Adaptív város – az üres ingatlanok problémái és lehetőségei címmel nyílt tegnap kiállítás a Rögtön Jövök! Projekt Galériában. Éppen az utóbbi helyiség története a legjobb bizonyíték arra, hogy miért van Budapestnek szüksége a belváros újragondolására. Bár az utóbbi években egyre több utca és tér újul meg, de például az egykor korzóként ismert Kossuth Lajos utca mégsem talál magára. A Budapest Főváros Önkormányzata és a Kortárs Építészeti Központ által szervezett kiállítás ezen segíthet.
Nem sajátosan budapesti folyamat a városi területek használatának átértékelődése: egyes városrészek hirtelen népszerűek lesznek, míg más helyek lassan vagy drámai sebességgel lecsúsznak. Természetes az is, hogy a városokban egykori gyárak zárnak be és új barnaövezetek keletkeznek, sokszor a városközpontok közvetlen közelében.
A változó fogyasztói magatartás miatt kisboltok és mozik sora zárt be - és szerencsés esetben kapott új funkciót - néhány év leforgása alatt. Sokan viszont néhány éve nem gondolták azt sem, hogy a megújuló Gozsdu környéke a budapesti éjszakák egyik új központja lesz.
Budapesten az elmúlt évtizedek legnagyobb hibája az volt, hogy a bevásárlóközpontokat közvetlenül a centrumba engedték, így a beltér mintegy közterület lett, a plázák pedig pillanatok alatt elszippantották a kis üzleteket és a vásárlókat, így ilyen szempontból a belváros megújításában a mai napig ellenérdekeltek. Pedig az épített örökség egy meglévő erőforrás – hangsúlyozta megnyitó beszédében Finta Sándor, Budapest főépítésze.
Világos tehát, hogy a negatív folyamatok ellen tenni kell: Budapest Főváros Önkormányzata és a Kortárs Építészeti Központ is indított egy-egy programot Rögtön jövök!, illetve Lakatlan néven, a kiállítás pedig tulajdonképpen ezek eredményeinek bemutatása és továbbgondolása. Nem lezárt folyamatról van szó: a tíz tervezett nemzetközi workshop és a szellős design garancia arra, hogy új történetek és eredmények kerülnek a falakra és a polcokon elhelyezett esettanulmányok mellé.
Nincs azonnali megoldás, de az úgynevezett köztes használat tipikus win-win szituációt eredményezhet: a kezdő vállalkozók sikertörténetei az ablakokban megjelenve újabb kreatívokat inspirálhatnak, a helyiségeket pedig fizikailag is birtokba véve, jó lokációjú és kedvező árú belvárosi üzletet, munkahelyet nyithatnak, és ezzel mindenki csak nyerhet.
A szűk belvároson belül és kívül is vannak kezdeményezések, amelyek nemcsak a városképre vannak pozitív hatással, hanem segítik az egyébként elszigetelten élő városlakók szocializációját. Nagy kedvencünk a Margitutcakilenc: egy korábban elhagyatott telekre néhány építész és a tulajdonos sokoldalú közösségi teret álmodott, ami ha kell bolt, ha kell termelői piac, szabadtéri találkahely vagy zöld terület.
Az újjászületés jele tehát, hogy a budapesti járókelők is egyre gyakrabban találkoznak az olyan kifejezésekkel, mint pop-up store vagy közösségi kert. Mindez annak a jele, hogy az új városi problémákhoz alkalmazkodni kell, mert a városok közti versenyben csak azok lesznek sikeresek, amelyek képesek dinamikus válaszokat adni.
A kiállítás ingyenesen megtekinthető 2014. április 30-ig hétfőtől péntekig 14 és 19 óra között a Rögtön Jövök! Projekt Galériában (1053 Budapest, Kossuth Lajos utca 14-16.).
