Élmény

Biciklivel a temetőben – felfedeztük a Fiumei úti sírkert rejtett zugait

Fotó : Bartha Dorka / WLB
Fiumei úti sírkert

Hol találunk még tölgyeket a Margitszigetről, vagy épp hol áll az első Nemzeti Színház legnagyobb épen megmaradt darabja? Kik nyugszanak valójában a Petőfi nevével jelzett sírban, és hogy került a Gerbeaud Magyarországra? A Fiumei úti sírkert egyik legújabb programján, a biciklis tematikus sétán keresztbe-kasul bejárhattuk a hatalmas parkot, miközben egy egészen új oldaláról ismerhettük meg – nem csak a kultuszhelyet, de – az itt nyugvó, sokszor csak a tankönyvek lapjairól vagy merev olajfestményekről ismert alakokat is.

Tavaly ősszel a Kulturális Örökség Napjai keretében bejártuk a pusztulástól az utolsó pillanatban megmentett Salgótarjáni utcai zsidó temetőt, így már időszerű volt a szomszédban fekvő Fiumei úti sírkert felfedezése is, ahol hétvégenként már több ingyenes séta közül is válogathatunk.

A Fiumei úti sírkert a város egyik legkülönlegesebb parkja. A 2016-ban a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) gondozásába került temető jelentős átalakuláson esik éppen át: a sokáig elhanyagolt, leromlott síremlékeket apránként felújítják, de ezzel párhuzamosan a sírkert közpark funkcióját is folyamatosan fejlesztik. Hétvégenként ingyenes vezetett sétákon fedezheti fel mindenki a leghíresebb mauzóleumokat vagy épp művészparcellákat  mi a kalandos, a temető rejtettebb szegleteit és történetei bemutató biciklis túrán jártunk, sörbárók, feltalálók, szerencsejátékosok, híres költő-özvegyek nyughelyeinél.

Fotó: Bartha Dorka / WLB

A világ más tájain már elfogadott és bevett gyakorlat, hogy a híresebb városi temetők legalább annyira az élőké is, mint azoké, akik itt nyugszanak. A zsúfolt metropoliszokban fontosak a zöld, városi parkok, ahova a turisták mellett babakocsis anyukák járhatnak levegőzni, egyetemisták piknikezni vagy akár futni, biciklizni is lehet az évszázados fasorok között.

Fotó: Bartha Dorka / WLB
Fotó: Bartha Dorka

A kissé borongós idő ellenére is egész sokan összegyűltünk a biciklis vezetésre, a főbejárat felújított portájától és látogatóközpontjátók indultunk el a falak mentén, ami a temető legrégebbi, 19. század közepétől “lakott” része. Itt egy végeláthatatlan kriptarendszer húzódik a sírkövek alatt, míg a temető sarkaiban egy-egy tekintélyesebb mauzóleum áll, majd ezek közül is többet is fogunk látni. Itt még a 19. századi pesti polgárság világa és viszonyai köszönnek vissza, az obeliszkekkel és finoman faragott antik elemekkel díszített sírköveken.

Fotó: Bartha Dorka / WLB

Innen gurultunk át a temető egyik legellenmondásosabb síremlékéhez: a Petőfi-kultusz jegyében fogant, sassal és lanttal díszített síremlékhez, ahol a költő egész családja nyugszik, őt magát kivéve. Áthozatták a szüleit a józsefvárosi temetőből, de ide temették Szendrey Júliát, akire csak egy megkopott felirat emlékeztet, és ezt sem vették figyelembe, hogy a költő halála után volt egy új családja, csupán közös fiukat, Zoltánt temeték mellé.

Fotó: Bartha Dorka / WLB

Útközben eltekerünk Blaha Lujza, Ady Endre és Jókai furcsa síremléke mellett is, ahol egy kiskapuval csak sikerült kijátszani az író utolsó kívánságát (erről is hallhatunk többet a sétán), majd megérkezünk a svájci gyökerű Haggenmacherek temetkezési helyéhez, akik a családnevük alapján egykori szakállaspuska-készítőkből a magyarországi malom-, és söripar uraivá váltak. Szintén a temetőben nyugszik a híres cukrászdinasztia, a Kuglerek több tagja is, akinek a mignon vagy a mindenféle vajas sütemények meghonosítását is köszönhetjük, plusz a Gerbeaud család behívását az országba.

Fotó: Bartha Dorka / WLB

A magyar nehézipar legendás alapítói és feltalálói közül is többen nyugszanak itt, a tragikus sorsú Ganz Ábrahám és családjának kriptája a temető egyik legnagyobbja, amit egy miniatűr Szent István Bazilika-kupola is díszít, de a kalandos sorsú Mechwart András sírját is meglátogattuk, miközben vezetőnk, Bálint Angelika meséli a szegény sorsú fiú izgalmas életútját.

Fotó: Bartha Dorka / WLB

De meglátogatjuk a volt színiigazgató, Tóth Imre nyughelyét is, akinek sírja fölött az első, még a mai Astorián álló Nemzeti Színház legnagyobb épen megmaradt darabja, egy oszlopcsonk áll. Érdekes kerekezés közben figyelni a temetői díszítőművészet változását is, ahogy az antik formák, angyalok, oroszlánok mellett megjelennek a századfordulón a sírokat díszítő női aktok is. A hősies halál mellett ekkor fogalmazódik meg a szép halálnak egy másik felfogása is, amely olyan, mint elaludni egy csodás női ölben, nincs benne semmi fájdalmas vagy teátrális.

Fotó: Bartha Dorka / WLB
Fotó: Bartha Dorka / WLB

A történelmileg hihetetlen gazdag múlttal rendelkező kultuszhely a környék legnagyobb zöldterülete is, gazdag növény- és állatvilággal. Amikor az 1950-es években munkástemetőt akartak csinálni belőle, akkor a terület legnagyobb részét eléggé elhanyagolták, és ezt szép lassan elkezdte a természet visszafoglalni. Ez az elvadult jelleg nem egy helyen a mai napig látható. A NÖRI a sírkert rendbetétele mellett szeretné megtartani ezt az erdős-ligetes jellegét is a temetőnek, hiszen a város ökológiája szempontjából is fontos, hogy itt van ez a hatalmas zöldterület.

Fotó: Bartha Dorka / WLB

A biciklis túra keretében egyszerre tudtuk élvezni a helyszín gazdag történelmi örökségét, miközben tényleg kicsit kiszakadva a város zsivalyából, a természetben tekerhettünk. 

Fiumei Úti Sírkert
  • 1086 Budapest, Fiumei út 16-18.

Fontos, hogy a programra – bár a vezetés ingyenes – előre kell regisztrálni annak meghirdetésekor, és saját biciklit is vinni kell.