Tessék mosolyogni!Rusudan Cskonia francia és luxemburgi pénzen forgatta le húsba vágóan kelet-európai filmjét Grúziáról, ahol a jelenkorban szépségversenyt rendeznek legalább három gyermekes anyáknak. A beharangozó klip alapján minden morális dilemmát - mint hogy elvállalják-e a fürdőruhás szekciót - nagyon alaposan kitárgyal a film, és ennek a nyomasztó görbe tükörnek a végén semmiképpen ne várjunk nagy happy endet.
Bemutató: május 1.
VérkötelékGuillaume Canet színészként kezdett, de az utóbbi időben már rendezéssel is kacérkodik. Hollywoodi bemutatkozására kevés testhezállóbb feladatot kaphatott volna, mint a mostanit: meg kell rendeznie egy filmet, aminek 2008-ban már eljátszotta a főszerepét. Az alap Bruno Papet és Michel Papet regénye és két testvér kapcsolata, akik gyerekként megragadtak a rabló-pandúr szintjén és ugyanezt a szereposztást átmentették felnőtt korukra is. A két film előzetesét összehasonlítva az amerikaiak az érzelmi töltetet és a teljes stábot lecserélték töltényhüvelyekre és olyan színészekre, akik a "jók, de nem a legjobbak" kategóriát vastagon kimerítik (Clive Owen, Mila Kunis, Zoe Saldana). Egyetlen kivétel Marion Cotillard, akibe most is nehéz lesz nem beleszeretni.
Bemutató: május 1.
BérgavallérJohn Turturro karatkerszínészként eddig rengeteg történetnek tudott adni egy poén szálat (Ki nevel a végén?), sőt a fekete humorral is sokszor jóban volt (Ó testvér, merre visz utad?), de azért a komoly, akár trilógiába oltott mellényúlásairól (Transformers I-III) se feledkezzünk meg. Most forgatókönyvet írt, rendezett, főszerepelt és elég komoly neveket nyert meg maga mellé. Az biztos, hogy Woody Allen, mint mentor/strici, vagy Sharon Stone és Sofía Vergara, mint kiéhezett MILF elég indok, hogy mozijegyet váltsunk. Egyedül az eddigi megosztó kritikák miatt hezitálunk.
Bemutató: május 1.
A csodálatos Pókember 2.A havi rendszeres romkom-kiadás mellett legalább egy ugrálós-verekedős szuperhősködés sem maradhat ki. Még mindig nem tudjuk, hogy miért félnek ennyire Hollywoodban felépíteni egy Pókember-filmet Venomra, helyette Andrew Garfield megküzdhet a kéken világító ELMŰ-ellenség Jamie Foxx-szal, a forgatáson egy kisebb fajta szekrényt cipelt Paul Giamattival és a Zöld Goblin szerepére megtalált Dane DeHaannel. Utóbbi kifejezetten bátor, hiszen még akkor is nehéz lesz kilépni az előző széria goblinjának árnyékából, ha James Franco legfeljebb annyira büszke arra a szerepre, mint a 2011-es Oscar-díjátadó műsorvezetésre. Mary-Jane-re most sem számíthatunk: annak ellenére, hogy Shailene Woodley még le is forgatott egy kisebb szerepet: kivágták a végső változatból, de a mindig bohókásan dögös Emma Stone-t (aki egyébként az életben is Garfield csaja) valószínűleg bőven elég lesz megmenteni.
Bemutató: május 1.
Az eltűnés sorrendjébenValahogy így nézne ki, ha a Coen testvérek és Kusturica közös dán gyereke filmezésre adná a fejét. Az eredmény egy Arany Medve-jelölt fekete komédia gyökér gengszterrel, bosszúvágytól égő tisztes kispolgárral és annyi kelet-európai bevándorlóval, amennyitől leszakad a filmvászon. Az előzetes alapján a film fanyar választ akar adni a jóléti államokat elárasztó balkáni emberseregre, és egy erős karikatúrát mutat arról, hogy mi történik ha Nebojsa, Sztojan és a többiek megzavarják a hidegvérű északiakat. Az eltűnés sorrendjében nagyon ígéretes darabnak tűnik, és nem csak azért, mert Stellan Skarsgard kiváló színész, hanem mert Hans Petter Molandnak már nagyon érik egy nagyobb fesztiválsiker.
Bemutató: május 8.
