Hogyan kerülnek rókák Budapestre?

Első vendégünk az oldalon a fiatal divattervező és festő Kormos Anna Zsófia aki graffitis rókáival újra és újra elfoglalja a várost. Három tervezőtársával együtt alapították meg a The FOUR márkát, amely több díjat is begyűjtött az elmúlt két évben, köztük a Gombold Újra pályázat különdíját, a festményeit pedig nemrég a Portfolio Points keretében a Fogasházban állították ki.

We Love Budapest: Mesélj a We Love Budapest-es grafikádról!
Kormos Anna Zsófia: Hogy szeretem Budapestet, az nem kérdés. Mindegy, hogy tavasz, ősz, nyár vagy tél, mindig van valami különleges a városban. Évekig laktam úgy Budán, hogy minden reggel át kellett villamosoznom a pesti oldalra, és a hidak közti pára nagyon különleges atmoszférát teremt, ez a látvány egy meghatározó élményem a budapesti téllel kapcsolatban.

Ezeket a színes, de tompa fényeket, az ébredő téli város hangulatát adják vissza a kékek-rózsaszínek, a róka pedig az emblematikus állatom, tag-em ha úgy tetszik.
Városban a rókák csak esténként mozognak, akkor is óvatosan, szinte észrevétlenül járják az utcákat - jelen vannak, de rejtőzködnek és ez jellemző a graffitis életmódra is. Négy-öt éve kezdtem el rókákat rajzolni, akkor festészetet tanultam Óbudán, és az összes füzetem lapjain ott sorakoztak, aztán megismertem egyre több embert, akivel lehetett menni fújni. Sokáig nem tudtam különválasztani a textiltervezést és a festészetet, de mert egyiket sem szeretném hobbivá száműzni, ezért nem is akarok ebben dönteni.


WLB: Van valamilyen saját szabályrendszered arra, hogy hova lehet és hova nem szabad fújni?
K.A.Zs.: Ehhez kapcsolódik egy kis személyes fricska is, anyukám ugyanis műemlékvédelmi hivatalnál is, hivatallal együtt is dolgozott, de egyébként sem festenék egy szép állapotú, századfordulós házra. Ez nem vandalizmus, a cél sokkal inkább az, hogy nyomot hagyjunk: elhagyatott gyárakban, külvárosi részeken, vasutak mentén. Van olyan festésem is, amit rajtam kívül valószínűleg más nem látott még , de készült egy róka az egyik Deák téri lépcsőre is, vagy a Király utcában évek óta felállványozva álló romos házra is, ahova ötször visszamentem fújni. Ezeket elég sokan ismerik.

WLB:

Hol és hogyan karácsonyozol az idén?
K.A.Zs.:Mivel a szüleim elváltak, ezért az ünnepek alatt állandóan rohanunk egyik helyről a másikra, de főleg itt a városban. Most, hogy a húgom, Bori hazajött egy ösztöndíjas útról Indonéziából, a közös lakásunkban is lesz karácsonyfa. Annyi biztos, hogy nem a szokványos dekoráció kerül majd rá, például az a rengeteg gyönyörű indonéz dísz, amit Bori hozott - no persze eredetileg nem a karácsonyfára. Nekem nagyon fontos ünnep a karácsony, de nem vagyok az a típus vagyok, aki pánikba esik és szétizgulja magát mindenféle dolgok miatt. Sokszor készítek saját magam ajándékokat, mert jobbnak találom a személyes dolgokat a tömegcuccoknál: ruhát varrok, vagy a fanzinomból adok a barátaimnak egy példányt.


WLB:


Mit kívánsz magadnak a 2012-es évre?
K.A.Zs.:Az újévi kívánságoknak van egy személyes része, ezekben a célokban azt hiszem az a lényeg, hogy nem mondjuk el senkinek. Ez az évem nagyon intenzív volt, elsősorban a rengeteg, éjszakába nyúló munka és az egyetem töltötte ki. Nagyon izgalmas viszont az előttem álló év is, hiszen jövőre Párizsba utazom, ahol szeretnék minél több új dolgot kipróbálni, minél többféle emberrel együtt dolgozni, tervezni, hogy fejlődni tudjak. Kalandokat akarok,Lehet itt a mondat vége.?:) ez talán a legjobb szó.

We Love Budapest tipp:

A FOUR által tervezett Rózsa Sándoros pólót a csapat
Facebook oldalán tudod megrendelni, szerintünk nem csak Erasmusos barátok és külföldi ismerősök örülnének a pusztai romantikának!