Szerelmesek, gyilkosok, a levágott fül meg az utolsó akcióhős – 5 regény, melyben Budapest is főszereplő

1. Szép Ernő: Ádámcsutka

Mondhatni: a név kötelez. És hogyan is írna másképp egy Szép vezetéknevű férfi, mint szépen? Pedig amiről ír, maga az élet, nem mindig szép, hanem csupa nélkülözés, keserűség, igazságtalanság és magány, ráadásul – az időnek hála – gyorsan el is múlik. Szép Ernő persze úgy ír róla, hogy attól a szív kicsorduljon, és közben úgy fájjon, hogy észre sem veszi az olvasó. Az eredetileg 1935-ben megjelent regény a 30-as évek Budapestjére vezet vissza minket, ebben él a szerző alteregója, az író Mihály. Állandóan lohol a megélhetése után, folyamatosan ír, küzd a hitelezőivel, az elégedetlenségeivel meg az elkerülhetetlen korosodás egyre nyomasztóbb jeleivel. Általában beletörődve, mélabús nyugalommal szemléli az élet mókuskerekét, amit ő is hajt – bár nem önként, hanem kényszerből – szorgosan, mert nincs más választása, és ettől időnként még szenved is.

Mindezt a 100 évvel ezelőtti Budapesten, az őszi Margitszigeten, a rakpartokon, a Gellért-hegy romantikusan ódon fái között meg a pesti kabarék, színházak és mulatók kulisszái között, kis vendéglőkben és a mozi sötétjében. Két, egymásról mit sem sejtő társa is akad ebben, két nő, és már meg is van a szerelmi háromszög, amiről végül is a regény mesél. A parfümje után csak 5 Fleurs-nek hívott szerető, a jómódban, nagypolgári környezetben élő és férjezett szépasszony a kaland és a soha el nem köteleződés jelképe, míg a fiatal, 19 éves és színészi babérokra vágyó, naiv kis Iboly a tiszta és odaadó szerelemé, meg azé, amire Mihály bár sokat vágyott, de sosem lett az övé. Budapest nemcsak háttérként szolgál a lelki tusakodásokhoz, az elmélkedésekhez és a randevúkhoz, hanem visszatükrözi a szerző folyton változó, hol elkeseredett, hol ironizáló, hol pedig beletörődő hangulatát. 

• Magvető
• 320 oldal
• 2999 Ft

2. Baróthy Zoltán: Utolsó napok

Az ifjú szerző – akinek ez a második könyve és az első regénye – műve az első lapokon David Lynch klasszikusát, a Kék bársonyt (Blue Velvet, 1986) idézi fel bennünk, amikor a főhős, Becsey Gergely, a Nemzeti Nagykönyvtár fáradhatatlan munkatársa az egyik könyvszállító autóban egy (feltételezhetően levágott) emberi fülre bukkan. Ennyi pedig elég is a történet kibontakoztatásához és a konfliktusok megszületéséhez. Gergely pedig nyomozásba kezd, hogy kiderüljön, honnan is a fül, miért került oda, ahova, és legfőképpen, hogy kié. Baróthy regénye szórakoztató, szellemes és okos kultúrkrimi (vagy könyvtárkrimi), ami keresztül-kasul bejárja Budapestet. Megfordul a budai Várban és a környező kis utcákban, a Széchényi Könyvtár (ami a regényben Nemzeti Nagykönyvtár) labirintusnak tűnő tereiben, a Gellérthegyen és a Múzeumok Éjszakája pezsgésében is. Baróthy könyve látszólag krimi, horror és fantasy elegye meg ezek paródiája is, ám a szatirikus-ironikus hangvétel inkább kultúrtörténeti és könyvtárszakos kalandozásra csábít, az illatos könyvek csodás birodalmába, ami több izgalmat kínál, mint bármelyik rejtélyes, véres vagy hátborzongató és valós ügy. Elvégre egy könyvben bármi megtörténhet.

• Kalligram
• 398 oldal
• 4500 Ft

3. Kondor Vilmos: Az utolsó magyar akcióhős

Régi kedves ismerősünk, Kondor Vilmos egy újabb fordulatos kalandra csábít Magyarország elképzelt múltjába, a sosemvolt 1968-as évbe. A szerző koncepciója szerint Horthy Miklós sikeresen teljesítette a kiugrási kísérletet, így hazánk végül jól jött ki a II. világháborúból, mely után beköszönt a demokrácia, amelynek jótékony hatásait az említett évben már majdnem két és fél évtizede élvezik a magyar polgárok. Egyikük a Második Magyar Köztársaság-ciklus főszereplője, a detektív-főfelügyelő Nemes Albert, akivel immár harmadszor nyomozunk együtt.

Egy egyszerűnek tűnő, pitiáner bírósági ügy mögött felsejlik egy világraszóló, hatalmas összeesküvés, és Nemesnek ezúttal is akad társa a nyomozásban, egykori rendőrségi partnere, a regény jelen idejében egy magánnyomozó iroda számára dolgozó Moldován Gyula – vagy ahogy mindenki szólítja: Gosti – személyében. A nyomozók jönnek-mennek, bejárják a fővárost, máshogy, de alapvetően mégis ismerős környékekre és épületekbe tévednek, és közben még a Balatonhoz is leruccannak. Kondor ciklusának különös izgalma, amit nyugodtan nevezhetünk játéknak is, hogy a valóságunkból ismerős alakok és helyszínek hogyan és milyen változtatások mentén jelennek meg a regényében. Az illúzió pedig ismét működik, a varázslat megvan: egy idő után újra csak elhisszük, hogy amit olvasunk, az nem egy kitalált Budapest, hanem a valóság. És akkor a csavaros, izgalmas krimiszálról még szót sem ejtettünk, meg sem dicsértük.

