A pesti Duna-korzó közepén álló pesti Vigadó nemcsak elhelyezkedése, hanem építészeti stílusa miatt is egyedülálló. Feszl Frigyes épületét tartjuk az első olyan kísérletnek, amely egy magyaros építészeti stílust kívánt megteremteni. Az 1864-ben átadott Vigadó mór, román és gótikus elemeket keverő épülete a pesti belváros igazi színfoltja lett.
Az eklektikus épület (elődjéhez, a Pollack Mihály-féle klasszicista Redoute-hoz hasonlóan) a pesti polgárság és arisztokrácia fontos kulturális központjává vált.
Rendeztek itt korcsolyabált, Jókai hőseit megelevenítő álarcosbált és a zenei élet legnagyobbjai léptek itt fel az évtizedek alatt: például idősebb és ifjabb Johann Strauss, Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, vagy éppen Ferencsik János, Bartók Béla, Dohnányi Ernő és Herbert von Karajan.
A 20. század viharai azonban nem múltak el nyomtalanul: a háborúban megsérült épületet többször toldozták-foldozták és sorcsapásként szocreál megoldásokkal tarkították.
A felújítás elkerülhetetlenné vált, amelynek során számos elfalazott részletet, eredeti elemet találtak, így például a pincében eredeti Feszl-féle vasoszlopokat.
Ottjártunkkor a restaurátorok, mesteremberek, munkások még javában dolgoztak az utolsó simításokon: a padló márványja fényesen csillog, minden frissen festve és lassan a helyére kerül az utolsó felirat, izzó és szőnyeg is.
Az épületbe lépve, a főbejárattól balra találjuk az infópultot, jobbra a Vigadó Galériát, ahol főként kortárs művészek alkotásait láthatjuk majd a jövőben. Az építészek, Fehérváry Rudolf építész tervező és Gothard Erzsébet belsőépítész tervező helyreállították az eredeti történelmi tereket, így régi fényében csillog a bejárattal szemben található főlépcsőház, az előcsarnok, a díszteremsor, a nagyterem és a kamaraterem is.
Az emeleteken két kiállítás nyílik: az egyik Schrammel Imre iparművész, a másik pedig Makovecz Imre építész életművét mutatja be. Az organikus építészet hazai mesterének munkássága nem a jelenlegi nemzetközi trendek fősodrába tartozik, de az invenciózus, gondolatgazdag œuvre mindenképpen méltó arra, hogy Budapesten is bemutassák. A sevillai világkiállításra épült magyar pavilon - aminek a makettjét szintén kiállították itt - például Spanyolországban védett épület.
A tetőteraszról szintén egyedi látvány tárul a szemünk elé, így felülről pillanthatunk a Duna-korzóra, az itteni hotelek tetejére; és ami ennél azért jóval nagyobb esztétikai élmény, a hamarosan elkészülő Várkert Bazár épületegyüttesére.
A nagyterem székei kényelmesek, háttámlájukon kis elektronikus kijelző mutatja az ülésszámot. Mindenütt a legmodernebb technika, balra kitekintve pedig kivételes panoráma tárul elénk, valamint a jövőben a foyer pezsgőző közönségének szeme elé.
Ha már koncertek: az intézmény bekerült a Budapesti Tavaszi Fesztivál programhelyszínei közé, így a legszínvonalasabb események színesítik a Vigadó kínálatát: ennek keretében elsőként Magyar képek címmel rendeznek hangversenyt a magyar zenei élet legnevesebb tagjainak részvételével, majd Liszt hangverseny a Vigadóban címmel tart estet Hegedűs Endre zongoraművész. Később fellép itt Alison Balsom és a Liszt Ferenc Kamarazenekar, Yuma Aoki, Bogányi Gergely, Zalai Antal, Maxim Risanov, Banda Ádám és más neves művészek. Budapest egy új kulturális központtal gazdagodott.
Legyetek ott első városi piknikünkön!
Gyertek, és töltsünk el egy vidám napsütéses tavaszi napot együtt a városligeti fák lombjai között május 1-jén, ahol day-time piknik, workshopok, sok szuper food truck és dizájnvásár is vár mindenkit.
Ünnepeljük együtt a tavaszt, a találkozásokat és azt a pezsgést, amiért annyira szeretjük Budapestet!
hirdetés