Fuss, fiú!Uri Orlev itthon nem kifejezetten ismert író, pedig 1996-ban gyerekeknek szóló könyveiért megkapta a Hans Christian Andersen díjat. A 2001-ben kiadott Fuss, fiú! nem pont az ideális esti mesének tűnik, ha nem akarjuk, hogy a gyerek holokauszttal, félkezű fiúval és SS tisztekkel álmodjon. Kicsit olyan a sztori, mintha a Valahol Európában Kuksiját egyedül ledobták volna a tomboló Holokauszt alatt a puszta közepére azzal, hogy hajrá, éld túl. Az Oscar-díjas Pepe Danquart súlyos szívszorítást művel a filmjében, szóval ha automata könnygenerátorra vágyunk, a Fuss, fiú lehet a legjobb választás.
Bemutató: május 8.
Már megint lakótársat keresünkHogy lehet olyan címet adni egy Chinese Puzzle című filmnek, hogy Már megint lakótársat keresünk? Hát úgy, hogy a trilógia gúzsba köt, csak majd a negyedik résznél lesz nagy bajban a forgalmazó. Mert kilenc évvel azután, hogy Romain Duris végre megállapodott, és összeszedte a legdögösebb brit akcentus díjra jó eséllyel pályázó Kelly Reilly-t, most megint felfordul az élete. A házasság még két gyerekkel is unalmas, szóval a válás kézenfekvő, de az már igazi kihívás, ha a volt feleség New York-ba költözik, mert éppen megtalálta Mr. Tökéletes John-t (aki egyébként az életben Mariska Hargitay férje). Valószínűleg az új rész sem hoz mást, mint egy az életében több-kevesebb sikerrel egyensúlyozó és rendszeresen kiakadó Xaviert, és egy nagy adag kulturális különbségekre kihegyezett helyzetkomikumot.
Bemutató: május 8.
GodzillaNem valószínű, hogy ez a film eséllyel indul a jövő évi forgatókönyves díjesőn. A film célja, hogy akkora szuperszörnyet dobjon fel a vászonra, ami akár Hollandia legmagasabb pontjaként is megállná a helyét. Mivel a vs.hu szerint az 1998-as Godzilla óta most még 40 méterrel tovább nőtt, mindenki kedvenc radioaktív szörnye 120 méteres magassága miatt már táncolhatna a portugálok 110 méteres lisszaboni Krisztus-szobrával is. A rendezésre felkért Gareth Edwards eddigi pályája inkább a vizuális effektekről, mint a rendezésről szólt, de egy ilyen filmnél valószínűleg inkább az ő tudására lesz szükség. A Juliette Binoche-sal, Elizabeth Olsennel és Ken Watanabéval felálló színészgárda ígéretes, de a trailerek alapján nem ők fogják térdre kényszeríteni ezt a két lábon járó Szabadság-szobrot. Hanem kik? Más szörnyek.
Bemutató: május 15.
Llewyn Davis világaNa végre. Magyarországot kivéve minden európai országban bemutatták már a Coen-fivérek cannes-i nagydíjas filmjét. Nem, ez nem elírás, tudjuk, hogy a franciák világra szóló filmünnepe hamarosan kezdődik, de a Llewyn Davis világa a tavalyi fesztiválon nyert díjat. Ami lassan egy éve volt. Sovány vigasz, hogy Japánt még azért így is megelőztük két héttel. Ha már itt van, örüljünk neki: nem ez lesz a testvérpár fő műve, de a tőlük megszokott nem hétköznapi karakterek és a sötét humor még az átlagos sztorinak is ad egy nem hétköznapi svungot. A trailer alapján Oscar Isaac sikeresen felvette a búskomor meg nem értett művész szerepét, kíváncsiak leszünk, ehhez mit tud hozzátenni az Ethan és Joel Coen világával még csak ismerkedő Carey Mulligan-Justin Timberlake páros.
Bemutató: május 15.
Grace - Monaco csillagaOlivier Dahan nem egy Truffaut, de a Piaf után azt senki nem vitathatja, hogy ne tudna erős női karakterekről életrajzi filmet forgatni. Harvey Weinstein, Hollywood egyik legbefolyásosabb producere mégis pont ezt vitatja, és mivel nem tetszett neki a film első változata, hát Hollywoodban újravágatta. Ezen az utolsó vágás jogával bíró francia rendező halálosan megsértődött, és még tavaly októberben "egy kalap szarnak" nevezte Weinstein változatát. A konfliktus azóta sem oldódott meg, mert két héttel a cannes-i világpremier előtt Weinstein azzal fenyeget, hogy nem mutatja be a filmet az Egyesült Államokban. Azt, amiért már Nicole Kidman kezében látta a jövő évi Oscar-díjat Grace Kelly szerepéért. Mert a produceri cicaharcon túl a filmben itt egy kifordított tündérmeséről van szó: mi van ha jön a herceg fehér lovon, és egy ideig minden csillámporos, de aztán az idill megszokott és unalmas lesz, Hitchcock pedig főszerepre hívja az embert. Házasság és kötelesség van, mert az ember nem is gondolná milyen nehéz monacói hercegnőnek lenni, ahol Maria Callas az esti házibuli fellépője. Ez valóban Kidmanhez illő szerep, de kérdés, hogy a film körüli cirkusz milyen hatással volt a végső változatra.
