A WeLoveBudapest ezúttal Badacsonyt szerette

Budapestet péntek délután 14.00-kor hagytuk el.

Október lévén szerencsére nem futottunk bele a hatalmas Balatonra igyekvő forgalomba. Két és fél óra után megérkeztünk a Koporsó-hegy lábához. Első állomásunk a Szent György-hegy oldalában elnyúló 2Ha nevet viselő birtok volt.

Török Csaba, a borász személyesen fogadott minket és kalauzolt végig a 2Ha egyszemélyes borászatában. Nemrég fejezték be a szüretet, így még láthattuk a hordókban erjedő szőlők borrá alakulását.

Török Csaba kishíján tabukat döntöget a szőlő minőségi művelésének érdekében. A legjobbat szeretné megalkotni, minden áron. Mind fehér mind vörös borokkal foglalkozik. Sokak számára vitatott kérdés, mennyire valós a Badacsonyi régióban vörös bort készíteni, de Török Csaba megvétózza ezt a kérdést, azzal a ténnyel, hogy már a 19. században is az ültetvények kb. fele kékszőlő volt, mely a filoxéravész és az elmúlt 40 év egyszerűbb, nagyüzemi gazdálkodásának köszönhetően tűnt el. A sangiovese szőlőcsalád általuk termesztett klónja adja Toszkánában a Brunellot, mely a világ egyik legismertebb vörösbora. A 2Ha Tabunello néven készíti belőle vörösborait.

Ha többet szeretnél megtudni a pincészetről, klikk ide!Borsor: Pinot Gris 2009, Olaszrizling 2009, Cabernet 2009, Tabunello 2009Utunk ezután stílusosan egy borhotelbe vezetett, a nemrég nyílt Bonvino Bor és Wellness Szállodába. A szállodát egyébként ugyanaz a Geppetto Belsőépítész Iroda tervezte, akinek budapesti munkája például a Baldaszti Étterem. A hotel design szempontból meggyőző volt, látszott a koncepció, a gondolatiság, s külön örültünk, hogy a magyaros vonal nem a szokásos klisébe fordult, hanem sokkal inkább a kreatív értelmezés és stílus kapott helyet. A szálloda két szárnya a modern és a rusztikus-népművészeti stílust testesíti meg. A modern szekció a fahordós és reduktív bortermelés elemeit emeli be a designba, ahol a fényes, fémes felületek otthonos, vidám színekkel párosulnak. A mi kedvencünk azonban azok a rusztikus-népművészeti szobák voltak, amelyeknél visszaköszönt János Vitéz, a vidéki hangulat fa és virág elemekkel.

A borszállodában svédasztalos étkeztetés működik, de ide kevésbé jön enni az ember ugyebár, sokkal inkább a borlapra voltunk kíváncsiak. Sajnos azonban a szálloda borászai pont távol voltak ottlétünk alatt, így leginkább szegényes tájékoztatást kaptunk a borokkal kapcsolatosan. A borlapot illetően pedig újabb csalódás kísérte próbálkozásunkat, hiszen a közismert, klasszikusnak mondható borok mellett nyoma sem volt a kisebb pincészetek termékeinek, sőt a borkínálat egyetlen beszerző nevéhez fűződik. A nyitottság és a máshogy gondolkodás sajnos itt kicsit megbukott, hiszen nem árt, ha meg van a bor tematika egy bor hotelben. A borbár hasonló kínálattal, s “szakértelemmel” párosult, így leginkább a felfüggesztett borosüvegeken, s a Badacsony régiót bemutató ötletes rajzokon merengtünk, mintsem jó borokat ittunk volna. A szálloda egyébként klassz kis wellness résszel bír, így aki szeret minimális szinten is szaunázni, jacuzzizni, annak jó választás lehet a Bonvino. Amennyiben többet szeretnél megtudni a szállodáról, itt megteheted.Ideális ebédelő helyszínt keresni nem is olyan könnyű a Badacsonyban - realizáltuk szombat délben, amikor új gasztro élmények felé vettük az irányt. Nyáron pesze ontják magukból az illatot a hekkes és lángosos falatozók, de ha valami helyi ínyencségre vágyik az ember, akkor nagy bajban van. Nem volt más választás, mint letesztelni a Borbarátok éttermet, amely az egyetlen hely volt, amit ajánlani tudtak ebben a szezonban. Már a hosszú étlap is gyanúra intett minket, a csirkétől kezdve a marhapörköltön át a vadakig. Minden megtalálható volt, de a minőséget messze maga mögött hagyva. A túlsózott ételek, s a mennyiség a minőség helyett alapelv sajnos igencsak kiütközött, arról nem is beszélve, hogy elég borsos árat fizettünk ezért a mulatságért (220 Ft-ot fizettünk egy dl ősziléért).

