Mivel a fővárosban egészen sok állatos szobor található, összeszedtük a kedvenceinket. Több is van belőlük, mint azt elsőre gondoltuk.

A nyuszi a Károlyi-kertben

A belváros – meg talán egész Budapest - legszebb közparkja, a Károlyi-kert több szoborral is büszkélkedhet, köztük egy nyusziszoborral. Ez egy konkrét nyulat ábrázol, Károlyt, a fekete színű belga óriás nyulat, aki a parkba látogató gyerekek legnagyobb örömére ott élt a ketrecében, sőt néha ki is engedték. Hat év után, 2015-ben aludt el örökre. A park új nyulat kapott, Karcsit, Károly emlékét pedig egy szoborral őrizték meg, amit Fekete Géza Dezső készített el.

 

A Vérmező szitakötői

A szitakötőket ábrázoló szoborcsoport a róluk elnevezett, Mikó utca felőli játszótéren található az I. kerületi Vérmezőn. Kiss István szobrát 1979-ben avatták fel, és egészen gigantikus méretű, közel két méter magas. A Szitakötők kissé talán bizarr alkotás, van, aki mutáns szúnyogoknak nézi őket, ennek ellenére kifejezetten közkedvelt szoborcsoport.

A XI. kerületi boci

A hátsó lábát megnyaló boci szobrát 1964-ben állították fel a 11. kerületi Irinyi József utcai sávházak között húzódó parkban. Boldogfai Farkas Sándor alumíniumból készült műve egy 60 cm-es talapzaton áll, és több mint egy méter hosszú. Bár fák és bokrok veszik körül és nem vezet hozzá semmilyen út, ennek ellenére a boci állítólag nagy népszerűségnek örvend a környékbeliek körében, elsősorban is a gyerekek és az idősebbek kedvelik.

 

Lószobrok szerte a városban

Lovat ábrázoló szobor több is van a városban, még úgy is, hogy most eltekintünk a lovas szobroktól, mert ott a paripa csak kiegészítője annak a hírességnek, aki épp a hátán ül. Ám van jó pár, embert nélkülöző lószobor is Budapesten. Mindjárt ott van a Westend északi végénél álló szárnyas ló, vagyis a pegazus szobra, amit Veres Kálmán készített, és ami eredetileg a 2000-es hannoveri Expo magyar pavilonját díszítette

Ha már szárny, akkor következzen a X. kerületi Szárnyas utcai lakótelepen lévő csikószobor, ami 1959 óta áll ott, és Cseh István keze munkáját dicséri. Végül, de nem utolsósorban pedig ott van Barta Lajos 1965-ben felállított Lovacskák című szoborcsoportja a Gellért-hegyen, a Jubileumi parkban, ami a legcukibb lószobor különdíját is megkapja tőlünk. 

 

Szürke marhák a Bikás parkban

A XI. kerületi Kelenföldön található a Bikás park, mely a környékbeliek körében kimondottan népszerű helynek számít. Van itt játszótér, padok, futópálya, egyszóval egész sok mindenre alkalmas a terület, ami ráadásul jó nagy is. Nagyjából a közepén áll az 1974-ben kialakított Bikás-domb, melynek messziről is látható éke az 1980 nyarán felállított szoborcsoport, Kiss István Monda című alkotása. Szomorú, hogy a szürke marhák szarva között a Napot, a Holdat és a csillagokat jelképező díszek voltak, ám ezeket ismeretlenek letörték, és hiába pótolták azokat többször is, ugyanez lett azok sorsa is. Úgyhogy egy idő után már nem helyzeték azokat vissza, érthető okból.

 

Pingvinek Pesten

Akármilyen meglepő is, pingvines szoborból több is található a fővárosban, egész pontosan kettő és mindkettő a pesti oldalon. A régebbi a már említett X. kerületi Szárnyas utcai lakótelep parkjában található 1958 óta, Boldogfai Farkas Sándor pingvinpárt ábrázoló szobrát ekkor állították fel. Pestszentlőrincen, a Lakatos úti lakótelepet pedig 1967 óta díszíti Borics Pál alkotása, ami pedig egy pingvincsaládot ábrázol.

 

Szerencsehozó macska a Kálvin téri aluljáróban

Korábban összeszedtük egy cikkben Budapest szerencsehozó szobrait, melyek közül a legfurább a Kálvin téri aluljáróban található. Illés Gyula 1980-as évek elejéről származó vörösmárvány alkotása a Város születése címet kapta, és Budapest terjeszkedését hivatott ábrázolni. Ám akármilyen szimbolikus is a mű, szerepel rajta egy oida nem illő alak, a művész macskája, Mici, akinek a város terjedéséhez nem sok köze van ugyan, viszont állítólag, ha a farkát megsimogatjuk, akkor az szerencsét hoz ránk. Lottószelvény feladása előtt érdemes próbát tenni vele.

 

Pesti kutyák

Nemcsak ló- és pingvinszoborból található több is Budapesten, hanem kutyás is. Mi most három ikonikus alkotást említünk.


A legkülönösebb a Kossuth téri metróállomáson álló Vak jós című szobor, amiről ránézésre úgy tűnik, hogy a félmeztelen ülő alak a nyitott tenyerű bal kezével előre mutat a kutyájának. Csakhogy Oláh Mátyás László szobráról – ami egyébként a diplomamunkája volt, és ami 2005 óta áll a metróállomáson – hiányzik egy elem, egy fehér bot, a férfialak ezt tartotta a kinyújtott kezében - nem pedig előre mutat. De sajnos a botot sorozatosan ellopták a kezéből, így egy idő után már nem pótolták. A szobor ötletét egyébként a BKV egyik piktogramja adta, ami azt jelzi, hogy az adott ülés a gyengénlátóknak és kutyájuknak van fenntartva.

A Kutyás lány című szobor, mely Raffay Dávid munkája, 2007 óta díszíti a belvárosi Vigadó teret. A főváros egyre nagyobb számú kutyatulajdonosát jelképezi az alkotás, mely azt a pillanatot ábrázolja, amikor a kutya visszaviszi a gazdinak az újra és újra eldobott lasztit. Ezen is még szerepel emberalak, viszont Maugsch Gyula Figyelő kutya című szobra már csak és kizárólag egy ebetb ábrázol. Eredetileg 1938-ban állították fel a Szilágyi Erzsébet fasor és a Rhédey utca sarkán, a János kórháznál, majd 1952-ben áthelyezték jelenlegi helyére, a VII. kerületi Izabella utcába. A kutya egyébként nem csak egy képzeletbeli dán dog, hanem egy konkrét eb, az egykori miniszteri tanácsos jogász, Némethy Károly kutyája volt, és dr. Fool névre hallgatott.

Címkék