ötcsillagos szálloda, konferenciaközpont, luxusüzletek és éttermek is nyílnak és reméljük, hogy az átjáróháznak is beillő, különleges hangulatú passzázs továbbra is nyitott marad és egy elzárt és romos terület helyett a város új büszkeségévé válik. A történelmi épület megújításán felül óriási pozitívum, hogy a hírek szerint az önkormányzat a bevételt a Belgrád rakpart és a Ferenciek tere lerobbant állapotú házainak fejlesztésére fordíthatja. Budapest nemcsak a múltjából él, hanem képes a megújulásra és a változásra is!
