Óbudától Hűvösvölgyig a 29-es busszal

A Szentlélek tértől, néha a HÉV vonalát követve jár a 29-es busz, érintve a Tímár utcát, Flórián teret, Szépvölgyi utat. Bár a Flórián képét ma leginkább az 1976-ban épült üzletház és a panelházak formálják, ez nem mindig volt így. Ha a római birodalom koráig tekerjük vissza az időt, a mostani aluljáró helyén például a Nagy Fürdőt találtuk, mely az Acquincumhoz tartozó katonai közfürdő volt, és ezzel együtt az ország első műemléknek nyilvánított emléke. Az áruház előtti téren pedig mai napig megfigyelhetjük az oszlopokat, melyek egészen eklektikus látványt nyújtanak a "faluházzal" és a többi színes panelházzal.

A Kolosy tértől a hegyre felfelé haladva kezdődnek az igazi izgalmak, ám a 29-es buszos úton jó társaság lehet néhány deka pogácsa, amit az Ürömi utcai megállónál leszállva, a híres Daubnerben be is szerezhetünk. Az Alsó Zöldmáli út és Szemlő-hegyi-barlang megállóknál találjuk az utóbbi barlangot, illetve kis sétával megközelíthetjük a Pál-völgyit is, mely természeti képződményt már bemuttattuk egy teljes kirándulás kapcsán. A föld alatt több mint 30 km-en húzódó barlangrendszerben szervezett túrákra is benevezhetünk, ahogy azt mi is tettük. A nyári meleg elől elbújni például igen jó alternatíva lehet a barlangjárás. A Szemlő-hegyi rendszert 2011-es korszerűsítésekor részben akadálymentesítették is, járataiban barlangterápiát tartanak, és egy geológiai tanösvényt is találunk itt. Nem kell tehát feltétlenül a Baradláig utaznunk, mivel a budai hegyekben is barlangászhatunk.

Érdekesség, hogy II. kerület Pasarét része Abdurrahmán Abdi Arnaut utolsó budai török pasáról kapta magyarosított nevét, hiszen előtte németül Zsír-dombnak (Schmalsbergel ), illetve Disznó-rétnek (Sauwiesen) hívták. A Pasaréti tér érdekes közeg: remekül megfér egymás mellett a modernebb bisztró, a békeidőket idéző retró cukrászda és a Páduai Szent Antal plébánia, mely a modern magyar építészet jelentős alkotása. Kis sétára találjuk a Csalán út  29. szám alatt a Bartók Béla Emlékházat. Az 1924-es építésű villaépület az egyik legismertebb magyar zenei géniusz alkotóműhelye és utolsó itthoni lakhelye volt. Bartók korában Pasarét kevésbé volt kiépülve, mint most, flórája és faunája igazi kikapcsolódást jelenthetett számos művészembernek. A házban megtekinthetjük Bartók számos személyes tárgyát, bútorait és egykori, párnákkal szigetelt dolgozószobáját. Megfigyelhető tárgykultúrájában a zeneszerző vonzódása a népi életmódhoz, a parasztemberek világához, mely népzenetudósi tevékenységéhez szorosan kapcsolódik. Az emlékházban rendszeresen tartanak hangversenyeket és fiatal tehetségek is gyakran mutatkoznak be a méltó környezetben. Az emlékház keddtől vasárnapig 10-17 óráig tart nyitva. További információk ITT.

Bartók Béla mellett olyan neves művészek is laktak vagy alkottak Pasarét inspiráló környezetében, mint Jávor Pál (Pasaréti út 8.), Déry Tibor (Lotz Károly utca 20.), Márkus Emlília (Hűvösvölgyi út 85), Örkény István (Pasaréti út 39.), Szabó Lőrinc (Volkmann utca 8.), Szabó Magda (Júlia utca 3.), Szepes Mária (Júlia utca 13.) vagy Szerb Antal (Torockó utca 9/a).

Ha tehetjük és van szabad hely, érdemes a busz első részében utazni, mert a zöldövezetben haladván időnként igazán látványos a panoráma. Érdekes, ahogy sok helyen szépen karbantartott Bauhaus-villák, míves kerítések, borostyánnal futtatott házak és teljesen elhagyatott, elvadult kerttel rendelkező épületek váltják egymást a környéken.

Budapest egyik legtöbb figyelmet kapó üresen álló épülete például a Lipótmezei úton található OPNI, vagyis az 1868-ban épült Országos Pszichiátriai és Neurológiai intézet, a "Magyar Királyi Tébolyda", gúnynevén "sárgaház", mely 2007-ben örökre bezárta kapuit. A közel 10 éve elhagyatott óriási kiterjedésű parkban található főépület alig néhány négyzetméterrel kisebb, mint a Parlament. Az elmegyógyintézet Budapest egyik legtitokzatosabb épülete, rengetegen próbálnak engedélyeket kérni bejárására, de leginkább csak illegáli urbexesek juthatnak be a romantikusan misztikus történeteket rejtő falak közé.

Ha a Bölöni György utcánál járunk, Hűvösvölgy felé tartva bal oldalt, a Fekete István utca-Hűvösvölgyi út sarkán ugyancsak kiterjedt zöldterületet látunk, ám kevesen sejtjük, hogy a telek nem egy "átlagos" budai villa helye, hanem a Buda-nyéki királyi vadászkastély állt valamikor itt. 1930-as ásatásokon találtak rá Mátyás király egykori ingatlanjának romjaira. A Budai Tájvédelmi Körzet a területet mai napig Vadaskertnek hívja. A török időkben sajnos elpusztult a királyi mulató-és lakópalota, ám a park kőkerítése és a kápolna romjai még ma is megfigyelhetőek – a kerítésen kívülről. Legendák szerint Mátyás nem csak őshonos vadakról gondoskodott ezen a területen, hanem kedvtelésből púpos tevéket és oroszlánt is tartottak. A középkori királyi udvarok lakomái híresek voltak, nemcsak a Mediciek, de Mártyás is szívesen hódolt a gasztronómiának: a Vadaskertben egyúttal különleges fűszernövényeket is termesztettek, úgy, mint zsálya, menta, lestyán, rozmaring vagy kakukkfű. A ma is fellelhető kőfal több mint 2 méteres volt, hogy a szarvasok ne tudják átugrani, anyaga habarcs és szabálytalan terméskő.

A Nyéki utat és a Csibor utcát elhagyva érkezünk meg Hűvösvölgybe, ahol utunkat a Gyermekvasúttal vagy a kék túraútvonalon is folytathatjuk.