Élmény

A hétvégén majd felmegyünk a Börzsönybe! – vidéki életérzés, árnyas erdők, halastavak

Fotó : Balkányi László / We Love Budapest

Pest megyében maradván, most a Börzsöny felé vettük az irányt: először megálltunk Szokolyán, ahol hamisítatlan vidéki életérzés fogadott, csupán 50 percre a fővárostól. Ezt követően Királyrétre mentünk, ahol egy laza túrát tettünk, kisvasutaztunk, körbejártuk a halastavakat is. Tartalmas ebédünk után pedig hazafelé még megálltunk Verőcén, hogy az Ybl Miklós tervei alapján felhúzott Duna-parti falat is megtekintsük. Egynapos kirándulás ez, ám gyerekekkel, kezdő túrázókkal, természetszeretőkkel klassz útvonalat járhatunk be erre. Sétálva, kisvasúttal, sőt, akár Segway-jel is.

Folytatjuk a Budapest-közeli kirándulóhelyek feltérképezését, a választásunk pedig a Magas-Börzsöny kapujára esett. A hegyvonulat Pest és Nógrád megyében fekszik, Magyarország harmadik legmagasabb átlagmagasságú hegysége, a hazai száz legfeljebb törő csúcs közül nyolcat találunk itt. A legegyszerűbb, ha az M3 bevezetőjén felhajtunk, majd az M2-es pályán folytatjuk utunkat egészen Szob/Vácig, itt pedig a 12-es úton megyünk Szokolyáig.
A község neve a szláv ‘szokol’, vagyis sólyom szóból ered és már az Árpád-korból maradtak fenn említések róla: a királyi udvar solymászai laktak erre. A település vasércbányászatáról is híres volt, a kimerített vasbányák nyomait még ma is fel-felfedezni Királyrétnél. A 317-es számú kisvasúttal is megközelíthető, mely a Kismaros-Szokolya-Királyrét utat járja be. A menetrendet ITT találjuk, hétvégén például reggel 9:00-től 18 óra utánig jár. A vasúton haladva még jobban szemügyre vehetjük a tájat, a távolban magasodó hegyeket és nosztalgia gőzvonatokon is utazhatunk akár, ám ez a szolgáltatás most sajnos szünetel.

Fotó: Balkányi László / We Love Budapest
Fotó: Balkányi László / We Love Budapest

Ha Szokolyán időznénk, érdemes a főút házait alaposabban szemügyre venni, mert sok különlegességgel találkozhatunk. Bár nem kifejezetten túrapont, de, ha megszomjaznánk, egy igazi, hamisítatlan magyaros kocsmába nyugodtan megállhatunk egy jaffára. Mintha megállt volna az idő – itt nyoma sincs a kézműves söröknek, vagy az újhullámos kávéforradalomnak. Szokolya méltán híres intézménye a Kacár-tanya, vagy inkább gazdaság, mely skanzenként működik itt, a Börzsöny lábánál. Leginkább gyermekes családoknak ajánljuk a tanya látogatását, ahol megismerkedhetnek a népi mesterségekkel, az önfenntartó gazdálkodás alapjaival és a legjobb értelemben vett folklórral. Csoportokban indul például nemezelés, vesszőzés, fazekasság, vályog- és zsúpkészítés is.

Szokolyát elhagyva hamarosan Királyréthez érünk, mely valóban a hegység kapuja, s egyben a kisvasút végállomása. Sajnálattal konstatáltuk, hogy a hajtánypálya sem üzemel, pedig igazán vicces elfoglaltság a saját erővel hajtott eszközökkel “száguldozni”. A helyszínen találjuk továbbá a Kerti vasutat is, ami egy 650 m hosszú erdei sínpáron közlekedő jármű. Ahogy elindulunk az erdő irányába, kedves, mesebeli látványt nyújtanak ezek a mini sínpárok, a gyerekek folyton az erdei manók vasútjának gondolják. A tanösvényen elindulván kisvártatva a Királyréti Horgásztóhoz érkezünk.

