Bár a sportolási lehetőségek évről évre javulnak és bővülnek Budapesten, a statisztikai adatok még így is rémisztőek. A lakosság 70%-a még mindig teljesen inaktív, azaz heti háromnegyed órát sem mozog. Január 1-től Budapest lesz Európa sportfővárosa egy évig, ezalatt legalább 365 sporteseményt meg kell rendezni, beleértve a helyi, közösségi, regionális, országos, illetve nemzetközi versenyeket is. A valódi cél azonban az, hogy minél több emberrel megismerje azt a szépséget, amit a sport nyújt – mondta Gyurta Dani – illetve hogy az embereket több mozgásra, egészségesebb életre ösztönözzék.

Az újévi fogadalmaink leggyakrabban az életmódváltásról szólnak, ezek közül is a legnépszerűbbek az olyan fogadkozások, hogy „na, idén tényleg elkezdek futni/jógázni/úszni/biciklizni/túrázni, vagy kipróbálni és megtanulni végre valamilyen sportot, ami régóta érdekel". Az idei januárnál tökéletesebb alkalmat nem is lehet elképzelni a hasonló, önmagunknak szóló ígéreteink megújítására, hiszen 2019-ben Budapest lesz Európa sportfővárosa. A titulus 2001 óta létezik, és a kontinens minden, félmilliónál nagyobb lakosságú városa pályázhat rá, mi épp Szófiátol vesszük át a stafétabotot. Az eseménysorozat január 1-jén startol el a Városligeti Műjégpályán egy nagy bulival, ami az ígéretek szerint az egyetlen belépős program lesz.

A sportolási lehetőségek évről évre javulnak a fővárosban, egyre több futókör, kültéri kondi-, és sportpálya, uszoda, kirándulóhely létesül és újul meg, sok-sok látványos jógás vagy bringás közösségi esemény hívja fel a figyelmet az aktív élet fontosságára, és a speciálisabb helyszínekről még nem is beszéltünk, mint a mászótermek, trambulin parkok vagy akár a szörfözés. Persze ezek között vannak borsosabb belépők is, de találunk számos ingyenes lehetőséget is, így már tényleg csak a kitartás és az elhivatottság kell a részünkről, meg esetleg némi buzdítás. 

Az esemény fő célja - amellett, hogy megrendezzék a címmel járó 365 sporteseményt, amibe beleszámítanak a helyi, közösségi, regionális, országos, illetve nemzetközi versenyek is - , hogy minden, sport iránt érdeklődő és arra fogékony budapestit hozzásegítsenek a sportolási lehetőséghez, valamint az eddig inaktív réteget is megmozgassák, és új lehetőségeket teremtsenek.

Hogy ez pontosan milyen hatalmas tömeget jelent, arról beszéljenek a számok. A Testnevelési Egyetem rektora szerint a lakosság több mint 70% inaktív, azaz nem mozog heti 45 percet sem, és a lakosságnak majdnem a fele nem tudna lesétálni fél kilométert jó tempóban. Az aktív mozgás elhanyagolásának komoly egészségügyi következményei is vannak, így a primer prevenció is része lesz az éves programsorozatnak. 2019-ben kiemelt figyelmet fordítanak azok iránt az események iránt, amik a budapestiek sportolási lehetőségeit biztosítja, illetve a már meglevő lehetőségek és események jobb promózása is cél, legyen az a kerékpározás, szabadtéri edzés vagy nordic walking.