Tengerre, magyar! – kiállítás
A Természettudományi Múzeum új kiállítása azt a több mint 800 éven át – Könyves Kálmán horvát, majd dalmát királlyá választásától Trianonig – tartó időszakot mutatja be, amikor Magyarországnak volt tengeri kijárata. A középkori magyar történelemben a gazdag dalmát városok fontos szerepet játszottak, ám ezt a kapcsolatot megtörte a török uralom. Ezt követően helyeződött a kereskedelem súlypontja az észak-adriai városokra, a kiegyezés után pedig eljött a magyar fennhatóság alá tartozó Fiume (ma Rijeka) és a tengeri kereskedelem virágkora. Itt a fejlesztéseknek köszönhetően az 1910-es évekre Európa 10. legnagyobb kikötője jött létre, az ország első kőolaj-finomítójával, a világ első torpedógyárával, tengerészeti akadémiával, gyárakkal, luxusutakra induló arisztokratákkal és a jobb élet reményében Amerikába vándorló tömegekkel. Az I. világháború következtében Magyarország elveszítette kikötőjét, ám az ország ezek után sem hagyta kiszorítani magát a tengeri kereskedelemből, a maga módján állt talpra, majd a II. világháborús veszteségek után a szovjet és az arab piac kínálta lehetőségeket próbálta kihasználni.
Dorothea Hotel
Nagy port kavart a Magyar Királyi Folyami és Tengerhajózási Rt. egykori székházának felújítása, ami néhány évvel ezelőtt Dorothea Hotelként éledt újjá. A székház 1910 és 1913 között épült Kármán Géza Aladár és Ullmann Gyula tervei alapján, szecessziós-modern stílusban. A homlokzaton látható hajó, sellők, uszonyok és polipcsápok utalnak korábbi funkciójára. A II. világháború után a MAHART tulajdonába került az épület, amelynek a berendezése is a homlokzathoz hasonlóan ötletes és fényűző volt. A cég szerencsére nem sok mindenen változtatott, majd amikor 2000-ben költözniük kellett, a berendezés egy részét is magukkal vitték abba a csepeli kikötőben található modern épületbe, ahol munkájukat folytatták.
Adria-palota
A Szabadság tér egyik legszebb épülete az Adria-palota, amelynek történetét korábban mi is részletesen bemutattuk, de az Imagine Budapest sétáin bárki bejuthat ide. Érdemes is, hiszen nemcsak a kint látható hajós és tengeri motívumok, hanem a belső tér is pazar látványt nyújt, ami számos hollywoodi produkcióban köszön vissza: láthattuk például a Szárnyas fejvadász 2049-ben és a Vörös verébben is. Az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Rt. csodás székháza (Meinig Artúr műve) 1902 óta díszíti a Szabadság teret, ez volt a társaság második székháza, egy hasonlóan szép fiumei épület után. A cég szerződött partnere 1904-től a Cunard Steamship Company volt, a vállalat hajói szállították a magyar kivándorlókat Fiuméból Amerikába. 1912-ben a Titanic túlélőinek segítségére siető Carpathia is egy ilyen járatként volt úton, dr. Lengyel Árpád magyar hajóorvossal a fedélzeten.
Az Atlantica Tengerhajózási Rt. bérháza
Az Atlantica Rt. 1907-ben, a szabadhajózási törvény elfogadása után jött létre, a Víg utcai épület Freund Dezső tervei alapján épült. A cégnek voltak kirendeltségei Fiuméban, a Fekete-tengernél, Odesszában, egy rövid ideig pedig matrózként szolgált náluk József Attila is. Az épület jóval mértéktartóbb, mint fenti társai, de a kereskedők istenét, Hermészt azért megtaláljuk a bejárat fölötti domborművön, éppen megáldja őt egy nőalak, aki talán az ipart személyesíti meg.
Falk Miksa utca 18–20.
