Rákosi Mátyás elvtárs pajtás egy igazán különleges figura. Kultusza szerint országunk tanítója, bölcs vezető, minden magyar dolgozó édesapja, a valóságban pedig rettegett diktátor. A kettősség bár átfogalmazva, de ma is él: a Néprajzi Múzeum egy narcisztikus vérengző életéből ragad ki egy olyan pillanatot, aminek tárgyai minden rettegés ellenére mosolyt csalnak az arcunkra.
Gyertek lányok, öltözetek fehérbe, szórjunk rózsát Rákosi elvtárs elébe!Így kezdődik a dicshimnusz, ami 1952. márciusában született a nép tollából Rákosi Mátyás hatvanadik születésnapjára. Ezen alkalomból nem csak az irodalom, de a magyar népművészet is vörös csillagos reneszánszára ébredt. Hímzett és horgolt terítők, fa- és szarufaragások, dísztárgyak, ragyogó gépmodellek, munkatárgyak, üzemek és gyárak kicsinyített másai lepték el a volt Igazságügyi Palota, a mai Néprajzi Múzeum épületét.
A motívumkincs azonban új elemmel gazdagodott, ez a motívum Rákosi Mátyás volt.Ezekből a tárgyakból válogatott a Néprajzi Múzeum legújabb kiállítása. Éppen hatvan éve ugyanis annak, hogy legjobb apánk, bölcs vezetőnk hatvanadik születésnapját ünnepelte az ország apraja és nagyja.
A kiállítás –ahol a hangulat azért elbírna még egy kis zenei aláfestést, mozgalmi indulót, illetve több információt a korszakról- egyértelmű üzenete, hogy ez a születésnap a Rákosi kultusz csúcspontját jelentette. A rendezvénysorozatot féléves készülődés előzte meg, Magyarország minden pontjáról érkeztek Rákosi nevével vagy arcképével díszített ajándéktárgyak.
De nem csak a történelemről árulkodnak a tárgyak, a népművészet is figyelemért kiált. Piros és fekete népi hímzés egy faliszőnyegen Rákosi nevével. Különös találkozás, bizarr reneszánsz. Merthogy reneszánszról van szó, ez tagadhatatlan. Hiszen már az ötvenes években is szunnyadó félben lévő népművészet ebből az alkalomból ugyanis újra erőre kapott.
Ugyan a becses alkalomra készültek új darabok is, közkedvelt megoldás volt, hogy a már meglévő kelméket, faragásokat, ruhadarabokat Rákosi nevével, arcképével, vagy születésének dátumával aktualizálták.
A népköztársasági címer, a békegalamb, a pártjelvény, a szovjet-magyar barátság jelképe olyan termeszesetességgel illeszkedik a hagyományos ornamentikába, mintha kalocsai virág és Rákosi pajtás elválaszthatatlan társak lennének.A kiállítás pedig kézzelfoghatóvá teszi azt, ami az új generáció számára ma már csak néhány oldal a történelemkönyvben. Megmutatja a fali szőnyegek mögött megbújó elképesztő ideológiát: a totális diktatúrát, a terror mennyei dicsőítését, ami a népművészetben a hagyományos formák és a szocialista tartalom egybeolvadását jelenti.Rákosi hatvanadik születésnapjáról készült videó:
További infók a kiállításról itt!