Ebéd után ismét engedhettünk kíváncsiságunknak a borok terén. A terítéken a Laposa Pincészet volt, melyet 2010-ben az év legjobb ipari épületévé szavaztak meg az ArchDaily nemzetközi építészeti portal versenyén. Laposa Bence személyesen kalauzolt körbe minket a 21. századi komplexumon és a borkészítési folyamatokon. A Laposa márka a badacsonyi borvidék presztízsének helyreállítását tűzte ki célul. Különleges ízvilágú fehérborait méltó környezetben a legmodernebb technológiát és a tradíciókat ötvöző pincészetben készítik. Megkóstoltuk a legújabb szüret termését, és a kóstoltak alapján bizakodóan várjuk az idei Laposa palackokat az üzletek polcain. Többet szeretnél megtudni róluk? Itt megtalálod őket!A pincészet felett helyezkedik el a hozzá tartozó hotel. Első látásra nem bizonyult nagy falatnak gyalog a tőkék mellett felsétálni, de néhány lépés után hamar kifogott rajtunk a badacsonyi lejtő. Mászás közben ajánlatos megpihenni és hátrapillantani, mert a Balaton és az őszi napsugár látványa valóban üdítő érzés. Az ebéd leedzése után fel is értünk a hegyre és a Laposa Hotelbe. A pincér hihetetlen igyekezettel szolgált ki minket a Laposa nedűkből, helyi sajtokból és mangalica tálból. Sajnos szomorúan nyugtáztuk a tényt, hogy az ország egyik legszebb helyén egyedül üldögélünk.Borsor: Nagy-Somlói Juhfark 2008, Nagy-Somlói Olaszrizling 2008, Badacsonyi Kéknyelű 2008, Badacsonyi Olaszrizling 2008, Badacsonyi Szürkebarát 2008, Rizling 2008, Nagy-somlói Hárslevelű 2008

A naplemente után igyekeztünk még félhomályban leoldalazni az előbb említett lejtőn, ami lefelé sem bizonyult egyszerűbbnek. Történhetett ez a kellő mennyiségű bor elfogyasztása, vagy a terep nehézége miatt. Mindenestre itt is megállapítottuk, hogy kemény meló a borászkodás. Szerencse, hogy csak a lejtő közepéig kellett eljutnunk, hiszen a közelben elhelyezkedő Sandahl birtok volt a következő állomásunk. A svéd Sandahl testvérek 2004-ben fedezték fel a Badacsony értékeit, és gyorsan felvásárolták a legjobb lejtőket. Boraik itthon még kevésbé ismeretesek, többek között a Gundel, Costes éttermek kínálják csak termékeiket. Sandahl Úr mérnöki precizitással mutatta be a borkészítés folyamatát, s otthonában mesélt feleségével arról, hogy svéd nyugdíjasként mégis mi a fenét keres itt Magyarországon.

A Villa Sandahl tanácsadója az elzászi borividék egyik vezető bortermelője, akivel az elzászi grand cru borokéhoz hasonló borászati iskolázást dolgoztak ki. Így találkozik a csodálatos badacsonyi szőlőtermelés és a nagyszerű francia borászat. A Villa Sandahl a 2006-os évjárat óta kétféle Rajnai Rizling bort készít.