• Open Books
• 520 oldal
• 5990 Ft

4. Finy Petra: Ultramarin

Míg Kondor regénye az elképzelt 1968-as évben játszódik, addig a mesekönyvszerzőként, költőként és tárcaíróként is ismert Finy Petra ötödik regénye a valóságosban, abban, ami valóban megtörtént. Öt gimnazista, egy baráti társaság tagjainak csetlését-botlását követjük nyomon a jól ismert történelmi kulisszák között. Prágában tankok vannak, nálunk pedig új gazdasági mechanizmus, és 1956 emléke is még eleven, ám a Keleti Károly utcai II. Rákóczi Ferenc Gimiben tanuló fiataljainkat sokkal jobban érdekli a már kapható a Coca-Cola, az Omega és a Beatles, a Május 1. mozi gyöngyvásznán villanásnyira látható fedetlen keblek, a pénzre játszott sakkmeccsek a Mechwart ligetben, az éppen a városban forgó amerikai–magyar Pál utcai fiúk mozi, a Gellért-hegyi séták, a bejutás meg a bulik a Budai Ifjúsági Parkban, a napozás a Palatinuson meg az őket egyre inkább feszítő hormonok.

Gimiseink élete látszólag gondtalan és felhőtlen, mi bajuk lehet? Hát az, amivel minden ember szembesülni kényszerül előbb-utóbb: a felnőtté válás, ráadásul egy olyan, látszólag szabad, valójában fojtogató politikai háttér előtt, mint amilyen a szocializmus volt. Finy Petra hőseiről nem véletlenül ugranak be Gothár Péter pár évvel korábban játszódó, 1982-es filmremeke, a Megáll az idő fiataljai. Ők is tele vannak tervekkel, vágyakkal, csak felszabadultan élni és szárnyalni szeretnének, önmaguk lenni akár mindennel szemben is, tiszta szívből és tüdőből mélyet lélegezni. De a kezeletlen és elhallgatott múlt, a felülről kijelölt, mindenki által követendőnek elvárt erkölcsi normák, a hazugságok és az őszintétlenségek, a társadalom egyre inkább érezhető elházmesteresedése nem hagyja őket kibontakozni. Ez pedig kikezd mindent, szerelmet, barátságot és életet. Más sorsot szán szereplőinknek, mint amiben bíztak, amire vágytak. Lírai, időnként szellemes és végig fájdalmasan szép regény az Ultramarin 1968 nemzedékéről és mindannyiunk elveszett fiatalságáról. A regény bemutatója az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon lesz, október 13-án délután a Nemzeti Táncszínházban.  

• 21. Század Kiadó
• 304 oldal
• 5990 Ft

5. Zoltán Gábor: Ólomszív

A We Love Budapest Pesten innen, Budán túl podcastje harmadik évadának egyik, a Városmajorról szóló részében Zoltán Gábor író mesél majd a környékről. Aki ismeri az ő munkásságát, az nem fog csodálkozni. A környéken született, felnőtt és élő szerző már a harmadik regényt szenteli annak a megmagyarázhatatlanul kegyetlen és barbár időszaknak, ami nyilas korszak néven vonult be a történelembe, és aminek legbrutálisabb fejezetét a Városmajorban írták, Kun András páter vezetésével. Az Orgia és a Szomszéd után most itt van az Ólomszív, ami nemcsak azzal foglalkozik, hogy mi történt 1944 őszén és telén a nyilasházban, hanem azzal is, hogy mi zajlott utána, akár még évtizedekkel később is. Egy asszony és fia tragédiáját meséli el és nyomozza ki a könyv, amihez nem akármilyen detektív főhőst talált: az ólomkatona Ólom Pált.

A könyv első és egyben leghosszabb fejezetében mindez, a detektívesdi a gyermeki fantáziával keveredik, egy szerepjáték lesz. Az ólomkatona eredeti tulajdonosa, a 12 éves Tamás folytat párbeszédet Ólommal, játékosan, mintha csak Sherlock és Watson doktor okfejtéseit hallgatnánk – a fiú így menekülne el a külvilág borzalmai elől. Ám a szörnyű valóság nem adja meg magát olyan könnyen, sőt ellentámad védhetetlenül. Betör a játékos álomvilágba, és ízzé-porrá zúzza azt egyetlen, ép ésszel felfoghatatlan és megmagyarázhatatlan csapással. A magára maradó Ólom Pál maga nyomoz tovább, ami irreális, hisz egy ólomkatona nem él, mégis innentől válik a mese egyre valóságosabbá és kiábrándítóvá, miközben kisebb-nagyobb kanyarok és időbeli ugrások mentén eljutunk egészen majdnem-napjainkba. Bár a történet maga régi, a múlt homályába vész, az elemei mégis hátborzongatóan ismerősek, de már a közelmúltból vagy akár a jelenből is.  

• Kalligram
• 216 oldal
• 3990 Ft