1996 óta november 21-én tartják a televíziózás nemzetközi napját. Ebből az alkalomból gyűjtöttünk össze néhány izgalmas adatot a hazai tévézés történetéből az első adástól A Tenkes kapitányáig.

1. Úttörők közül kerültünk a középmezőnybe

1924-ben egy magyar fizikus, villamosmérnök, Tihanyi Kálmán alkotta meg az elektronikus, töltéstároló típusú televízió-rendszert, vagyis az újfajta, modern tévé alapelveit. Találmányát 1928-ban több országban is szabadalmaztatta, ezeket a szabadalmakat vásárolta meg az amerikai Radio Corporation. Tihanyi 1939-ben a mai plazmatévékhez hasonló készüléket alkotott, elképzelése egy olyan lapos televízió volt, amelyet festményként lehetett a falra akasztani. Bár a gyártást eredetileg Magyarországon képzelte el, az ezzel kapcsolatos kutatások egyre növekvő német nyomás mellett zajlottak, ő pedig el akarta kerülni, hogy találmánya német kézbe kerüljön, ezért minden eszközzel késleltette a munka befejezését, ami miatt egy időre be is börtönözték. Bár a II. világháború után tervezett Magyarországon televíziós társaságot alapítani, tévéket gyártani, ezt az ötletét más találmányaival kapcsolatos munkák miatt későbbre halasztotta. Korai halála miatt a megvalósításra már nem került sor. Magyarországon az első televízióadás végül csak az 1950-es években indulhatott el.

2. Az első adás ’57-ben volt

Bár a televíziót ennél jóval régebben találták fel, Magyarországon hivatalosan csak 1957. május 1-jén indult el az adás, méghozzá a Hősök teréről induló ünnepi felvonulás közvetítésével. Bár a forradalom utáni első május elsejei felvonulásnak óriási jelentősége volt a hatalom számára, sajátos eleme a rendszernek, hogy az élő közvetítés lebonyolításához angol gyártmányú közvetítőkocsikat rendeltek.

3. Sophia Loren lenyomta a munka ünnepét

Bár a hivatalos adás 1957. május 1-jén indult el, valójában már jóval korábban elkezdődött a kísérleti adások sugárzása. 1952-ben született döntés arról, hogy meginduljon a műsorszórás, azonban a lakossági szolgáltatások felfuttatása helyett a nehéziparra ment el az energia, így csak hosszú csúszással, 1956 nyarára lettek adottak a feltételek a sugárzáshoz, illetve ekkorra indult meg az első hazai televíziókészülékek forgalmazása. 1956-tól már voltak Budapest környékén úgynevezett kísérleti adások, a forradalom leverése után 1957-től pedig rendszeresen, heti két napon át vetítettek műsort. 1957. április 26-án például a mozikban is látható híradót követően az Egy nap a bíróságon című olasz filmet adták Sophia Loren főszereplésével.

4. Nyelvészek a képrádióért

Ma már egyértelmű, hogy televízió, tévé a jól ismert eszköz elnevezése, azonban nyelvünk nem is olyan egyszerűen barátkozott meg ezzel a kifejezéssel. A képrádió szó már a 20-as évektől szerepel a korabeli újságok lapjain, a Magyar Nyelvőrben pedig a hazai televíziózás beindítása előtt, 1953-ban javasolják először a használatát, 1957-ben pedig ugyanennek az újságnak a hasábjain parázs vita alakul ki arra vonatkozóan, hogy legyen inkább képrádió a televízió.

5. Az első magyar tévé

Az Orion az 1950-es években már nagy múltú vállalatnak számított, a rádiógyártásban már jelentős hírnévre tettek szert, így a gyár feladata lett a televíziókészülékek hazai gyártásának beindítása is. Bár a fejlesztőmunka rohamtempóban zajlott, az eredeti határidőt nem sikerült tartani, így az első prototípust, az AT501-es tévét csak 1956-ban kezdték forgalmazni. Bár technológiája ekkor elavultnak számított, hiszen Amerikában már színes tévét is lehetett kapni, a készülék rövidesen népszerű lett itthon. Az Orion cég logóját Bottlik József, a zseniális grafikus tervezte meg 1925-ben, ez aztán a tévékkel együtt később a magyar háztartások része lett, a cég fényreklámjai pedig bevilágították a budapesti éjszakákat. Az Orion egyébként még ma is létezik, bár talán kevésbé ismert, mint korábban.

6. Emberek a fény körül

Az első Orion tévék 5500 forintba kerültek, ez akkoriban egy mérnök közel egyéves fizetése volt. Ilyen drága eszközt természetesen csak kevesen engedhettek meg maguknak, így a televízió csak lassan szivároghatott be a magyar háztartásokba. Ahova azonban megérkezett, ott nem sokáig maradt egyedül, hiszen rendszerint nem egyedül nézték. Szomszédok, barátok és rokonok kéredzkedtek be a tévétulajdonosok lakásába, ha kíváncsiak voltak egy-egy focimeccsre, filmre, másnap pedig mindenki az előző este látottakról beszélt. Így a tévézés a hazai hőskorban teljesen eltérő közösségi élményt jelentett, mint manapság, amikor minden háztartásban akár több készülék is rendelkezésre áll, és az sem ritka, hogy egyetlen kanapéról két ember két különböző sorozatot nézzen.

7. Taki bácsivá őszült a Tenkes kapitánya

A magyar televízió első saját gyártású sorozata az 1963-ban készült, 13 részes A Tenkes kapitánya volt, ami óriási sikert aratott a nézők körében. A film Örsi Ferenc ifjúsági regénye alapján készült, a szerző írta a forgatókönyvet is. A sorozat részei médiatörténeti eseményszámba mentek, mindenki a labancok ellen küzdő kuruc kapitányról beszélt. A szereplők pedig, élükön a főszereplő Zenthe Ferenccel, igazi sztárok lettek még úgy is, hogy a sorozatnak nem titkolt célja volt, hogy az ifjúságot a kalandos történelmi film által nevelje. Zenthe idősebb korában jó lovát piros Ladára, villogó kardját pedig epizódvégi kamerába nézős közéleti megmondásra cserélte. A Szomszédok taxisofőrje, Taki bácsi szerepében egy másik ikonikus magyar sorozatban is játszott.

8. Adásszünet

Megszoktuk, hogy ma már a hét minden napján akár több száz csatorna közül válogathatunk. Ez azonban korántsem volt mindig így. A kísérleti adások idejében heti 2 adást sugároztak, majd az ezt követő első időszakban heti 3 napon át élvezhették a műsort a nézők, később pedig 4 állandó adásnap várta a tévézőket. Az 1960-as évek folyamán a műsorhét először 5, majd 6 napra bővült. Ez a rendszer, vagyis a hétfői adásszünet pedig egészen 1989-ig kitartott. A hivatalos verzió szerint az intézkedést népnevelő célzattal tartották fenn, hogy az emberek tévézés helyett legalább hétfőnként beszélgessenek egymással, valójában azonban a technikai és az anyagi feltételek sem álltak maradéktalanul rendelkezésre a heti 7 napos sugárzáshoz.

(Borítókép: Horváth Péter – Fortepan)

Források:

A cikk az Arcanum Újságok felhasználásával készült.

Címkék