Az Atlantica Tengerhajózási Részvénytársaság nem aprózta el a budapesti ingatlanok vásárlását, hiszen az előbbin kívül egy még elegánsabb építkezésbe is beszálltak a Falk Miksa utcában. Összesen 3 emeletet vásároltak meg székhelynek, illetve a vállalat vezetői számára szolgálati lakásoknak. Maga Pollacsek (Polnay) Jenő igazgató is itt lakott, fényűző, 8 szobás lakása és irodái egy egész emeletet kitettek. A ház és a fordulatos életű vezető történetét ebben a cikkünkben mutattuk be, vegyült bele egy kis korrupció és zsidók mentése is. A cég Trianon után folyami hajózásra állt át, ebben az időszakban (ahogy fentebb említettük már) három vontatógőzösükön József Attila is szolgált. Bár a Falk Miksa utcai épület díszei nem utalnak a tengerekre, belépve a lenyűgöző, rózsaszín lépcsőház egyik féldomborművén éppen úgy Hermészt és az őt megáldó nőalakot fedezhetjük fel, mint a Víg utcai épület homlokzatán.
Kassa hajó, kulturális színtér
1936-ban megalakult a Magyar Királyi Duna-tengerhajózási Részvénytársaság, és elkészült az első Duna-tengerhajó, a Budapest, ami arra is képes volt, hogy a csepeli kikötőből romániai átrakodás nélkül eljusson közel-keleti vagy egyiptomi kikötőkbe. Igazi világszám volt ez a konstrukció, hiszen a tengeri és a folyami hajók nagyon eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek, a Budapest azonban mindkettőnek eleget tett. Az ekkoriban épült flotta utolsó darabja ma is látható Budapesten, ez az 1939-ben Újpesten vízre bocsátott Kassa, ami csak két éven át dolgozott kereskedelmi hajóként, aztán katonai szolgálatot teljesített. A háború végén Ausztriába menekítették a szovjetek elől, ahonnan 1947-ben (már Debrecen néven) került haza. 1967-ben vonták ki a forgalomból, innentől műhelyhajóként teljesített szolgálatot Újpesten. Egy alapítványnak köszönhetően újították fel, innen egy rövid, újpesti kitérő után a Batthyány tér közelébe került, ahol most is találkozhatunk vele. A magyar tengerhajózás utolsó mohikánja kulturális színtérként teljesít szolgálatot a Dunán.
Magyar Tengerészek Hősi Emlékműve
Egy másik Duna-tengerjáró maradványait is megtalálhatjuk a Duna-korzónál, a Wekerle Sándor utca torkolatában. Az Ungvár nevű Duna-tengerjáró horgonyát magában foglaló emlékmű egykor a csepeli tengerészemlékmű része volt, ám ezt az alkotást 1947-ben szétverték, csak 1993-ban került jelenlegi helyére. Az Ungvár a II. világháború alatt rendkívül tragikus módon szállt hullámsírba. Ukrajna területén, Nyikolajevnél (Mikolajiv) aknára futott, majd rátolatott egy másik aknára, ami berobbantotta a benzinből és 600 darab repülőbombából álló rakományát. Itt találunk egy rendkívül izgalmas visszaemlékezést arról, hogy milyen volt az Ungváron szolgálni.
A Petőfi hídi világítótorony alapja
Horthy Miklós a legnagyobb magyar tengeri siker, az otrantói csata hőse tengerész-egyenruhájában egyszemélyes szimbóluma volt az I. világháborúban elveszített tengernek. 1937-ben a róla elnevezett hídhoz került a Haditengerészeti Hősi Emlékmű, ami a hídpillérnek támaszkodott és a csata zászlóshajójának, a Novara cirkálónak az orrát formázva, majd a fiumei világítótorony bronzmásában végződve jelenítette meg a magyar tengerészek hősiességét. Az emlékmű a II. világháború alatt megsemmisült, ám a Petőfi híd (a korábbi Horthy híd) budai pillérjének alakjából következtethetünk arra, hogy egykor hol állt.
(Borítókép: Pataki Zsolt)
