A főváros fürdőkultúrája legendás, ám a ma is jól ismert gyógyfürdőkön kívül a nyári enyhülést a strandok adhatják. A csúszdás, wellness-es víziparadicsomok helyett egykor egészen különleges helyeken fürdőztek a budapestiek. Nekünk ma már elképzelhetetlen, de a Duna belvárosi szakaszán uszálystrandok üzemeltek, a Rómaira nemcsak hekkezni járt a polgárság, hanem a főváros folyójában is megmártóztak, Kelenföldön pedig egy mai lakótelep helyén Ybl Miklós tervei alapján épített sósfürdőt találtunk. Így is strandolt a múltban Budapest.

Tartalomjegyzék

1/5

-

Ugyan a változó fürdőruhadivatot is érdemes figyelemmel kísérni az archív fotókon, leginkább a strandok helyszínei lehetnek érdekesek, ahogy az is, hogy micsoda tömeg gyűlt össze egy-egy nyári napon az adott intézménynél vagy Duna-parti fürdőhelyen. Meglepő egyes strandok reklámfelületként való használata is – hiába panaszkodunk a 'régen minden jobb volt' mondat mögé bújva, az üdítős multik előtt is sok fotón megjelentek a kiabáló reklámok. Visszasírjuk azonban azokat az időket, mikor úgynevezett uszálystrandok segítségével a Duna sokkal közelebb állhatott a fővárosiakhoz.

2/5

Pesterzsébet – Duna strand

Dél-Pest legkedveltebb fürdőhelye a mai Gubacsi-híd lábánál várta a strandolókat. Cikkünkben foglalkoztunk már a városrésszel és azzal, hogy a Hullám Csónakházak talán ismét népszerű találkozóhelyekké válnak. A fotó 1920-ból való.

3/5

Duna-uszodák, uszálystrandok

Az első pesti 'uszodákat' az 1780-as években, bécsi mintára létesítették a Dunán. A gyógyfürdőbe járást a kevésbé vagyonosak nem engedhették meg maguknak, így maradt az ingyenes/olcsóbb uszálystrandolás. Gyakorlatilag ezek a Duna vizéből lekerített medencék voltak, a folyó sodrását horgonyokkal egyensúlyozták. 1852-re négy ilyen uszoda, 1910-re tíz strand működött. A II. világháború éveiben is üzemelő, a Parlament előtti Duna-uszoda volt talán a leghíresebb ilyen belvárosi intézmény. Biztosan emlékszünk a 2003-as Plázs programra, mikor egy időre elfoglalhattuk az alsó rakpartokat – akkor egy hasonló jellegű, ám medencével felszerelt uszályt is találtunk a Duna-parton.

4/5

Erzsébet-sósfürdő

Kelenföldön, a mai Szent Imre Kórház területén valamikor üdülőövezet volt, s az itt talált gyógyvízű forrásra egy egész fürdőházat is felhúztak, sőt, az ásványi sókkal teli vizet palackozták is. 1870-ben Ybl Miklós tervei alapján gondolták újra az Erzsébet-sósfürdőt, a kelenföldi gyógyvizet azonban csak az I. világháborúig élvezhették a gyógyulni vágyók, 1946-ra strandot létesítettek itt, ám a háború erre is rányomta bélyegét. Majd a '60-as években épült lakótelep is. A forrás mai napig kihasználatlan.

5/5

Római-part

1031 Budapest, Római part
Több infó

A Rómain nem csak mesterséges strandokon (Hungária, Duna, Tungsram) napozhattak, és élvezhették a szabadidejüket a fővárosiak: a Dunában ugyanúgy csobbanhattak. A fürdést 1973 óta tiltják ezen a szakaszon is. Igazi szórakozásnak számított a környékbeli vendéglők – például a Nap bácsi, Nap néni, a Bivalyos csárda – látogatása is. Mára be kell érnünk a hekkel és némi kacsázással.