Bemutató: május 22.
X-Men - Az eljövendő múlt napjaiHa Bryan Singer kisfiúkat zaklató ügye csak azért van, hogy felkeltse a figyelmet az X-Men új epizódja előtt, akkor ott a tengerentúlon rémesen veszélyes cuccokat fogyaszthatnak a marketing mogulok. Közben pedig egy X-Men filmre egy viszonylag stabil réteg lenne kíváncsi még akkor is, ha Barátok köztös színészekkel töltenék fel a stábot. Itt pedig erről szó sincs: kíváncsiak lennénk, hogy a 250 millió dolláros költségvetés mekkora része megy el az A-listás szupersztárok gázsijára. Mert egy időutazós szállal most már Hugh Farkas Lipton Jean Valjean Jackmant is bevonják a sztoriba. Sőt, ha időutazás van, akkor régi és új generáció is van, szóval egy filmben szerepel a Sir Ian Mckellen-Patrick Stewart őspáros és a Michael Fassbender-James McAvoy frisspáros is. És akkor még nem esett szó az olyan Oscar-hercegnőkről, mint Anna Paquin, Jennifer Lawrence vagy Halle Berry. A kérdés csak az, hogy fog ennyi ego színész elférni a vásznon?
Bemutató: május 22.
Csúnya, gonosz bácsikEz a film hirdeti magát azzal, hogy Quentin Tarantino szerint a Csúnya, gonosz bácsik volt 2013 legjobb filmje. Egy dél-koreai fesztiválon ez tényleg elhangzott, de amikor az amerikai szerzői filmes összeállította éves kedvenceinek listáját, valószínűleg még nem látta, ezért ha az írásos nyomokat nézzük, nem bukkan fel az izraeli film. A gyermekét gyászoló bosszúszomjas rendőr és a fekete humor, mint eszköz egyáltalán nem idegen egy olyan embertől, akinek a főhőse két részes vérfürdő keretében mészárolta le korábbi munkatársait a vásznon - élükön Billel. És persze azt se felejtsük el, ha Tarantino kedvenc filmje a Battle Royale, akkor soha az életben nem fog a pöttyös könyvek iránt rajongani tiszta szívből, de a Csúnya, gonosz bácsik a trailer alapján tényleg olyan történetnek tűnik, aminek vétek nem adni egy próbát.
Bemutató: május 29.
A holnap határaHál’ Isten, hogy itt vagy Tom, a világnak úgyis szüksége volt már rá, hogy megint megmentsd. Hol késtél ennyi ideig? A sztori egy japán fantasy regény írójának agyszüleménye: a lényeg, hogy egy katona időhurokba kerül, és hiába hal meg az idegenekkel vívott kilátástalannak tűnő harcban, újra és újra felébred még a csata előtt. Kicsit olyan az egész, mintha egy számítógépes játékban valaki mindig visszatöltené a mentést, mert képtelen megcsinálni egy pályát. A rendező, Doug Liman csinált már néhány ilyen harcos, robbantós, de közben érzelmes filmet (A Bourne-rejtély, Mr. és Mrs. Smith), pont ezért egy kicsit tucatszagot érzünk. Ha más nem, Emily Blunt zöld szemei azért menthetnek valamit a történeten.
Bemutató: május 29.
Hosszú út lefeléNégy öngyilkosjelölt véletlenül összefut egy felhőkarcoló tetején szilveszter este? Ők valószínűleg nem azon gondolkodnak, kit csókoljanak meg éjfélkor. Végül eldöntik, hogy elhalasztják a nagy eseményt néhány héttel, és Valentin napig senki nem öli meg magát. Nem rossz alaphelyzet, amiből egy jó forgatókönyvvel sok mindent ki lehet hozni. Nick Hornby pedig erre garancia lehet ha a férfiak szakítós Bibliájaként is ismert Pop, csajok, satöbbi-ből indulunk ki. Egy laza limonádéfilm sülhet ki a dologból, ami a május végi hőségben akár még jól is eshet, ha nem akasztja ki a butyutaság-mérőt.
Bemutató: május 29.
