Ugyan az Oscar-díjról lecsúszott, a legszórakoztatóbb kampány díját így is messze az Arcélek, útszélek (Faces Places) című film alkotói érdemelnék. A legendás francia filmrendező, Agnès Varda és a fiatal street art-, fotóművész, JR utazásairól és barátságáról szóló alkotást így is sokan az elmúlt évek legmeghatóbb projektjeként emlegetik. A budapesti Francia Intézet a film játékos hangneméhez passzoló megoldással tiszteleg az alkotók előtt.
Ha a pesti oldalon, a Széchenyi és a Kossuth tér között sétálunk, a budai oldalra áttekintve néhány napja egy macskát a vállán tartó idős nő hatalmas méretű portréján akadhat meg a szemünk. A poszter Agnès Varda filmrendezőt, a francia újhullám egyik nagy alakját ábrázolja, aki az április 26-tól a magyar mozikban is futó Arcélek, útszélek (Faces Places) című filmjével újra a filmes világ nagy kedvencévé vált.
A Francia Intézet oldalán egy hónapig díszelgő kifeszített portré a dokumentumfilm hazai bemutatóját ünnepli a film stílusában. Az Oscar-jelölésig jutó alkotás ugyanis a portréművészetnek ad súlyt: az Arcélek, útszélek lazán összevágott történetének lényege, hogy a 89 éves Varda és fiatal, 35 éves barátja, a 21. század Cartier-Bressonjaként is emlegetett fotós, JR a francia vidéket járjak, és hétköznapi emberekről készült portrékkal szórják tele a a tanyák, faluk falfelületeit. Beszélgetnek, kérdezősködnek, vitatkoznak, egy cél érdekében: a kihelyezett alkotásaik a film nézőivel és a portrék alanyaival is párbeszédben legyenek.
A film persze nem csak a hétköznapi emberek, gazdák, gyári dolgozók, dokkmunkások, postások, bolti eladók, remeték életét hangsúlyozza ki, de a két teljesen más korosztályból érkező művész barátságáról is az újhullámos francia filmek játékosságát idézően mesél.
Nem véletlen, hogy a két alkotó ilyen szórakoztató párost alkot, hiszen Agnès Varda már az újhullám híres alakjai, Truffaut vagy Godard előtt rátalált arra a személyes hangra, amely pályája során végig jellemezte. Mindig is a perifériára szorult, egyszerű emberek érdekelték, forgatott például halászfaluban vagy guberálók között is, de sokan a feminista film egyik fő alakjának tartják.
A háttércsapattal dolgozó JR pedig korunkban ért el akkora hatást, mint Varda a francia újhullám idején: szerinte az utca a legnagyobb kiállítóterem, így teleplakátolta már portrékkal a Times Square-t, francia külvárosokat vagy brazil favellákat is. De nem riad vissza az intézményesült épületektől sem, hiszen egy alkalommal közel 4000 portréfotóval terítette be a a párizsi Panthéon belső tereit.
A páros nem csak a filmben alakított nagyot, hiszen a nevükhöz fűződik a legötletesebb Oscar-kampány is. JR a fotózásokra, vagy a vörösszőnyeges felvonulásokra is Varda egészalakos kartonmását cipelte magával, Instagramján pedig hetekig
?hl=hu&taken-by=jr"> a legfurább szituációkba helyezte a filmrendező életnagyságú mását.
A Francia Intézet és a magyarhangya, a film magyar forgalmazójának közös akciója azért is szép gesztus, mert arra Agnès Varda is utalt egy interjúban, hogy lehet, utoljára rendezett filmet karrierje során. Ha az Arcélek, útszélek a búcsúja a filmtől, akkor az igazán emlékezetesre sikerült.
Az Arcélek, útszéleket április 26-tól vetítik országszerte a magyar mozik.
