Csokoládékábulat
A csokit megunni nemigen lehet. Különösen akkor nem, ha egy izgalmas ötlet ölt benne testet. Nem véletlenül zengtünk már ódákat ízesített kézműves csokoládékról, nagy múltú bonbonmesterekről és persze a legújabb generáció tagjairól, Rózsavölgyitől kezdve Csokoládián át Keserédesigés Cadeau-ig. Lépten-nyomon felfigyelünk a bonbonokra, legutóbb éppen a téli szezonban fagylaltról csokira átnyergelő Levenduláról, vagy a parányi Azték Choxolat!-ban megbújó kézműves finomságokról adtunk hírt.
A Zangio tenyérnyi boltja következő a sorban, ahova belépve a minőségi csokoládé nehéz, édes illata tölti be a levegőt, az utcáról betévedő vásárló az első pillanatban szinte elkábul. Magához térve aztán minden figyelmét leköti a pultban sorakozó, ellenállhatatlanul széles, ám éppen ezért minden döntést jócskán megnehezítő bonbonválaszték. Forró csokoládét is kapunk természetesen, ha kortyolgatni támad kedvünk, vagy a hűvösebb időben ezt a remek módját választjuk a testi-lelki felmelegedésnek, a Zangio igazi csábereje azonban a bonbonokban rejlik. A kis, csokoládéból megálmodott költemények itt nem állnak meg a sztenderd gyümölcsös krémmel, netán egy fél korty rummal vagy körtepálinkával töltött, esetleg valamilyen figuraformában kiöntött, unásig ismert daraboknál.
Szó se róla, a hagyományos ízek kedvelői is találnak maguknak valót, a málnás bonbon ugyanakkor keserűcsokoládé-krémet és málnapálinkát tartalmaz a gyümölcsvelőn túl, a vajkaramella kellemesen sós, a narancsos klasszikus pedig mentával és Cointreau-val van megbolondítva. A kísérletező kedvűeknek érdemes a merészebb ízek felől tájékozódniuk, a boróka bonbonban például kandírozott ibolya is lapul, a szezámmagoskreációhoz pedig, ha az aszalt meggy nem volna elég, keserű-, fehér- és tejcsokoládét is felhasználnak.
A fűszeres ízek rajongóinak kötelező kör a fűszerfüge és a gyömbéres bonbon, s ne hagyjuk szó nélkül a kínálat alighanem legizgalmasabb darabját, a fűszercsillag névre hallgató kompozíciót, melyben a csokoládékrém mellett tejszín, vaj, paradicsom és többféle fűszer, köztük pirospaprika is található, a tetején egy cseppnyi sókristállyal. Az ajánlás szerint – amelyet mindig érdemes megfogadni – ezt a kis csodát minőségi pálinkákhoz tervezték kísérőül. Kipróbáltuk, és jelentjük, a fűszercsillag jelesre vizsgázott a gyümölcspálinka mellett!
Pálinka, bor, tea a csokoládé barátja Ha pálinkához kísérőbonbont terveznek, úgy a szőlő nemes nedűje se maradhatott ki a jóból a Zangiónál. A beszélő nevű borbarát krémjét is fűszeres-sósra komponálták passiógyümölccsel, az elmaradhatatlan pirospaprikával, borssal és némi chiliszósszal. A vadon termő „nemtudom” szilvából készült falatnyi desszertet ugyancsak vörösbor mellé ajánlják, a koncepció pedig itt is hibátlan. Hosszantartó, különösen intenzív élményt adnak ezek a megfontoltan rétegzett bonbonok, tökéletes társai lehetnek az említett alkoholoknak, hogy olyan ízeket is előcsalogassanak egymásból, amikről nem is hinnénk, hogy bennük rejtőznek.
És ha már az italoknál tartunk, nem mehetünk el szó nélkül a teával megbolondított bonbonok mellett sem. A jázmingyöngy-tea kiváló bemelegítő „fogás” – barátságos, lágy ízű darab – a japán matcsa teás, már jóval erőteljesebb ízű bonbonhoz, vagy a füstös Lapszang szoucsong teával operáló nagyágyúhoz, melynek ízét a csokoládéburok tetejére reszelt leheletnyi ehető, orvosi szén kerekíti ki.
A Zangiónál felsőfokon űzik a csokoládé és a bonbonnyi ízkompozíciók titokzatos, és nem utolsó sorban roppant élvezetes tudományát. Annyiban bizonyosan más ez a hely, mint a többi csokoládézó, hogy a maradandó élmény minden ínyenc számára garantált.