Fotó: Balkányi László / We Love Budapest

A tavat egy patak, egy forrás, és egy 152 méter mély kútból szivattyúzott artézi víz táplálja. Kizárólag őshonos halak lakják: pontyok, keszegfélék, kecsege, compó, süllő, csuka és pisztráng. Ifjúsági regényekből rémlő hangulat fogad minket, barátságos helyi pecásokkal, akik elmondták, hogy a nyári szezonban hétvégén még éjszakai horgászatra is lehetőség nyílik, 20 órától reggel 5-ig. Bennfentes információ, hogy a tóban elhelyeztek egy kapitális méretű pikkelyes pontyot, melynek értéke minden évben március 15-én indul 10 000 forintról. Év végéig naponta 200 forinttal emelkedik az állat értéke, s amennyiben valaki kifogja (majd visszaengedi), az aktuális árfolyamot fizetik meg érte. Mikor itt kirándultunk, ez 33 400 forint volt. A faháznál sok fotót láthatunk az öreg pontyról és a szerencsésebb horgászokról.

Ha a tó fölötti erős részre lennénk kíváncsiak, egy rejtélyes, elhagyatott faház áll itt. Akárcsak az amerikai horrorok baljós helyszínei, úgy elevenedik meg előttünk a lakatlan viskó. Fotótémának kiváló lehet. Ha megnéznénk, tegyük ezt viszonylag csendesen, hiszen nem ildomos a horgászokat megzavarni. Ittjártunkkor a tavon tündérrózsák virágoztak és egy méretes teknősbékát is láttunk, ahogy egy korhadt fán napozgatott.

Elhagyva a tó területét, a tanösvényen fatáblákkal jelölik az utat szegélyező fákat, így vadcseresznyét, kocsánytalan tölgyet, gyertyányt, magas kőrist és juharokat is megfigyelhetünk. Szuper kezdeményezés, hogy Királyréten akár terepsegway-t is bérelhetünk, amivel még kalandosabb lehet az út. Erről ITT találunk bővebb információt. Kisgyermekkel haladó csoportot is láttunk, így egy játékos tanulókör után akár ők is kerekekre pattanhatnak.

Fotó: Balkányi László / We Love Budapest

Hamarosan elérkezünk a Bajdázói-tóhoz, feltehetően a víz tárolására szolgált a közeli vasmű működésének idején, majd halastóként használták. Természetvédelmi értéke megkérdőjelezhetetlen, hiszen több börzsönyi kétéltű is ide teszi le tavasszal a petéit. Az élővilágát illetően jégmadár, tőkés réce, mocsári teknős, (körülbelül 30-40 példánnyal!), óriás szitakötő, molnár poloska, pettyes gőte, vörösszárnyú keszeg lakik a Bajdázói-tóban. Festői a látvány, érdemes piknikezni egyet a parton.
Továbbhaladván ornitológiai megfigyelőtáborra találtunk egy tisztáson. A tábor 30 éves hagyományra tekint vissza.

A régi vasműig nem mentünk el, ám kaptunk egy fülest, hogy a kisvasút állomásához közeli Várhegy Vendéglőben egészen klassz ebédeket kínálnak. Való igaz, meglepődtünk a takaros étterem gazdag kínálatán és remek ízein. Mi leginkább a babgulyást és a szarvaspörköltet ajánljuk, melyet juhtúrós sztrapacskával és áfonyalekvárral tálalnak. Igazi erdei fogás, megbízhatóan, minőségien.

A hajtánypálya üzemszünete miatt úgy döntöttünk, hogy bár a Csóványos megmászása egy következő kirándulás tárgya lesz, a közeli Verőcére még ellátogatunk, hogy a hűs erdő után a Duna-parton zárjuk napunkat. A kelta és római kultúra nyomait is magán viselő község már a honfoglalók idejében lakott terület volt, az Anjouk korában Nagy Lajos királyi nyaralót építtetett erre, Mátyás király pedig fát ültetett itt – az évszázados tölgy azóta is megtekinthető Verőcén. A fő látványosság azonban nem más, mint az Ybl Miklós tervei alapján épült Duna-parti támfal. Kikapcsoló érzés itt sétálni vagy laposabb kavicsokkal kacsázni. A parthoz közeli Vén Duna cukrászdában nyáridőben fagyizhatunk egy jót és a verőcei Duna-parton, Ybl Miklós támfalánál figyelhetjük a naplementét.