Újabb budapesti sétán vagyunk túl, ezúttal az történt, hogy mialatt róttuk a város utcáit, illetve egy képzeletbeli történelmi vonalon mászkáltunk, a hasunk is jól megtelt. A Budapest Urban Adventures elsősorban külföldieknek szóló, kiscsoportos városnézésekkel foglalkozó vállalkozás. Egyébként egy franchise rendszer tagja, de ez semmiképp ne keltsen negatív asszociációkat, a Bites and Sights séta személyes, közvetlen, fesztelen és budapestiként is izgalmas gasztro-kaland. A garancia: Szívós Lívia szelekciója.

Ismeretterjesztő hentes
A
Vásárcsarnok

nevezetességként is kihagyhatatlan egy külföldi számára, de ha hozzávesszük a funkciót, akkor igazából nem is lehetne ideálisabb origója a Budapest Urban Adventures Sights and Bites túrának. A szemléltetőábrák az üveges pult mögött vannak, a kóstolók miatt sem kell aggódni, és a hangulatfestés helyett pedig hallhatunk egyből arról, hogy mi is a finomságok történeti, történelmi háttere.


Mi a köze a félholdnak a padlizsánkrémhez? Hogy lesz pastaból tészta? Miből lesz azt Unicum, és mitől ekkor az a libamáj? Ilyen kérdéseket tisztáztunk.

Halak, amik sosem láttak tengertLíviának sok olyan vendége van, akik számára természetes, hogy a hal a tengerből, netán az óceánból ugrik a tányérra, miután a legkülönbözőbb elkészítési módokban részesült. Nekik végképp érdemes megmutatni, mit tudnak az édesvízi halak, így a mi csapatunk összetétele miatt ezúttal is a
Halkakasban

folytatódott a kóstoló.


A jelszó, mondjuk, hogy hármas: kuriózum, hungarikum, finom! Ennek jegyében a Rózsavölgyi Csokoládéban

kaptunk desszertet, és

a
Táskarádióban

öblítettük le minden addigit egy fröccsel. Arra általában még a kivételes lendülettel megáldott Lívia sem vállalkozik, hogy a különböző szóda-bor arányok nyomán született elnevezéseket megtanítsa az asztaltársaság külföldi felének, de az “Egészségedre!” minden alkalommal alapvetés. Ezzel küzdöttünk, a bor csúszott, majd

továbbálltunk a Zsidónegyedbe.

Ételek, érzésekSights and Bites - és nem csak névleg. A séta során azt éreztük, hogy a nevezetességekkel összhangban van az, amit meg is kóstolunk. Egyrészt az időbeli arányokat, másrészt az ételek, italok jellegét tekintve. Így adta magát, hogy miután a zsinagógák utcáiban bóklásztunk, olyan fogás következzen, amelyben például macesz gombócot találhatunk. A
Kőlevesben

ismét volt alkalom arra, hogy megvitassuk a felmerülő kérdéseket, a séta során felmerülő gyomortáji és egyéb érzéseket.

A
Bazilikánál

még utoljára volt lehetőség egy pohár bor mellett megvitatni a magyar gasztronómiára vagy épp a budapesti macskakövekre vonatkozó benyomásokat. Majd mindenki a négy órával azelőtti énje jóllakottabb, boldogabb és tájékozottabb formájában elköszönt Líviától.