A Villa Sandahl nem rendelkezik önálló borászattal, a közelmúltban azonban hosszú távú szerződést kötött Laposa Bencével, mely magában foglalja a fejlesztésekben történő együttműködést is. Ez a borászat a Villa Sandahl ültetvényeinek közvetlen közelségében található, és rendelkezik mindazzal a felszereléssel, amit egy borász cask kívánhat. Sandahl Úr és a felesége mérnöki precizitással prezentálták a borkészítés folyamatát, és további céljaikat a jövőt illetően. További info Sandahl-ról pedig itt.Borsor: The Stamp 2010, Rajnai Rizling 2008

Az esti vacsorához ismét fel kellett kutatnunk a régió vendéglátóipari egységeit. Ezúttal a Szeremley Borászat éttermére esett a választás, ahol a választék gerincét a hagyományos magyar balatoni konyha és a táj legkiválóbb borai alkotják. Itt tökéletes kulináris élménnyel távoztunk, bár a pénztárcánk is jócskán megérezte a bőséges vacsorát.

Másnap reggel elbúcsúztunk a Badacsonytól, és útnak indultunk a Káli-medence felé, egyenesen Káptalantótiba. Na de mit is rejteget ez a furcsa nevű falu? Nem kevesebbet, mint a vidék csodálatos vasárnap délelőtti biopiacát. A falu széle jócskán megtelt parkoló autókkal, ugyanez a tömeg érezhető is volt a piacon. A piac elképesztő felhozatallal büszkélkedhet, a környék kézműves termékei mind-mind megtalálhatóak voltak. Sajtok, lekvárok, szörpök, szalonna, kolbász, levendula, kenyérlángos, rétes, krumplis pogácsa és minden ami szem-szájnak ingere. Reggelinek a helyi kis Lacipecsenyében hangulatos lugasok alatt fogyaszthattuk el a hurkát csalamádéval.

Káptalantóti után Köveskál felé vettük utunkat. Minden bizonnyal a medence egyik leghangulatosabb falvában jártunk, apró kis házacskákkal, melyek megfelelően tükrözik a hely tradícióit. Köveskál kiváló szálláshelyekkel rendelkezik. Az egyik a Káli Art Inn, gyönyörű nagy kerttel és medencével. A másik, ahol ebédünket is eltöltöttük a Kővirág Étterem és Panzió. Az éttermet rusztikusan, a tájra jellemező elemekkel rendezték be. Étlapján helyi ételek, nagy mennyiségben harcsa és szárnyasok tűnnek fel mind újragondolva, modern köntösben. Ez a gasztro élmény messze vitte a hétvégi próbálkozásokat profi kiszolgálással és sziklaszilárd koncepcióval, arról nem is beszélve, hogy ár-érték arányban is korrekt választásnak tűnt.

Következő és egyben záró állomásunk a Balatonfüredi Karolina Kávéház volt. Balatonfüred felé érdemes a medence falvai között autókázni, hiszen soha nem látott szépségű régióról van szó, rendezett szőlőültetvényekkel, hangulatos kis templomos falvacskákkal. Megéri egy gyors pillantást vetni a Nagyvázsonyi várra is.

Balatonfüreden a jól megszokott napsütés és kellemesen sétálgató családok, párok és baráti társaságok látványa fogadott minket. A Karolina Kávéház teraszán is épphogy felszabadult egy asztal. Elfogyasztottuk Karolina galuskánkat, kortyoltunk egy utolsót a kávénkból, elbúcsúztunk az őszi Balatontól és röpke másfél óra alatt visszatértünk Budapestre.

Hogy mi a tanulság túránkból? Egyrészt közelebbről is megismerhettük a Balaton-felvidék nyújtotta lehetőségeteket és csodákat. Valóban Magyarország egyik leggyönyörűbb vidékéről van szó, és cseppet sem túlzás Provance-szal egy szinten emlegetni. Aki kételkedik benne, mindenképp járja végig utunkat. Továbbá a balatoni levegő és annak látványa hatalmas energiával képes feltölteni a nagyvárosi nyüzsgést maga mögött hagyó utazót, mely után sokkal kellemesebb lesz visszatérni a munkahelyre. A badacsonyi borvidék számos tehetséges, nagy reményű borászattal van megáldva, így érdemes egyszer ellátogatni a vidékre, s belekortyolni a legszebb borokba. Reméljük az általunk látogatott helyek kinövik gyerekbetegségeiket, s többen ismerik majd meg ezt az ezernyi kincset rejlő vidéket pár órányira a fővárostól, mert hogy mi szerettünk Badacsony...